A The Sunday Telegraph Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettest idézi: lehetséges, hogy a H5N1 vírus már benne volt egy vágásra küldött pulykatenyészetben, de a fertőzés még csak a lappangási időszakban járt, és nem produkált látható tüneteket. A fertőzött pulykákat levághatták és a húst Nagy-Britanniába küldhették – tette hozzá a vezető magyar szakértő. A The Sunday Telegraph megjegyzi, hogy hivatalos magyar részről eddig kategorikusan cáfolták a vírus magyarországi eredetének lehetőségét.
Bognár Lajos idézett nyilatkozata szerint ugyanakkor „a gond nem is Magyarországgal volt”, hanem a Bernard Matthews nevű brit baromfitenyésztő és -feldolgozó céggel, amelynek kelet-angliai telepén februárban kitört a járvány. A magyarországi érdekeltséggel is bíró Bernard Matthewst, amelynek pulykatelepén 159 ezer szárnyast öltek le a kór felbukkanása után, a brit hatóságok is bírálták a vizsgálat során ott feltárt biobiztonsági és higiéniai hiányosságok miatt.
A brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) végleges, ám megállapításaiban meglehetősen bizonytalan jelentése azonban – az addig is vallott hivatalos brit álláspontnak megfelelően – mégis Magyarországot jelölte meg a februári angliai madárinfluenza-járvány legvalószínűbb forrásaként, elismerve ugyanakkor, hogy a magyar eredetre közvetlen bizonyíték nincs.
A Bernard Matthewsnak a brit kormány 600 ezer font kártérítést nyújtott levágott csaknem 160 ezer pulykáért, a The Sunday Telegraph szerint azonban a nem sokkal korábbi magyarországi madárinfluenza-előfordulásoktól sújtott libatenyésztők „még mindig várnak a kártérítésre”. A lap szerint ugyanakkor a brit baromfiágazat „még mindig fizeti” a madárinfluenza árát: az iparág értékesítési kiesése állítólag meghaladta a 9,4 milliárd fontot (3500 milliárd forint), a pulykahús értékesítése az elmúlt három hónapban 29 százalékkal, a fagyasztott pulykáé éves összevetésben 33 százalékkal zuhant.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
