Egy publikáció szerint a Wikipedia – illetve a lexikont fenntartó nonprofit szervezet – a Linux után a második legtöbbet támadott technológia. Az természetes, hogy amit bárki szerkeszthet, abban megjelenhetnek hibák is. A tartalmi hibák ellen indított belső kampányban az is kiderült, hogy a Wikipedia által kitűzött cél és a valódi működés között adódhatnak ellentmondásos megítélésű esetek, amelyek aztán persze nagy sajtóvisszhangjukkal kellemetlen perceket szereznek a szabadon szerkeszthető lexikon üzemeltetői számára.
„A Wikipedia célja, hogy az általános lexikonokhoz hasonlóan az emberiség közös tudásanyagáról adjon információkat, tájékoztatást vagy magyarázatot. (Nem célja a nem közismert személyek vagy fikciók magyarázata, vagy a személyes publikációk támogatása.)” – áll a Wikipedia oldalán. Ez a tudóstársadalom publikációs kényszerét – mivel egy itt megjelent szócikk nem számít elismerhető tudományos publikációnak – természetesen nem oldja meg, így viszonylag kevés elkötelezett tudóst találunk a legtöbbet dolgozó önkéntes szerzők között.
Amikor a felhasználó lexikont készít
Gervai Péter, a magyar Wikipedia szerkesztője szerint az online lexikon nem szeretne versenyezni a profitorientált kiadók köteteivel, mivel a kezdetek óta felhalmozódott hatalmas tudásbázis más alapon épül fel, mint egy szerkesztőkkel dolgozó kiadóvállalatnál. A Wikipedia nem kíván elsődleges forrásként feltűnni, mivel olvasóinak is azt tanácsolja, hogy a szócikkel kapcsolatban más forrásokat is érdemes elolvasni.
A nagy lexikonok azonban – szerkesztőik és saját nevük védelmében – folyamatos kritikával illetik a Wikipedia gyengébben szűrt tartalmát. A nagy kiadók által fenntartott online lexikonok tulajdonképpen azt állítják, hogy szerzőik igazi szakemberek, akiknek a szócikkenkénti díjazása és a szerkesztők, korrektorok, lektorok háttérmunkája garantálja a tartalom minőségét. Azon mégis lehet vitatkozni, hogy a fizetett szócikkírók kevesebb hibát vétenek-e, mint az internetes lexikon önjelölt szerkesztői. Az internetes megjelenés esetében kontrollra azért valószínűleg mindenképpen szükség van.
A Wikipedia jelenleg nem tud ilyen rendszert felmutatni, de a szócikkek terjedelme legtöbbször meghaladja a lexikonok keretek közé szorított bejegyzéseit, s így egy lektorálási rendszer kialakítása szinte elképzelhetetlennek látszik.
Gervai szerint egyre inkább formálódik az a rendszer a Wikipedia alkotói körében, amely segítségével nagyobb hatékonysággal ellenőrzik az új szerkesztők bejegyzéseit, illetve igyekeznek mihamarabb kiszűrni az alapelképzeléseknek ellentmondó bejegyzéseket.
100 nyelven sok millió szócikk
A különböző nyelvi verziók között viszonylag kevés az átjárás, bár némely esetben a szerkesztők fordítanak más nyelvű bejegyzéseket is a magyar verzióhoz. A felhalmozódott bejegyzések mennyisége például a magyar 53 ezer szavas verzió viszonylagos átláthatósága mellett az angol verzió 1,6 milliós, illetve a német 550 ezer, a francia 470 ezer szócikke gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítaná az esetleges korrektorokat.
A hirdetéseket továbbra is nélkülöző nemzetközi alapítvány egyre több projektbe kezd bele, ami számos versenytárs érdekeit is sértheti. A Wikipedia nemrég bejelentett kereső fejlesztésével, könyvprojektjével és ingyenes publikációs felületével a legnagyobbak ellenérzéseit is kivívta. A versengő – anyagi alapokon működő – vállalatok nem látják szívesen saját webkettes elképzeléseik ingyenes megvalósulását, s attól félnek, hogy felhasználókat is vesztenek egy újabb vetélytárs megjelenésével.
