Élet-Stílus

Támadásba lendült a parlagfű

Támadásba lendült a parlagfű 1

Ijesztő mértékben növekszik az allergiás problémákkal küzdők aránya a világon. Az igazi népbetegségnek számító pollenallergiában szenvedők létszáma becslések szerint eléri a kétmilliót, ha a védekezés illetve a megelőzés terén nem változik a helyzet, a szakértők szerint 15 év múlva minden második ember allergiás lesz. Az ezzel együtt járó kiadások jelenleg évi 1,5-2 milliárd forintra tehetőek, ami csak a gyógyszerek árát foglalja magában, és nem tartalmazza a munkaképesség-csökkenést, az elmaradt turistautakat vagy a baleseteket.

Az allergiát okozó növények közül a parlagfű okozza a legtöbb megbetegedést, ezért erről hallani a legtöbbet. A parlagfű-allergiások számának rohamos növekedése – bár erről az ÁNTSZ-nek nincsenek pontos adatai – három fő okra vezethető vissza. A parlagfű pollenjének nagyon stabil az allergénszerkezete. Az érzékenységet fokozza, hogy a környezetszennyezés és az életmód miatt az emberek szervezete egyre hajlamosabb az ilyen megbetegedésekre.

Civilizációs betegség

Az allergiás megbetegedések számának gyors növekedése csak részben vezethető a parlagfűproblémára vissza – állítja Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke.

A parlagfű terjedésének visszaszorításával azonban mindenképpen lassítható lenne az allergia, mint népbetegség előretörésének üteme. Fontos megemlíteni, hogy a parlagfű a legagresszívabb allergének egyike, s az allergiára hajlamos emberek megbetegedési kockázatát legjobban ennek a növénynek a pollenje növeli meg.

Pós szerint a legtöbben nem is tudják, hogy allergiásak, a nyári változó időjárásban egyszerű megfázásra gyanakszanak a légúti és irritációs tünetek megjelenésekor. A tünetek valóban hasonlóak a megfázáshoz, azonban jellemzően időszakosan visszatérővé válnak. Ha ezt a rendszeres visszatérést valaki megfigyeli, akkor érdemes allergiavizsgálattal tisztázni az okot és a mértékét. A teszt általában egyszerű, és például az elterjedt alkari karcos vizsgálatok eredménye fél órán belül tisztázhatja a kiváltó okokat. Indokolt esetben a tesztek vérvizsgálattal is kiegészíthetők.

Az allergiatesztet azonban nem tanácsos a tüneteket kiváltó időszakban elvégezni, mert a vizsgálatok ilyenkor az érzékenység mértékét nem elég pontosan mutatják ki, és ezt tovább ronthatják az egyidejűleg szedett gyógyszerek is. Ajánlatos a szezon előtt vagy annak elmúltával elvégeztetni a vizsgálatokat.


Támadásba lendült a parlagfű 2

Sokan a növényt sem ismerik fel

A parlagfű és a többiek

A hetvenes évekig a parlagfűpollen okozta allergiát speciális amerikai problémának tartották, hiszen Európában nem volt jelentős mennyiségben jelen a növény virágpora. Az elmúlt néhány évtizedben azonban az Amerikából behurcolt parlagfűféle, az Ambrosia elatior Európa számos pontján robbanásszerűen elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz.

Sajnos sokan nem tudják, hogy ha már allergiásak a parlagfűre, akkor a keresztallergének miatt a megszokott időszakon kívül is előjöhetnek az ismert tünetek. A parlagfűszezonban pedig a tüneteket fokozhatják a dinnye és tökfélék, a kamilla, a banán valamint a napraforgómag. Ez azt jelenti, hogy főként ilyenkor érdemes elkerülni ezeket az élelmiszereket.

A tünetek

Nyár végén a náthához, meghűléshez hasonló tünetek esetén gyanakodhatunk az allergiás szénanáthára is. A szénanáthát az egyszerű megfázástól az különbözteti meg, hogy míg az utóbbi tünetei pár nap alatt elmúlnak, a szénanátha tartósabban kínozza a beteget. Több éves “szénanáthás tapasztalat” után a beteg jól meg tudja különböztetni a tünetei alapján a két betegséget. Az orrfolyás mellett megjelenő kínzó szájpadlás-, orr- és szemviszketés egyértelműen a szénanátha jele.

Az esetek nagy százalékában társul a szezonális allergiás náthához a szem kötőhártyájának allergiás eredetű gyulladása is. Csaknem minden szénanáthás betegnél előfordul legalább enyhe formában. Az adott allergén szezonjában a szem viszketni kezd, a kötőhártya vérbő lesz és vizenyősen duzzadttá válik.

A szénanáthára azonban oda kell figyelni, mivel súlyos esetben akár asztmához is vezethet. A száraz köhögés fizikai terhelés során, vagy enyhe nehézlégzés hideg levegő, cigarettafüst vagy erős szagok hatására, mind gyanús tünetei lehetnek egy kialakuló asztmának. Ha valaki ilyet észlel magán, érdemes szakorvoshoz fordulni és kivizsgáltatni a problémákat.

Mit tehetünk?

Pós Péter szerint az allergiás betegségek kivédésére a legjobb módszer a tüneteket okozó allergén elkerülése lenne. Bizonyos esetekben ez nem lehetséges, de a kockázat csökkenthető például megfelelő nyaralási célválasztással. Érdemes olyan helyre utazni ilyenkor, ahol kicsi az allergénterhelés, például tengerparton, vagy magasabb hegyeken.

Léteznek ma már bizonyos megelőző vagy allergénterhelést csökkentő megoldások, de például a gyakori hajmosás is jelentősen csökkentheti a pollenterhelés szintjét.

A gyógyszeres megoldások egy része sajnos álmosító mellékhatásokkal jár, ezeket jobb elkerülniük azoknak, akik autót vezetnek, illetve szellemi munkát végeznek.

Az allergia civilizációs betegség, a szervezet túlzott immunreakciója a környezetszennyezésre, a kémiai anyagok túlzott használatára, így egészséges és környezettudatos magatartással jelentősen csökkenthető lenne a jelenleg ijesztő arányú terjedése. A környezeti ártalmak azonban csak részben felelősek az allergia terjedéséért, az életformánk megváltozása, a mindennapi stressz, a lelki és immunológia tényezők összetett rendszere okozza az évszázad jelenleg még gyógyíthatatlan betegségét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik