Nem maradt önben tüske, hogy tavaly nem nyert a szemlén legutóbbi filmje, a Lora?
Igen, sokan most azt mondják, hogy azért szüntetjük meg a tavaly bevezetett zsánerfilmdíjat, mert a Lora nem nyert, de ennek a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Úgy tudjuk, a szemle után zavarta, hogy a zsánerfilmekről egy perc alatt döntöttek, míg a többi díjról sokáig tanakodtak.
Igen, ez így volt. A külföldi zsűritagok egyszerűen nem tudtak érdemben foglalkozni a zsánerfilmekkel. Az elnök egy Tarr Béla-rajongó volt, akitől nagyon távol áll a közönségfilm, Szerintem ezért a zsűri összetételében meg kell jeleníteni többféle szemléletet, azaz legyen köztük olyan is , aki szívesen néz közönségfilmet. Úgy hallottam, hogy tavaly a külföldiek egyszerűen megvonták a vállukat, és rábízták a döntést a magyar tagokra.
Szerencsére azért születnek minőségi zsánerfilmek (Fotó: Balla István)
Mikor lesz igazi verseny a zsánerfilmek között?
A zsánerfilmek valójában a moziban versenyeznek, nem a szemlén.
Persze, de mikor lesz jó felhozatal a mozikban és a szemlén, mikor lesznek jó minőségű magyar zsánerfilmek?
Visszakérdezek: mikor lesz sok jó minőségű művészfilm?
Ennek a kettőnek talán egymást kellene támogatnia…
Én is nagyon szeretném ezt hinni. Tényleg iszonyú sok gagyi közönségfilm kerül a mozikba, de szerintem a művészfilmek közül is sok nem üti meg a megfelelő színvonalat. Azokat persze nehezebb megítélni, mert az alkotójuk könnyen azt mondhatja, hogy nem értik a filmet. Szerencsére azért születnek minőségi zsánerfilmek. Én inkább azt érzem problémának, hogy a közönség nem szelektál, és a nézőszámról sem lehet megmondani, melyik a minőségi darab. Kampánnyal és kópiaszámmal egy bizonyos nézőszámot lehet ugyan garantálni, de aztán valahol az megáll, és nem biztos, hogy annál a filmnél áll meg, amelyiknél meg kellene állnia. Sajnos a közönség igényszintje többek között a kereskedelmi tévék hatására nagyon alacsony, úgyhogy ez a mérce biztos hogy nem jó.
Milyen újdonságok várhatóak az idei szemlén?
Túl sok újdonsággal nem nagyon tudunk szolgálni, mert most még kevesebb pénzből gazdálkodunk, mint tavaly. Egy kényszerújdonsággal kezdeném. Idén nem a Kongresszusi Központban lesz a szemlenyitány, hanem a Millenáris Teátrumban.
Ennek anyagi okai vannak, vagy szervezési hiba történt?
A Kongresszusi Központ részéről voltak anyagi okai, ugyanis egy rendezvény egy teljes hétre foglalta le az épületet, míg mi csak egy napra kértük. Ez van, nekünk tudomásul kellett vennünk. Sajnos nincs Budapesten egy olyan fesztiválpalota, ahová be tudtunk volna jutni. Ennek megfelelően kénytelenek voltunk a 2000 fős terem helyett egy 800 férőhelyes mellett dönteni.
Feszesebb show-műsor
Mindemellett mind a nyitó, mind a záró rendezvényt szeretném egy kicsit látványosabbá, feszesebbé tenni. Mindkettőnek lesz műsorvezetője, aki alkalmas lesz arra, hogy feldobja az eseményt. Arra pedig nagyon koncentrálunk majd, hogy a díjazottak neve csak ott a záróeseményen derüljön ki, amikor kinyitják a borítékot. Ezzel azt reméljük, hogy minden esélyes eljön a rendezvényre, és az egész esemény hőfoka is magasabb lesz. Itt ismét nehéz lesz megoldani, hogy minden érintett ott legyen a Millenáris Teátrumban.
Nem tudtam, hogy ezt tavaly egy kísérletnek szánták (Fotó: Balla István)
Ugyancsak újdonság, hogy a fődíjat elneveztük Arany Orsó-díjnak, és mindezt egy tárgy is megtestesíti. Emellett minden győztes megkapja majd a fődíj egy kisebb változatát. A műfaji film díjának kérdése még nyitott. Én nem szeretem a zsánerfilm és a szerzői film kettéválasztását. Bár tudom, hogy létezik ez a két kategória, inkább betemetni szeretném közöttük az árkot. Úgy vélem, hogy ez a magyar filmek seregszemléje, és ilyenkor pont nem a különbséget kellene hangsúlyoznunk.
Ez tehát még nem dőlt el? Korábban úgy lehetett hallani, már döntöttek a tavaly bevezetett újdonság eltörléséről: vagyis a kettéosztott kategóriát ismét egybeolvasztják, és nem különböztetik meg a zsánerfilmet a szerzői filmtől.
Ez még nincs véglegesen lefutva, magam kértem, hogy a kérdést vitassuk meg újra, vizsgáljuk felül a szemletanáccsal. Bevallom őszintén, nem tudtam, hogy ezt tavaly egy kísérletnek szánták, amelynek a kifutására időt szerettek volna hagyni. Miután ezt az érvet hallottam, azt gondoltam, hogy ebben lehet valami.
Odavetett konc?
A művészfilmfődíj melletti zsánerfilmfődíj ellen nekem az az egyik ellenérvem, hogy a szemle, mint fesztivál leginkább olyan, mintha a művészfilmeknek lenne kitalálva. Pont az volt a bajom a kettős fődíjjal, hogy akkor ezzel a zsánerfilm díjazása le is volt tudva, nem kell foglalkozni többet a zsánerfilmekkel. Olyan, mint ha oda lenne vetve a konc a zsánerfilmeseknek, és ezután az összes többi díjat el lehet osztani a művészfilmek alkotói, szereplői között.
Persze ezen lehet még sokat vitatkozni, de úgy gondolom, sokkal fontosabb, hogy a zsűri összetétele egy kicsit kacsintson a zsánerfilm felé. Úgy gondolom, hogy ezt most megoldottuk. Olyan zsűritagok lesznek, akik nem kapnak mind hideglelést egy zsánerfilmtől.
És kik a zsűri tagjai?
A zsűri elnöke Maia Morgenstern, a közép-európai filmművészet meghatározó egyénisége. Világhírű művész, aki több nagyszabású produkcióban nyűgözte le a nagyvilágot, mint például Mel Gibson Passiójában vagy a görög rendező, Theo Angelopulos cannes-i nagydíjas Odüsszeusz tekintete című drámájában, ahol Harvey Keitel partnere volt. Lucian Pintilie A tölgy című filmjében, mely az új román film alapműve, az apja gyászával küszködő Nela figurájának megformálásáért Európa Filmdíjat kapott. A magyar filmhez ezer szállal kötődik: kiemelkedő alakítást nyújtott Mészáros Márta A hetedik szoba, és Szász János Witman fiúk című filmjeiben a 90-es években. Legutóbb pedig Szilágyi Andor A Rózsa énekei és Mansfeld című alkotásaiban láthatta a nagyközönség.
A zsűri összetétele egy kicsit kacsintson a zsánerfilm felé (Fotó: Balla István)
A zsűri másik külföldi tagja Klaus Eder filmkritikus, aki jelenleg a Bayerischer Rundfunk, a német közszolgálati rádió munkatársa. Hosszú évek óta a Magyar Filmszemle vendége, így jól ismeri a magyar filmművészetet. 1987 óta a nagyvilág filmkritikusait tömörítő FIPRESCI főtitkára. A nemzetközi szervezetet 1930-ban alapították, a legfontosabb nemzetközi filmfesztiválokra delegál zsűrit, akik díjazzák a legjobbnak vélt filmet a rangos FIPRESCI-díjjal. Kalus Eder a FIPRESCI-ben betöltött szerepének és kapcsolatrendszerének köszönhetően sokat segíthet a magyar film külföldi népszerűsítésében.
Goda Krisztina az utóbbi évek két legnagyobb nézőszámot vonzó filmjének rendezője. Az ő nevéhez fűződik a Csak szex és más semmi és a Szabadság, szerelem. A két filmmel több mint 1 millió nézőt vonzott a mozikba. Goda Kriszta Londonban a National Film and Television Schoolban rendező-vágó szakon végzett filmrendezőként és Los Angelesben tanult forgatókönyvírást. Személyében egy közönségfilmes rendező is helyet kap a Filmszemle zsűrijében.
Kende János a Színház-és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanára, évekig az operatőri tanszék, majd a Film és tv főtanszék vezetője volt. Többször volt szakmai kurátora az MMKA játékfilm kuratóriumának, jelenleg is tagja az NKA Mozgókép Kollégiumának. Több mint 55 játékfilm operatőre, tizenöt Jancsó-filmet fényképezett. Balázs Béla-díjas, Kossuth-díjas Érdemes és Kiváló művész.
Márta István az Új Színház igazgatója, a Kapolcsi Művészetek Völgye „összművészeti fesztivál” igazgatója, Podmaniczky-díjas, Déri János-díjas, a Köztársasági Elnöki Aranyérem, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje, a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje birtokosa. Márta István a Művészetek Völgyében működteti a Pajtamozgót, ahol évről-évre bemutatják az adott év új magyar filmjeit az alkotók jelenlétében. Márta István számos magyar film zeneszerzője, az első Mobiltelefon-filmfesztivál elindítója.
Tarr Béla és a nyitófilm
Ha már a művészfilm és zsánerfilm árkairól beszélünk, akkor az is igen furcsa képbe helyezi az egész szembenállást, hogy egy olyan zsánerfilmrendező, mint Herendi Gábor visszautasította egy olyan alkotói filmrendező filmjét nyitófilmként, mint Tarr Béla? Ez nem ismét az árkok mélyítése?
