Az indoklás szerint Szabó Magda rendkívül műfajgazdag, az ifjúsági irodalomtól a színpadi alkotásokig terjedő, a magyar és a világirodalmat egyaránt gazdagító, határainkon túl is nagyra becsült munkássága elismeréseként részesült a kitüntetésben. Sólyom László az írót méltatva kiemelte: a nagykereszt a legmagasabb kitüntetés, ami egy életmű összegzéséért adható. Mint mondta, köszönettel tartozik mindazért az élményért, amit Szabó Magda az olvasóknak szerzett műveivel.
A köztársasági elnök személyes háláját fejezte ki azért, hogy Szabó Magda múlt századdal foglalkozó műveiben hitelesen megörökítette a vidéki értelmiségi világot. “Egy olyan világot, amely nagyon fontos, hogy fennmaradjon” – hangsúlyozta Sólyom László.
Szabó Magda megköszönve a kitüntetést úgy fogalmazott: “nagy nap ez az embernek, a tanárnak, az írónak. (…) Nagyon furcsa pillanat ez, nem érdemlem meg, de nagyon boldog vagyok, hogy megkaptam” – mondta.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Nevéhez olyan művek kötődnek, mint a Freskó, Az őz, a Pilátus, a Danaida, a Régimódi történet, a Katalin utca, Az ajtó, a Tündér Lala, vagy az Abigél. Az írónőt 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjjal, 1978-ban Kossuth-díjjal, 2001-ben Corvin-lánccal tüntették ki.
A gazdag életmű 52 könyvet számlál, legutóbb 2005-ben jelent meg Szüret címmel verseskötete és A macskák szerdája című dráma, s tavaly adták ki összegyűjtött hangjátékait Békekötés címmel. Műveit 42 nyelvre fordították le.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
