Élet-Stílus

Szaharai homokvihar miatt pusztulnak a korallzátonyok?

admin
admin

2006. 06. 13. 14:15

A Szahara homokviharaiban a sodródó homokszemcsékre tapadó gombák és baktériumok messze nyugatra is eljutnak. Kutatók kimutták, hogy az UV sugárzás nem képes teljes mértékben elpusztítani a kórokozókat, így a „túlélők” a Karib-térségben is kifejtik hatásukat, többek között a korallzátonyok pusztítása révén.

A szaharai homokvihar messzire nyúló hatása nem mai jelenség; ezt bizonyítja Charles Darwin természettudós 19. század közepén készült feljegyzése is: „A homok olyan nagy mennyiségben rakódik le, hogy teljesen beborítja a fedélzetet, és szemfájást okoz a legénységnek. A romló látásviszonyok már több hajó elsüllyedéséhez vezettek, és nemcsak az afrikai partok közvetlen közelében, hanem a parttól akár több ezer mérföldre is”. Azóta már nemcsak a tengerészek feljegyzéseiből, hanem műholdfelvételeken is jól nyomon követhető, elemezhető a jelenség.

A lenti, márciusban készült NASA-műholdfelvételen is látható, hogy a Szaharából induló és az óceán felett átkelő homokviharok teljesen beborítják a Kanári- és a Zöld-foki-szigeteket, elérve egészen a Karib-térségig.

Algavirágzás és korallpusztulás a Karib-térségben

Amióta a tudósok felfedezték, hogy a Karib-térség meleg vizében a korallzátonyok kifehéredését okozó kórokozók Nyugat-Afrikában is megtalálhatók, a szaharai homokvihar mint transzatlanti mikrobaszállító került a kutatások középpontjába.

Az elmúlt öt év során számos bizonyítékot találtak. A Karib-térségben jelentkező tömeges tengerisün- és korallpusztulás azokban az években fokozódott, amikor a homokviharok intenzitása is felerősödött. Késő nyáron a Karib-térségben olyan baktériumok és gombák mutathatók ki a levegőből, amelyek Afrikában jellemzőek – nyilatkozta a Spiegel Online-nak Dale Griffin, az ameirkai Geological Survey (USGS) kutatója.

Az Atlanti-óceán középső térségében vett negyven levegőmintának több mint a felében (24) kimutattak mikroorganizmusokat, többek között a Gordonia terrát, amely emberi bőrbetegségért felelős, illetve a Massaria rosatiit, egy a platánokat megtámadó gombafélét.

A kutatók szerint a Mexikói-öbölben időnként tapasztalható algavirágzás egyik fő okozója a Szaharából érkező homokvihar. 2001-ben a Limnology and Oceanography című szaklapban megjelent tanulmány szerint az 1999-ben megfigyelt rekordméretű homokvihar Florida nyugati partjainál igen kedvező táptalajt biztosított egy a térségben honos alga túlzott elszaporodásához.

Elfújta a szél

„A szaharai homokvihar kórokozószállító tulajdonsága leginkább Afrikára nézve jelent veszélyt, hiszen ha például a nyugati parton a termesztett kultúrában vagy az emberek között felbukkan valamilyen betegség, a szélirányban igen hamar eljut más területekre is” – tette hozzá Griffin.

Még ha az UV sugárzás hatására a mikroorganizmusok kilencven százaléka el is pusztul, a homokszemcsékhez tapadva még mindig igen tetemes mennyiség marad életképes, így akár nagyobb utat is „túlél”.

A jelenség nemcsak a természetes ökoszisztémára, hanem az emberre is káros lehet. Kutatók jelenleg vizsgálják, hogy a mezőgazdasági kemikáliák vagy a szennyvízben lévő gyógyszermaradványok mennyire képesek potyautasként átszelni az óceánt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.