Élet-Stílus

Téglajegyek menthetik meg Kőrösi Csoma házát

admin
admin

2008. 05. 27. 14:42

Vályogtéglát, gerendát kínálnak eladásra egy távoli, ám legendás műemlék megmentése érdekében. Az akciót szervező szakemberek az összegyűlt pénzből újítanák fel azt az észak-indiai, a Himalája derekán megbújó kolostorerődöt, amelyben Kőrösi Csoma Sándor csaknem másfél éven át dolgozott.

Kőrösi Csoma Sándor 1823. július 26-án érkezett gyalogszerrel a zanglai kolostorba. A magyarok eredetét kutató Csoma megtanult tibeti nyelven, és szinte rávetette magát a kolostor könyvtárára. Beszámolója szerint ezerszám olvasta a fanyomatokat és a kéziratokat. Szangye Püncog láma segítségével harmincezer szócikket tartalmazó jegyzéket állított össze, amelyből néhány év múlva angol-tibeti szótár született.

Itt írta Kőrösi Csoma az angol-tibeti szótárt (Irimiás Balázs képgalériája)

Itt írta Kőrösi Csoma az angol-tibeti szótárt (Irimiás Balázs képgalériája)

Az elszánt magyar egy mindössze háromszor három méteres cellában élt és dolgozott, amelyben a padlón rakott nyílt tűz adott világosságot és meleget, de a füst akadályozta az olvasásban, emiatt végül a tüzelésről is lemondott. Csoma csaknem másfél évig élvezte a zanglai szerzetesek vendégszeretetét, hiszen csupán 1824. október 22-én indult tovább, északkelet felé.

Piros-fehér-zöld szalag a Himalájában

Zanglában azóta nem sok minden változott. A kolostort többször is felkeresték magyar utazók, Csoma egykori szobáját 1928-ban egy nyomdokain járó másik híres magyar, Baktay Ervin azonosította, és véste bele a bejárati gerendába a „Csoma’s room” feliratot. A nem éppen turistacsalogató körülmények ellenére (továbbra is napokig tarthat, míg Delhiből Zanglába ér az ember) évről évre mind több magyar zarándokol el a már elhagyatottan álló erődített kolostorhoz, hogy felkapaszkodjon a harmadik emelet apró cellájába, amelynek előterét nemzeti színű szalagok és emléktáblák díszítik.

Balról a második a király, jobb oldalon Irimiás (képgaléria)

Bal szélen a király, jobb oldalon Irimiás (képgaléria)

A kolostor egyébként nem India, hanem a több száz évre visszavezethető családfájú zanglai király tulajdonában van. Az indiai állam már meg akarta vásárolni az épületet, de a kistelepülésnyi ország uralkodója – felismerve, hogy e turistacélpont lehet a királysága nevezetessége és jó bevételi forrása – inkább a magyar építész terveihez járult hozzá. A kolostorban található számos értékes, középkorú faszobrocska is, ami szintén turistacsalogató lehet a kis királyság számára.

Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor

Tízezerért vályogtégla

Az épület csaknem hetven éve elhagyatottan áll, így mostanra a pusztulás szélére került – mondta el a FigyelőNetnek Irimiás Balázs, aki mentőakciót szervez az épület – és így Csoma egykori szobájának – megmentésére. A Japánban tanuló építész-doktoranduszhallgató tavaly járt Zanglában, és rögvest felfigyelt a kolostorerőd tragikus állapotára.

„Ez év nyarán el kell kezdeni az épület megerősítését, különben Csoma szobája nagy valószínűséggel nem fogja túlélni a következő telet. Több ütemben, éveken át kell dolgozni, hogy a zanglai kolostort rendbehozzuk” – tette hozzá Irimiás Balázs. A szervező az év elején megkereste a műemlékvédelemmel foglalkozó hazai állami szerveket, ígéreteket igen, azonban pénzt egyelőre nem sikerült kapnia a vállalkozáshoz. A számítások szerint mintegy húszmillió forint kellene a kolostor felújításához az elkövetkező két évre, ezért most a nyilvánossághoz fordulnak.

Az ismeretlen faszobrocskák (Irimiás Balázs képgalériája)

Az ismeretlen faszobrocskák (Irimiás Balázs képgalériája)

„Tízezer forint egy vályogtégla ára, aminek készítésekor ráírjuk a támogató nevét. Huszonötezerért pedig vehetnek egy gerendát, amire szintén ráfaragják az illető nevét” – vázolta a gyűjtés tervét a szervező. A részletek iránt érdeklődőknek egy weboldalt is létrehoztak .

A zanglai magyar jelenlét azonban nem merülne ki a kolostorerőd és így Csoma szobájának felújításában. Az elzárt, ötezer méternél magasabb csúcsokkal övezett völgy egyike a világ azon helyeinek, ahol tudnak a magyarság létezéséről. A helyi iskolákban a mai napig tanítják Kőrösi-Csoma nevét és életét a nebulóknak. Így a szervezők végső célja, hogy Csoma jelentőségének a megerősítésével kulturális kapcsolatokat építsenek ki Magyarország és India, illetve Zangla között, távlati terveikben szerepel, hogy esetleg magyar tudományos bázist hozzanak létre Zanglában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.