Élet-Stílus

Puskás: Kispesttől Madridig

admin
admin

2006. 11. 20. 18:40

Pénteken minden idők egyik legjobb futballistája távozott az élők sorából. Cikksorozatunk első részében a páratlan tudású Puskás Ferenc aktív pályafutására emlékezünk.

A fiatal Puskás Ferenc (eredeti nevén Purczeld Ferenc) 1927-ben született Kispesten, és ugyanitt kezdett el futballozni. A híres edző papa támogatásával került a Kispesti AC-hez, és Magyarországon csak ebben a klubban, illetve jogutódjában, a Bp. Honvédban játszott egészen 1957-ig. 1942-től tagja volt a KAC felnőtt keretének, egy évvel később pedig már be is mutatkozhatott az élvonalban. Öt bajnokságot nyert a klubbal, 4-szer volt gólkirály a magyar bajnokságban, és 349 bajnoki mérkőzésen összesen 358 gólt szerzett a fővárosi klub színeiben.

Az első lépések

A bal összekötő így emlékezett a kezdetekre: “Anyám azt állította, hogy amint felálltam – lehettem vagy tíz hónapos -, már belerúgtam a labdába. […] Mi, a környékbeli srácok mindig együtt voltunk napkeltétől napnyugtáig, minden időnket a grundon töltöttük. Egész Budapest tele volt akkoriban a “mienkhez” hasonló üres telkekkel, s ezeken temérdek kölyök futballozott. Nem mindig volt cipőnk, előfordult, hogy mezítláb játszottunk. Gyakran igazi labdánk sem volt, s ha másra nem futotta, valaki csinált egy rongylabdát vagy loptunk valahonnan egy kicsi teniszlabdát.”

“Nemcsak a bajnoki meccsekre mehettünk be ingyen, de megnézhettük a profik edzését is. És ahogyan ezt a gyerekek teszik, azonnal megpróbáltuk utánozni, amit tőlük láttunk. Az igazság az, hogy így tanultuk a legtöbbet, már akkor is, mielőtt leigazoltak volna bennünket. Aztán mikor a kölyökcsapat tagjai lettünk, már volt edzőnk is.” – mondta Puskás.

Az első két bajnoki szezonban még nem ontotta ipari mennyiségben a gólokat, de harmadikban már 13-szor volt eredményes, egy évvel később pedig 35 alkalommal vette be az ellenfelek kapuját. A legjobb idényét 1947-1948-ban játszotta: csak a bajnokságban 50 gólt szerzett a Száguldó Őrnagy.


Az Aranycsapat kapitánya

Eközben a válogatottba is behívta Gallowich Tibor szövetségi kapitány, és első mérkőzésen az osztrákok ellen góllal debütált a fiatal Puskás. Tizenegy évvel később szintén a sógorok ellen húzta fel utoljára a címeres mezt, és azon a meccsen is eredményes volt. Összesen 83 alkalommal kapott szerepet a magyar válogatottban, és összesen 84 találatot szerzett. Azóta sem volt a magyar csapatnak ilyen gólerős támadója.

Az Aranycsapat tagjaként érte el legnagyobb sikereit a ballábas Puskás. 1952-ben vezetésével nyert olimpiai bajnoki címet a magyar válogatott a helsinki ötkarikás játékokon. A tizenhatos döntőbe jutásért nagyon meg kellett szenvednie az együttesnek a románokkal, a következő meccsen pedig azokat az olaszokat sikerült legyőzni, akik ellen 27 éve nem nyert a válogatott. Helsinkiben Puskásék aztán könnyedén, 3-0-val elintézték 1938 világbajnokát. A törökök ellen lazán hintettek egy hetest a magyarok, majd a címvédő svédek következtek, akik szintén nem jelentettek komolyabb problémát. A fináléban nagyon jól tartották magát a jugoszlávok, ráadásul a tornát négy góllal befejező Puskás tizenegyest is hibázott. A 71. percben jóvá tette a hibáját, és Czibor beadásával lecselezte a jugók kapusát, majd a hálóba gurított. Az Aranycsapat megszületett. A finálét végül Czibor góljával 2-0-ra nyerték Sebes Gusztávék.

Az évszázad mérkőzése

Sokan emlékezhetnek az 1953-as, a Wembleyben megrendezett évszázad mérkőzésére, ahol az addig otthon veretlen angol nemzeti tizenegy kapott “leckét” a magyaroktól. A számunkra oly keserű 1954-es vébé döntőben a németeket irányító Sepp Herberger is megtekintette a mérkőzést, és így kommentálta a látottakat: “Szavakkal le nem írható, amit a magyarok labdakezelésből, stratégiai teljesítményből és taktikai képességekből éppen a futball tanítómestereivel szemben bemutattak.”

