Azok, akik még az étkezési repceolaj 200 forint alatti árát is sokallják, némi pepecselés, szűrés után a konyhában sütésre használt olajat is felhasználhatják. Ez ingyen beszerezhető, bármelyik nagyobb konyháról.
Ahol évtizedek óta működik: Brazília
Brazília, igen korán, már évtizedekkel ezelőtt ráébredt arra, hogy nem jó más országoktól, azok olajáraitól függeni. Azóta a dél-amerikai ország a világ legnagyobb bioetanol-gyártójává vált, évente 16 milliárd litert gyártanak belőle. Ennek nagy részét a tisztán alkoholüzemű gépkocsikban használják fel, de évről évre növekedik a benzinhez kevert alkohol felhasználása is.
Brazíliában főként a kedvező természeti adottságoknak, valamint a cukornád gyors növekedésének és az egy hektárnyi nádból nyerhető nagy mennyiségű alkoholnak köszönhető, hogy gazdaságos a termelés. Az elmúlt években a brazil cukornádtermés közel fele szolgált nyersanyagként a bioetanolt előállító üzemekben.
Európában Franciaország jár élen a bioetanol gyártásban, bár Európában jóval nehezebben lehet gazdaságosan üzemanyagot “termeszteni”.
Milyen autóban használható?
Ha már megvan az olaj és az elhatározás, állítólag bármelyik dízelmotorral felszerelt autóban felhasználható. Általában a régi, kevésbé érzékeny, olcsóbb autókba a tulajdonosok bátrabban öntik bele a használt sütőzsiradékot is, de tudunk olyan fuvarozóról is, aki Toyotájába évek óta rendszeresen önt repceolajat. Ennek ellenére mi modernebb, többmilliós kocsikba nyugodt szívvel nem tankolnánk közvetlenül a lángosostól szerzett üzemanyagot.
Mi is az a biodízel, etanol?
Biodízelt elsősorban az étkezési olajokat is adó növényekből nyernek, így a repce, napraforgó, illetve a szója alkalmas arra, hogy üzemanyagot állítsanak elő belőle. A repcéből és napraforgóból nyert olajat akár közvetlenül is a tankba lehet önteni, de ennek lehetnek káros következményei. Elsősorban az ásványi eredetű üzemanyagnál nagyobb viszkozitása, kellemetlen szaga, illetve az oxidációs katalizátorok alkalmazása okozhat nehézségeket. Ezeket a hátrányokat viszonylag egyszerű eljárással, úgynevezett észterezéssel lehet orvosolni, aminek eredményeképpen a dermedést okozó glicerint vonják ki a növényi olajból.
Amerikában a kukorica népszerû (vezess.hu)
A bioetanolt elsősorban cukornádból, kukoricából készítik, de az alkohol cukrot és keményítőt tartalmazó mezőgazdasági terményeken kívül cellulóztartalmú biomasszából (növényi eredetű szálak, rostok) is előállítható, igaz jóval nagyobb költséggel.
Egy hektáron megtermelhető kukoricából átlagosan 2100 liter etanol nyerhető. Ugyanez az adat cukorrépa esetén 4300 liter, míg egy hektárnyi cukornádból 5300 liter körüli alkohol nyerhető. A legfeljebb 22 százaléknyi alkoholt tartalmazó benzin-etanol keverékkel minden gépkocsi gond nélkül működik, de kisebb átalakítások után 85 százaléknyi alkoholt tartalmazó üzemanyaggal, vagy tisztán etanollal is lehet autózni.
A hátulütők
Legtöbbször a bioüzemanyagok előállításakor keletkező megnövekedett környezeti terhelést hangsúlyozzák a szkeptikusok. Nem szabad megfeledkezni a növények termesztésekor az ásványi eredetű üzemanyagok felhasználásáról sem, de emellett az energetikai célú növénytermesztés során keletkező, nagy kiterjedésű monokultúrák sem kívánatosak. A termesztés során nagy mennyiségű műtrágya és növényvédőszer is a talajba kerül, amelyek áttételesen a légkört is károsítják.
Ezek mellett gazdasági hátrányai is vannak a bioüzemanyagok előállításának, hiszen az előállítás energiamérlege még a keletkező melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása mellett is negatív marad.
Technikai szempontból mindkét bioüzemanyag rossz kenési tulajdonságokkal rendelkezik, ami az alkatrészek fokozottabb kopásában és a gyakrabban szükséges olajcserében nyilvánul meg. Szintén kikezdheti mindkét üzemanyag az autók üzemanyagrendszerének műanyag illetve gumi alkatrészeit is.
Érdekellentét
Energiatartalmuk is kisebb az ásványi eredetű üzemanyagokénál, míg a biodízel fűtőértéke 10-15 százalékkal marad a fosszilis eredetű dízelé alatt, addig az etanolé 35-40 százalékkal kevesebb a benzinénél.
A bioüzemanyagok nagyarányú elterjedése ellen szól az is, hogy alapanyagként fontos élelmiszernövényeket használnak fel. Emellett nagy termőterületeket vennének el más növények elől, így az élelmiszeripar és a bioüzemanyag-ipar érdekellentétét is kiélezné. Ha például Brazília az autóközlekedést tisztán bioetanollal oldaná meg, mezőgazdasági területeinek egyötödén kellene cukornádat termesztenie. Igaz, az EU-ban más a helyzet, egyre nagyobb földterületeket vonnak ki a művelésből, amelyeken ipari felhasználásra szánt növények termeszthetők.
Hosszú távon a korlátozott termőterület és a magas előállítási költségek miatt Európában nem várható, hogy akár a közeljövőben, akár később a bioüzemanyagok teljes mértékben kiszorítsák a fosszilis eredetűeket.
