Véleményük szerint az év végi kgfb-kampány megszüntethető azzal az egyszerű előírással, amely az autó vásárlásának időpontjához köti a biztosítás évfordulóját (ez a szisztéma ma is működik a casco biztosításoknál). Nagyobb gond, hogy mikor hirdessen a biztosító díjat.
Az egyik szerint gyakorlatilag mindegy, hogy melyik hónapban, de csak évente egyszer legyen díjmeghirdetés, míg a másik tábor megengedné, hogy akár évi négy alkalommal hirdessenek új díjat. Az évi egyszeri hirdetés (ez a mai gyakorlat is) megfontoltságra készteti a biztosítókat, nem tesznek „puffert” a díjakba, hiszen azokat egy évig tartani kell. Az ellentábor szerint a gyakoribb hirdetés – a piaci viszonyok szerint – lejjebb vihetné a díjakat.
Minőségi biztosítás
Az aktív kárrendezés szerint az autós akkor is a saját biztosítójához fordul – és az rendezi a kárát – ha azt más biztosító ügyfele okozta. A kárrendezés után a két biztosító számol el egymással. Ezzel a technikával az autósok nemcsak a díjra, hanem a biztosítójuk szolgáltatásának a minőségére is ügyelnének. Jelenleg az Allianz, a Generali és az Uniqa alkalmazza egymás közt ezt a technikát. A részvevők egy része úgy vélte, hogy a saját ügyfél esetén vastagabban fog a biztosító ceruzája, amit a másik biztosító fizet meg, ezért a kisebb biztosítók nem szívesen csatlakoznának az aktív kárrendezéshez. Ellenérvként hangzott el a spanyol példa, ahol a biztosítók káronkénti átalánydíjat fizetnek egymásnak.
Kárelőzmény uniós szinten
A kgfb-kormányrendelet szerint a magyar biztosítóknak az uniós polgárok részére is ki kell adniuk a kárelőzményi igazolást, ha kérik, és azt másik uniós országban felhasználhatják. A károkat központi adatbázisban kell tárolni. A nemzeti szabály szerint pedig aki biztosítót vált, annak a kárelőzményi (bónusz-malusz) igazolását az új biztosító kéri meg a régitől.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
