Idén tavasszal kezdte a BKV vizsgálni, hogy miként lehetne az új villamosok utasterét hűteni, miután civil szervezetek, politikusok és utasok egyaránt kritizálták a légkondicionálók hiányát. A főváros és a tulajdonában álló BKV akkoriban egymásra mutogatott, de abban mindketten egyetértettek: a negyvenmilliárdos beszerzés költségeit akarták lejjebbfaragni azáltal, hogy nem kértek a villamosokba újabb kétmilliárdért hűtőberendezést.
Idén nyáron azonban már lapunk is beszámolt arról, hogy az utasok némelyike a nagy melegben elájul – pedig az eset idején még nem kellett hőségriadót elrendelni.
Tegnap pedig Demszky Gábor váratlanul bejelentette: már megrendelték a Combinókba a légkondit, és ezentúl sem kórházat, sem buszt nem vesznek léghűtő nélkül. A BKV aznap nem tudta kommentálni a bejelentést, egy nappal később azonban közleményben adtak számot a fejleményekről.
E szerint lezárult a cég honlapján az a szavazás, amelyen döntetni lehetett arról, hogy a három tesztelt megoldás közül melyiket válassza a cég.
A legtöbb utas a három megoldási lehetőség közül a nyitható ablakok felületének megnövelését, valamint a középső kocsiszekrény fölé beszerelt légkondicionáló berendezés működtetését tartotta a legjobb megoldásnak.
Hasonlóan alakult a független szakértők és a BKV szakembereinek véleménye. A leghatékonyabb hűtési-szellőzési rendszernek véleményük szerint is e két megoldás bizonyult is – áll a BKV közleményében.
CombinoPlus: az utcát hűti
A BKV augusztus 15-én egy olyan járművet helyez forgalomba, amelyen a megtalált legjobb megoldást mutatja be az utasoknak.
A teljes járműpark átalakításával folyamatos munkavégzés mellett a BKV előreláthatóan jövő év áprilisára készül el.
A közlemény szerint megoldás előnye, hogy a budapesti viszonyok és adottságok között is igen jó hatásfokon működik. A mozgásban lévő járműben kellemes a hőérzet a jó szellőzés miatt, így alacsonyabb a páratartalom is, a légkondicionáló berendezés viszont az álló jármű belsejének felmelegedését is hatékonyan meggátolja.
A speciális megoldás kifejlesztése nem okozott többletköltséget. A megvalósítás költsége pedig egyharmada annak, amennyiért az eredeti szerződésben a gyártó cég vállalta volna a beszerelést, vagyis körülbelül 600-700 millió forint.
Ez a megoldás furán hangozhat azok számára, akik használtak már ilyen berendezést. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) pedig újabb közleményben reagált a fejlesztésre. A Vitézy Dávid által jegyzett közlemény leszögezi: nem elegendő az 54 méter hosszú villamosok közepére szerelni egyetlen légkondicionálót, hiszen az nem képes lehűteni az utasteret. Ugyanakkor a nyitott ablakokon azonnal kimegy a hideg levegő, és a menetszél a meleg utcai levegőt azonnal betolja az utastérbe a megnövelt ablakokon keresztül. A VEKE közleménye ezzel kapcsolatban leszögezi: a BKV korábban arra is hivatkozott, hogy a nagy ajtók miatt „úgysem működne a légkondi”, most a megnövelt ablakokkal még abszurdabb a megoldás.
Mindeközben az 50, légkondival szerelt Volvo autóbuszok közül húszban leállt a légkondi, mert a nagy meleg miatt nem bírják a terhelést.
