Megnyomják a szemle startgombját

Kedden este nyitófilm nélküli nyitógálával indul a filmszemle. A játékfilmek között 18 száll ringbe a fődíjért, amit arany orsó formájában vehet majd át a győztes. Az 1965-ben alapított szemle során régebben a társadalmi zsűri is osztályozta az alkotásokat.

Idén a szemlén összesen 388 alkotást vetítenek. A versenyben az előzsűri döntése alapján 103 alkotás – a 18 játékfilm mellett, 33 dokumentumfilm, 3 kreatív dokumentum játékfilm, 36 kísérleti és kisjátékfilm, valamint 13 tudományos és ismeretterjesztő film – indul.

Tímár Péter: Casting minden

A játékfilmek közül nagy várakozás előzi meg többek között Alföldi Róbert első rendezését, a Nyugalom című filmet, Almási Tamás Márió, a varázsló feldolgozását, Mundruczó Kornél új filmjét, a Deltát vagy Till Attila rendezői debütálását (Pánik). Számos filmet már jól ismerünk a mozikból, így Koltai Róbert megy a gőzös, Tímár Péter Casting minden, vagy Török Ferenc Overnight című filmjét.

Faur Anna: Lányok

Herendi Gábor a szemletanács elnöke a FigyelőNetnek korábban elmondta, hogy bár a nyitógálán a szokásoktól eltérően nem lesz filmvetítés, de mind a nyitó, mind a záró rendezvényt szeretné egy kicsit látványosabbá, feszesebbé tenni. Mindkettőnek lesz műsorvezetője. Arra pedig nagyon koncentrálnak majd, hogy a díjazottak neve csak ott a záróeseményen derüljön ki, amikor kinyitják a borítékot.

Tavaly ismét sok játékfilm készült, szám szerint 27 mintegy 7,3 milliárd forint értékben. Az összeg 30 százalékát az Magyar Mozgókép Közalapítvány adta, 20 százalékát magyar, 37 százalékát külföldi befektetők teremtették elő. A szemle megrendezésére 162 millió forint áll rendelkezésre.

A 39. Magyar Filmszemle helyszíne a budapesti Millenáris, a Palace Mammut, az Uránia Nemzeti Filmszínház és idén először a Bem mozi lesz. Sőt, idén a Magyar Filmművészek Szövetsége rendezésében a közönség január 22-től február 4-ig vidéki helyszíneken – Pápán, Algyőn, Nyírbátorban, Esztergomban és Szécsényben – is láthat válogatást a versenyprogramból.

Egy fődíj, és még egy

A filmmustra legfőbb elismerése az idén először kiosztott, „tárgyiasult aranyorsó”, míg a legjobbnak ítélt közönségfilm a nemzetközi zsűri döntése alapján Moziverzum-díjat kap. E mellett idén is lesz közönségdíj, illetve a diákzsűri is értékeli a versenyfilmeket.

Mundruczó Kornél: Delta

Bár a legtöbb díjazott neve csak a záróünnepélyen fog kiderülni, néhány díjazottról azonban már tudunk. A Filmszövetség – hagyományaihoz híven – már korábban közzétette az idei filmszemle Életmű-díjasainak névsorát. Az elismerést 2008-ban Hildebrand István operatőr, Schubert Éva színművésznő és B. Müller Magda fotográfus kapja. A Magyar Mozgókép Mestere-díjat pedig a grafikáiról, litográfiáiról, könyvillusztrációiról és műfajújító rajzfilmjeiről ismert Gyulai Líviusz és az erős vizualitású, elkötelezett gondolatiságú Kósa Ferenc kapja.

A játékfilmes zsűri elnöke a korábbi tájékoztatástól eltérően nem Maia Morgenstern, román származású színésznő, hanem a német Klaus Eder, a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) főtitkára lesz. A grémium tagja Catherine Portuges amerikai filmesztéta, Kende János operatőr, Goda Krisztina filmrendező, valamint Márta István zeneszerző.

A mustra idejére Budapestre látogatnak a vezető nemzetközi szaklapok, egyebek mellett a Variety és a Filmecho/Filmwoche tudósítói, valamint mértékadó filmművészeti folyóiratok és európai napilapok filmkritikusai. Kitért arra, hogy a hagyományoknak megfelelően a külföldi kritikusok által odaítélt Gene Moskowitz-díjat a filmszemle február 5-i záróünnepségén adják át a legjobbnak tartott film alkotójának.

Szemletörténelem

A nemzeti filmseregszemle Magyarországon négy évtizedes múltra tekint vissza. 1965. november 10-14. között Pécsett került sor az I. Magyar Játékfilmszemlére, amelyet 1970-ig évente hasonló rendezvények követtek. Az 1970-es években gyakoriságuk háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól kezdődően ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak az 1991-es év jelentett kivételt.

A kezdetben kizárólag Pécsett tartott seregszemle megrendezésébe Budapest is bekapcsolódott, egy ideig a két város felváltva volt a házigazda, az 1980-as évek közepétől azonban a főváros vált a végleges helyszínné. Az induláskor a Magyar Játékfilmszemlén, ahogy az elnevezés is sugallja, elsősorban a játékfilmeknek kívántak bemutatkozási lehetőséget teremteni, mégis már az első alkalommal egy dokumentumfilm, Kovács András Nehéz emberek című alkotása is díjat kapott.

Társadalmi zsűri is döntött

Kezdetben csupán a filmgyárban (Mafilm) készített művek versengtek, később, a filmszakma strukturális átszerveződése után bemutatkozási lehetőséget kaptak a más stúdiókban készült játék-, dokumentum- és kísérleti filmek, sőt az 1980-as évek végén – szűk nyilvánosság előtt – levetítettek korábban betiltott, a politika által “dobozsorsra” ítélt alkotásokat is. Az átalakulás a seregszemle elnevezésében is tükröződött, 1989 óta Magyar Filmszemleként rendezik meg.

A közönség és a szakma élénk érdeklődése által kísért filmszemle megmérettetést is jelent, bár hat alkalommal díjkiosztás nélkül ért véget. A filmeket kezdetben társadalmi és szakmai zsűri értékelte, s az előbbi ítéletei nem mindig estek egybe a szakmai megítéléssel. Az 1990-es évektől a bíráskodás egységessé vált, a díjakat kategóriánként (játékfilm, dokumentumfilm, kísérleti és kisjátékfilm, nem fikciós film) osztják ki.

Díjazzák a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a legjobb női és férfi alakítást, s számos különdíjat is kiosztanak. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját 1986 óta, az életműdíjat 1994 óta, a legjobb elsőfilmes rendezésért járó Simó Sándor-díjat 2003 óta ítélik oda. A legjobb dokumentumfilmnek járó Visegrád-díjat a 2005. évi filmszemlén adták át először. A legjobb vágásért osztják az Aranyolló-díjat, míg a legjobb hangmérnöki munkát Aranymikrofonnal díjazzák. A két évvel ezelőtti filmszemle újdonsága volt, hogy a filmszemlén először osztottak díjat a legjobb filmzenéért, valamint létrehozták a látványtervezői díjat is.