Távcsöves megfigyelőknek!
A legnagyobb fázis után gyorsan megin-dul a Hold kifelé az árnyékból, azért talán megfigyelhető lesz az umbra sötétvörös szí-ne, de a fázis nem lesz elegendő pontos becslés végzésére. 19 óra után néhány perccel a Hold árnyé-kos pólusa megköze-lít egy 8,3 magnitú-dós csillagot, a súroló fedés vonala Magyar-ország keleti határa mentén húzódik, nagyjából a Szeged–Békéscsaba–Berettyóújfalu–Nagy-ecsed vonalon, azaz Erdélyben teljes okkultáció látszik majd.
A csillag elég fényes ahhoz, hogy akár 5 cm-es távcsövekkel is megfigyelhető legyen bukdácsolása a Hold peremén. Nagyon ritka az ilyen jelen-ség, amikor a súroló fedés végig sötét peremen látható, ezért bátorítjuk a közelben lakókat, hogy utazzanak az okkultáció peremé-nek néhány kilomé-teres sávjába.
A fogyatkozás már holdkelte előtt elkezdődik a félárnyékos fázissal. A Hold Magyarországról nézve 19:10 körül kel, látóhatár feletti magassága csak nagyon lassan fog növekedni. Amikor holdkelte után kb. egy órával, 20:05-kor elkezdődik a részleges fogyatkozás, akkor is csak 7–9 fok magasan lesz a látóhatár felett. (Összehasonlításul: a Hold látszó átmérője körülbelül 1/2 fok.)
A fogyatkozás maximuma háromnegyed óra múlva következik be, 20:51-kor. Ekkor a holdkorong 12 százaléka lesz árnyékban, 88 százalékán félárnyékos fogyatkozás látszik. Az umbrális fogyatkozás nagysága mindössze 0,189, azaz a Hold átmérőjének kevesebb mint 20 százaléka merül be a földárnyékba. A Hold a teljes árnyékból 21:38-kor lép ki.
A jelenség kapcsán a Magyar Csillagászati Egyesület 20 órai kezdettel szabadtéri előadásokkal színesített távcsöves bemutatót tart az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban.
Árnyék, félárnyék
Holdfogyatkozás mindig teliholdkor következik be, és csakis akkor, ha a Hold áthalad a Föld árnyékának valamely részén. Az árnyékot két, kúp formájú rész alkotja, melyből az egyik a másik belsejében helyezkedik el. A külső, vagy félárnyék (penumbrális árnyék) az a zóna, ahol a Föld útját állja a Nap sugarainak, hogy elérjék a Holdat – de nem a teljes napkorongról! Ezzel ellentétben, a belső, vagy umbrális árnyék az a terület, ahol a Föld minden közvetlen napsugarat megakadályoz a Hold elérésében.
A csillagászok a holdfogyatkozás három alapvető típusát különböztetik meg. Teljes fogyatkozásnál a Hold teljes egészében belemerül a Föld umbrájába, kísérőnk ekkor fantasztikus vöröses árnyalatokban pompázhat.
Részleges holdfogyatkozáskor a Hold korongja csak részben hatol be a teljes árnyék kúpjába.
A harmadik, kevésbé látványos típus a héten bekövetkező félárnyékos holdfogyatkozás. Ilyenkor a Hold csak a belső sötét árnyékot körülölelő félárnyékon (penumbrán) halad át anélkül, hogy a belsőt érintené. Mivel ez az árnyék sokkalta halványabb, mint a központi, a fogyatkozás sem annyira feltűnő.
Miért nincs minden hónapban holdfogyatkozás?
Mitől függ, hogy milyen típusú holdfogyatkozás következik be? Miért nem következik be mindig látványos teljes fogyatkozás? Ennek oka, hogy a Hold Föld körüli pályája 5 fokkal hajlik a Föld Nap körüli pályájához képest. Ez azt jelenti, hogy a Hold ideje nagy részét vagy a Föld keringési síkja alatt, vagy fölötte tölti.
Márpedig a Föld Nap körüli keringési síkja kiemelt fontossággal bír, hiszen a Föld árnyéka is pontosan ebben a síkban nyúlik el. A legtöbb telihold során a Hold a Föld árnyékkúpja alatt vagy felett halad el – azaz nem lesz fogyatkozás. De évi egy-három alkalommal a Hold keresztezheti vagy a Föld félárnyékának, vagy a teljes árnyékának valamely részét, ezáltal bekövetkezhet félárnyékos, részleges vagy teljes holdfogyatkozás.