A Wikipedia lexikon korábban csak az óriás kiadók szemét csípte, de ma már mindenki ráébredt a felhasználó által generált tartalomért küzdve, hogy a Wiki-jelenség hasonlatos a Linux-Windows-csatához.
A nagy nevek törvénye?
Pomázi Gyöngyi a hazai szótárt és lexikont megjelentető Akadémiai Kiadó szakembere szerint egy ilyen jellegű forrás esetében a legfontosabb a tartalom egységes és megbízható, komoly szakmai háttérrel biztosított minősége. A kiadó nyelvi szerkesztőségének igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy az online lexikonok problematikáját leginkább abban látja, hogy a szócikkek minősége hullámzó, s ezen egyenetlenségek miatt a tartalom megbízhatóságát olykor megkérdőjelezhetőnek véli. A Wikipedia valós igényt elégít ki, egy bizonyos szintig jól használható, de a szerkesztőség nem tudja vállalni a felelősséget a minőségi tartalomért.
A legnagyobb vonzerejét az ilyen jellegű internetes tartalmaknak egyértelműen az ingyenességben látja, de úgy gondolja, hogy megbízható forrásként inkább a nagy tartalomszolgáltató kiadók komoly szakmai háttérrel elkészített kiadványai használhatók.
Az internetes Wiki-jelenség közvetlen hatását ugyan nem érzékeli a kiadó az eladott példányszámcsökkenéssel vagy -növekedéssel kapcsolatban, de a mozgalommá vált közösségi rendszereket fontos tényezőnek látja a jövő irányainak meghatározásában. A kiadói szakma figyelemmel kíséri az online trendeket, s keresik azokat a megoldásokat, amellyel az általuk készített megbízható, ellenőrzött tartalmat gyorsan eljuttathatják a felhasználókhoz.
A nagy kiadók egyértelmű célja a kombinált formák, könyv és CD, vagy az internetes megoldások integrálása, hiszen a frissítés lehetősége így lényegesen egyszerűbb, mint a nyomtatott formában. A kiadó szakembere szerint továbbra is igény látszik az olyan nagy és megbízható nevek által fémjelzett tartalomra, mint az Oxford, a Brockhaus vagy az Akadémiai.
Az emberi tényezők
A támadások egy része leginkább a tartalom hibáira koncentrál. Hiszen valóban kellemetlen, hogy egy lexikonnak elnézést kell kérnie az általa halottnak kikiáltott művésztől, vagy hogy a legtermékenyebb írójáról kiderül, hogy igaziból végzettsége sincs. Ezek a példák azonban csak a felszínt kapargató támadások részei, amelyek csak azt nem veszik figyelembe, hogy emellett jól működő hírforrássá, általában megbízható, hatalmas tudást felölelő információs bázissá alakult a vita tárgya.
Gervai Péter szerint a Wikipedia célja egy olyan közösség működtetése, amely a lehető legkisebb hibaszázalékkal az egyik legnagyobb információs bázist hozza létre. A Wikipedia mindenki által használt tudásbázissá kíván válni, amely információit megbízható forrásokkal is képes alátámasztani. Nem szándékozik megkérdőjelezni vagy támadni a nyomtatott lexikonok tartalmát, nem gyűjti azok hibáit. Nem az anyagialapú gondolkodás, hanem a közös alkotás és a tudás megosztása motiválja a szerkesztőket.
Az emberi tudás sokszínűségét bizonyító – ma már 100 nyelven íródó – szócikkei jóval több ember számára jelentenek megbízhatónak vélt információforrást, mint a konkurens kiadók összes weboldala együttvéve.
Az ígéretek szerint a jövőben nagyobb figyelemmel kezelt bejegyzések és publikálók ezentúl valószínűleg – talán kevesebb hibával – kisebb támadási felületet adnak a kritizálóknak és további boldog alkotói szabadságot az internet nyitottságát hirdető, névtelenség mögé rejtőző publikálók ezreinek.
