A tavasz óta tartó ásatások során Tiszagyenda határában találtak rá az avar szolgálatban állt gepida nemzetségfő sírjára a Tisza egyik holtágának medrében – ismertette Kocsis László, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Az ásatás során megtalálták a harcos mellé temetett kétélű kardot, ezüstberakásos, veretekkel díszített övet, ivóedényt és vaslándzsát is, a sír közelében pedig előkerült a harcos felszerszámozott lova és kutyája – mondta.
Csányi Marietta, a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa a térségben talált egyik legjelentősebb leletnek azt a csaknem ötezer éves rézkori temetőt nevezte, amit Rákóczifalva határában fedeztek fel, és amely a bodrogkeresztúri kultúra tárgyi emlékeit őrzi. A feltárás során a férfisírokból egyebek mellett pattintott kovakések, réztőrök, rézcsákányok, arany női ékszerek, rézkarperecek kerültek elő. A tiszaroffi tározó gátjának nyomvonalán, 15 kilométeres sávon a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei összesen 17 lelőhelyen, mintegy 50 hektáron végeznek megelőző régészeti feltárást. A feltárás összköltsége eléri a 2,5 milliárd forintot.
A gepida nép keleti germán eredetű, a Kárpát-medence északkeleti szögletében 269 után jelent meg. Hatalmát a Tisza mentén a Körösökig terjesztette ki, majd a hun király, Attila halála után megszerezte a Kárpát-medence keleti részét. Az avarokkal szövetkezett longobárdoktól 567-ben megsemmisítő vereséget szenvedtek, ezután a gepida seregek egy része Bizánc szolgálatába állt, másik része a longobárdokhoz csatlakozott és Itáliába ment. A hadba nem vonult gepidák pedig avar uralom alá kerültek.
