Buzinkay Péter, a hivatal műtárgyfelügyeleti irodavezetője elmondta, a megszüntetéseket a nagy mennyiség miatt határozatokba csoportosítva mondják majd ki, erről a tulajdonosok hirdetmény útján értesülhetnek. A felülvizsgálat hónapokig eltarthat, a festményeket alkotónként mérik fel. A szakember nem számít arra, hogy a műtárgypiacon nagy hullámokat kavarna a változás, mert a festmények védettségének megszüntetését egyenként is kérelmezni lehetett a KÖH-nél.
A kereskedők tapasztalataik alapján általában tudták is, mely műveket vonhatnak ki a védelem alól, és ha akarták, így értékesíthették azokat. A többi, védettség alól kikerülő műtárgy értékében, illetve keresletében megmutatkozó növekedés valószínűleg nem lesz jelentős – jegyezte meg Buzinkay Péter. Hozzátette: várakozásaik szerint a változtatás miatt új alkotások előkerülésére nagy számban nem kell számítani.
Az irodavezető közölte: a munka célja alapvetően az, hogy védelem alá helyezzék, ami tényleg oda tartozik, és kiszűrjék onnan, ami nem oda való. Így a védett állományba újabb műtárgyak is bekerülhetnek, évente egy-két tucatnyi festményt sorolhatnak e körbe. Elmondta, hogy az elmúlt 40-50 évben több százezres nagyságrendűre duzzadt a védett magyar műtárgyak száma, a védettség felülvizsgálata csaknem egy évtizede tart.
A festmények felülvizsgálata, amelynek sarokpontjait a Magyar Nemzeti Galéria határozta meg, hónapokon belül lezárul – tette hozzá. A galéria megnevezte a védettség alatt tartandó festményeket, a többinél a védettség megszüntetését javasolták. A szakember jelezte, hogy a védett művek 80-90 százaléka várhatóan kikerül a védettség alól, ez több tízezer festményt jelent.
Buzinkay Péter ismertetése szerint a rendszerváltás előtt például lakbérkedvezményt kaphatott, aki otthonában védett műtárgyat őrzött, ezért kérelmezték és adták ki sokszor szakmailag megalapozatlanul a védettségi határozatot. A védett műtárgyakra kiviteli tilalom vonatkozik, azokat csak ideiglenesen – restaurálásra, kiállításra – lehetett külföldre vinni, külföldi pedig csak akkor vásárolhatja meg, ha Magyarországon tartja – mondta.
Az ötven évnél régebbi műtárgyak kiviteléhez mindenképpen kell a hivatal engedélye; ha a mű nem védett, akkor ennek kiadását a KÖH nem tagadhatja meg.
A nagy és kezelhetetlen állomány felülvizsgálatát a kulturális tárca már a ’90-es években kérte a múzeumoktól, és 1998-ra, a KÖH létrejöttének évére ez már több intézménynél megtörtént. A hivatal új, szigorúbb szempontok, és az illetékes múzeum szakvéleménye alapján nyilvánít védetté egy műtárgyat.
A nyugat-európai és magyar szabályozás különbözőségét, a magyar szabályozás szigorúságát az irodavezető azzal magyarázta, hogy a magyar műtárgyak nagy részét a török és más háborúk, majd a német és szovjet megszállás alatt elhurcolták, ezért a „maradék” nagyobb védelemre szorult. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az európai országok gyakorlata sem egységes, az olaszok például szintén szigorúbbak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
