A működő szélkerekeken felül további két darab 2 megawattos erőmű áll Mosonmagyaróváron, de ezek engedély hiányában még nem termelnek. Szélenergia szempontjából vegyes a kép Európában: Magyarország összteljesítmény szempontjából a régióban több szomszédját, sőt környezettudatos nyugat-európai országokat is megelőz, ugyanakkor a legjobbak nagyságrendekkel előrébb járnak.
Tavaly év végén Magyarországon 9 szélerőmű üzemelt 17,46 megawatt teljesítménnyel. Ehhez képes 2005 végéig Szlovéniában egyáltalán nem épültek szélerőművek, Romániában 1,4 megawatt, Szlovákiában 5, Horvátországban 6, Litvániában 7, Svájcban pedig 11,6 megawatt kapacitást tartottak számon. Az európai és egyben a világlistát is Németország vezeti 18,428 ezer megawattal. Ausztria 819 megawattal, Ukrajna 82, Lengyelország 73, Csehország és Lettország 26-26 megawattal szerepel a rangsorban. Az elnök közölte, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) az országban összesen 330 megawatt kapacitásig ad ki engedélyeket szélkerekek építésére. Az engedélyezési “kvóta” már most kimerült, ám az összes szélerőmű üzembe állítása 2010 előtt nemigen várható.
A költségvetés helyzete szab határt
Tóth Péter szerint a lassú üzembe állás az engedélyezési eljárások mellett azzal is magyarázható, hogy leterheltek a gyártók és ezért elhúzódnak a szállítási határidők. A piacvezető cégek két éves határidőre adnak el szélerőműveket. A MEH adataira hivatkozv az elnök jelezte, hogy szélenergiából 1.687 megawatt összteljesítményre jelezték építési szándékukat befektetők Magyarországon, ám ennyit a villamosenergia-rendszer irányítás nem tesz lehetővé. A változó szélsebességek miatt egyenetlen áramellátást ugyanis a rendszer csak egy bizonyos mértékig képes tolerálni. Tóth Péter hozzátette, hogy a MEH ígérete szerint a 330 megawattnyi szélenergia-kapacitás kiépítése során áttekintik a villamosenergia-hálózat rugalmasabbá tételének lehetőségét.
Stelczer Balázs, a Kulcson szélkerékkel rendelkező Első Magyar Szélerőmű Társaság ügyvezető igazgatója szerint a MEH engedélyezési kvótáját nem technikai korlátok határozzák meg, hanem a költségvetés helyzete. Utalt arra, hogy a villamosenergia törvényben megszabott kötelező átvételi ár pluszterhet jelent az államnak. Mivel az Európai Uniónál vállalt 3,6 százalékos, energiafogyasztás arányos megújuló energiatermelés már most megvalósult, az állam nem hajlandó “feleslegesen” túlteljesíteni célját.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