Ez az egész valahol Tarr Bélának a számomra érthetetlen megnyilvánulása volt. Annak, hogy nem lesz nyitófilm, az égvilágon semmi köze Tarr Béla filmjéhez. Amikor még nem lehetett tudni, hogy hol lesz a Filmszemle megnyitója, akkor úgy tűnt, csak olyan termet tudunk találni, ahol technikailag nem lehet megoldani a filmvetítést. A 35 milliméteres vetítés szóba sem jöhetett, csak a DVD-s, projektoros, erre pedig nem volt kétséges, hogy Tarr Béla nem adja oda a filmjét. Végül is az összes film felmerülhetett volna nyitófilmként, amit neveztek, így Tarr Béláé is.
Nem olyan filmet szoktak nyitófilmnek nevezni, amely egyébként nem indul a mezőnyben?
Nem, ez így nincs kimondva, de gyakran úgy alakul, hogy ha egy „nagy öreg”-nek jön filmje, akkor azt nem indítja, mert kilóg a mezőnyből, mint Jancsó Miklós vagy Sándor Pál. Ha van egy ilyen, akkor természetesen az lesz a nyitófilm. Bár úgy tudom, Tarr Béla szintén nem akarja indítani a filmjét, de a szabály szerint be kellene neveznie, mert azoknak a filmeknek, amelyek MMKA-támogatást kapnak, szerződés szerint szerepelniük kell a szemlén. Eddig azonban el sem jutottunk.
Remélem, hogy pár dolgot megtart az utódom (Fotó: Balla István)
Az elhúzódó nyitóshow miatt legfeljebb este tízkor kezdődhetett volna a vetítés, és az utána következő fogadás már igen későre csúszott volna. Egyszerűen nem akartuk, hogy fél egyre jussunk el addig, hogy az emberek ki tudjanak menni a fogadásra. Egyébként ha akár Tarr Béla filmjét vetítjük, akkor a két és háromnegyed óra miatt azt kockáztatjuk, hogy a közönség ki-be járkál. Ezt persze mind csak megjegyzem, mert ez nem is merült föl.
Nem is értem a kialakult helyzetet, mert amint döntöttünk a nyitófilm elmaradásáról, felhívtam Tarr Béla gyártásvezetőjét, elmondtam neki, hogy szerintem a Cannes-i filmfesztivál versenyfilmjeként az alkotás a filmművészet fontos mérföldköve, és felajánlottam, hogy szervezzünk egy külön ünnepélyes vetítést neki a Filmszemlén. Ő akkor nagyon helyesen fogadta a hírt, és ezt aztán jól le is dumcsiztuk, a hangjában nem is éreztem semmi bántódást. Másnap pedig megjelent Tarr Béla nyilatkozata, hogy visszautasítottuk a felajánlásukat. Ez szerintem inkább arról szólt, hogy ő a magyar filmművészet fenegyereke. Nem tudom, nem is értettem.
Mindezek mellett nem tűnik jó döntésnek, hogy a filmszemle nyitófilm nélkül maradjon. Ez mindig szerves része volt a szemlének, és egyfajta üzenet is volt a magyar filmről…
Miért nem jó döntés? Minden filmet vetítünk a szemlén, és nem is nagyon volt olyan film, amelyik nem indul a versenyben. Hangsúlyozom, hogy Tarr Béla filmjének is kellene indulnia, mert elég sok pénzt kapott az MMKA-tól. De hát valószínűleg nem fogják őket beperelni, ha kihagyják a versenyt…
Hány film várható?
A november 20-i határidőig 30 játékfilm nevezése futott be. Ebből az előzsűri 16 filmet választ ki. Itt a szűrésnek az a lényege, hogy a szemlére csak olyan filmek jussanak be, amelyek megütnek egy bizonyos minőséget. Most azt hiszen, hogy talán még 16 film sem fog bejutni.
Tényleg ilyen sokat kiszórnak?
Hát igen, itt teljesen szabadon nevezhet bárki. Sokszor valaki csak egyszerűen forgat a saját kamerájával, és ha eléri az alkotása a 70 percet, akkor játékfilmként nevezi.
Mennyire önállóak a döntések, amelyeket meghoz, és mi múlik a szemletanácson?
Én egy személyben semmit nem döntök el, bár a személyem valamennyire biztosan rányomja a bélyegét a rendezvényre. Hogy most Várkonyi Zoltánnak ajánljuk a szemlét, abban komoly szerepem van, így a közönségfilm egy kicsit nagyobb szerepet kap, ha már a közönségdíj kérdéses. A zsűri összetétele, a kézzel fogható díj, és hogy fel akarom dobni a nyitó és a zárórendezvényt – ez mind én vagyok. Biztos lesznek olyan filmes körök, akiknek ez nem fog annyira tetszeni, de biztosan számítottak erre, amikor az én felkérésem mellett döntöttek.
Több évre vállalta el a tisztsége, vagy csak egyszeri megbízásként?
Nem tudtam hosszabb időre vállalni, mert jövőre filmem jön, a Valami Amerika 2. Most kipróbálom a szemle elnöklését, és remélem, hogy pár dolgot megtart az utódom. Például az Arany Orsót.