Az angoloknak semmi esélyük nem volt a sziporkázó Aranycsapat ellen. Nem telt egy perc, és máris a házigazda kapujában volt a labda: Budai László beívelését Puskás tette tovább Hidegkuti Nándornak, aki közelről nem hibázott. Negyedóra elteltével a Wembley közönsége megünnepelte az angolok egyenlítő találatát, de ezt követően lerohanták őket. Hidegkuti, majd kétszer Puskás volt eredményes. A hazai szurkolók nem akarnak hinni a szemüknek, de még az első félidőben esett szépítő gólból reményt merítettek. A második játékrész első perceiben aztán ismét a Magic Magyarok varázsolnak: Bozsik József 5-2-re alakítja az állást, majd az ellenállhatatlan Hidegkuti lövése pattan meg egy védőn, majd be a kapuba. A hatodik találat után visszavettek a tempóból Sebes Gusztáv legényei, és a házigazdák egy büntetővel kozmetikáztak az eredményen. De ez már semmin nem változtat, hiszen először szenvedett – katasztrofális – vereséget hazai pályán Anglia.

Hónapokkal később az angolok az 1954-es világbajnokságra készülvén Budapestre látogattak, és a hatalmas verést ekkor sem úszták meg. Puskás a 7-1-re megnyert mérkőzésen, akárcsak a Wembley-ben kétszer is beköszönt. Egy hónappal később pedig már a svájci tornán kápráztatta el a világot.

A nem várt szenzáció

A nyitómérkőzésen a teljesen esélytelen koreaiak kilencet kaptak, a németek B-csapatát pedig 8-3-al intézte el a válogatott. A negyeddöntőben a brazilokkal meggyűlt a baja az együttesnek. A 4-2-re megnyert találkozót követően a játékosok és a szakmai stáb néhány tagja összeverekedett az öltözőbe menet. A fináléba jutásért egy újabb, nem kevésbé elszánt dél-amerikai válogatott, következett. Uruguay eddig kétszer szerepelt világbajnokságon, és a mind a két alkalommal veretlenül lett aranyérmes. A magyarok ellen azonban ez a sorozat megszakadt, és a hosszabbításban kiharcoltuk a döntőbe jutást.

Sebes Gusztáv csapata volt a finálé egyértelmű esélyese, de mint ismert a válogatott 1938 után a második vb-döntőjét is elbukta. A tréner figyelmeztette a játékosait, hogy nem ugyanaz az ellenfél, mint akit a csoportkörben leiskoláztak. Nyolc perc elteltével azonban úgy tűnik mintha mégis.

Mindkét magyar találat védelmi hibákból született, ráadásul egy perccel a második után szépítettek a németek, negyedóra elteltével pedig egy szögletből egyenlítettek. A váratlan fordulat felbőszítette a magyar játékosokat, akik egyéni akciókkal próbálták meg feltörni a németek védelmét. Már mindenki a hosszabbítást várta, amikor Grosics elcsúszott a vizes füvön, és az egyenlítő gólt fejelő Helmut Rahn eldöntötte az aranyérem sorsát.

Itthon gyászoló emberek fogadták a csapatot, amely 32 meccse tartó veretlenségét veszítette el. A finálé után 18 találkozón nem talált legyőzőre az Aranycsapat, és 1956 elején kapott ki közel két év után először a törököktől.

A spanyol évek

Öcsi bácsi az 1956-os forradalom idején külföldön maradt. Előszerződést kötött a Wiener Sportclubbal, de sem ott, sem Olaszországban nem tartottak végül igényt a szolgálataira, a már akkor is hízásra hajlamos Puskásnak. Végül a Real Madrid ajánlatát fogadta el 58-ban, letelepedett Spanyolországban, és még a hispánok nemzeti tizenegyében is szerepelt.

A királyi gárda történetének talán legsikeresebb korszaka fűződik a Panchónak becézett magyar nevéhez. Az együttes sorozatban ötször nyerte meg a BL-elődjét, a BEK-et, ebből háromszor Puskással. A magyar klasszis Alfredo di Stéfanóval rendkívülien hatékonyan játszott össze, az 1960-as döntőben például ketten együtt hét gólt szereztek az Eintracht Frankfurt ellen. A bajnokságban is parádézott Puskás: öt alkalommal lett bajnok a madridiakkal, kétszeres kupagyőztes és négyszeres gólkirály.

A mediterrán ország nemzeti együttesébe is meghívták, de itt Öcsi bácsi már nem tudott olyan maradandót alkotni, mint a magyar válogatottban. A 62-es chilei világbajnokságon játszott, itt azonban a spanyol csapat azonban már a csoportmérkőzések során kiesett, és Puskás gól nélkül maradt a tornán. A számos siker után 1966-ban a Madridnál fejezte be aktív pályafutását a száguldó őrnagy, és edzőként kezdett el dolgozni.

Cikksorozatunk második részében Puskásra, a trénerre emlékezünk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.