Élet-Stílus

Eldőlhet a kéklézerek csatája

admin
admin

2006. 01. 31. 12:00

Miután a hazai háztartások mintegy 30 százalékában már van DVD-olvasó, itt az ideje végiggondolni, mire fogjuk ezeket lecserélni 5-7 éven belül.

Most indulnak Magyarországon is a digitális tévéadások, hamarosan az „élvonal” talán nagy felbontású is lesz, a jó műsorokat fel is akarjuk majd venni, és a filmstúdiók is tízesével jelentik be a nagy felbontású formában is kiadott filmeket.

Kis technikai alapozó DVD témában

Amint azt a magyar népesség egyharmada már tudja, a szabvány DVD képpontszáma 720×576. Ez finomabb felbontás, mint a tévéműsoré, amely körülbelül 600×400-as jó esetben, de analóg jelről lévén szó, a képpontszámnak nincs sok értelme. Azt azonban tudni kell, hogy még ez a (számítógépes szemlélet szerint) nevetségesen kevés képpont is sorpáronként váltakozva jelenik meg a képernyőn – ez az „interlaced” átlapolt megjelenítési üzemmód, amire majd a nagy felbontású tévé vásárlásakor kell figyelni: amelyik ugyanis csak így átlapolva tudja a sok sort, az kevésbé jó képet ad, mint amelyik „progressive”, azaz szép sorjában, ahogy kell, kirajzolja másodpercenként 25-30-szor az összes képinformációt.

Hosszú évek után kikristályosodni látszik, hogy a nagy felbontású tévé (HDTV) két képpontszámra lesz képes: 1280×720-asra és 1920×1080-asra. Ahol a függőleges képpontszám a sorok száma. A sorok száma a tévétechnikában hagyományosan a megjelenítés finomságának mérőszáma, mert ennyiszer kellett szegény elektronsugárnak egy képváltás alatt visszarohanni a képernyő másik oldalára. Mi, digitális készülék megszállottak már ugyanilyen érzékenyek vagyunk a vízszintes képpontszámra is, mert képeinket nem egyetlen sugár rajzolgatja fel gyorsan, hanem a drága pénzen vásárolt LCD- (vagy plazma-) tv elemi képpontjai.

Tehát a sorok száma alapján röviden úgy is ki szokták fejezni, hogy HDTV 720 vagy 1080. „720i”, illetve „1080i” jelöli az átlapolt, „720p”, illetve „1080p” a progresszív megjelenítést.
Azért kell ennyit beszélni a tévéről a nagy felbontású DVD ismertetésekor, mert annak alapvető rendeltetése a nagy felbontású műsor tárolása. Bizony, a ma általános, kétrétegű, névlegesen 9 gigabájtos kapacitású DVD-re nem fér fel egy nagy felbontású, teljes – minimum 100 perces film. Úgyhogy amióta a HDTV a köztudatban van, azóta küzdenek a fejlesztők a tömeges tartalomkezelés technológiájának kidolgozásán, miközben a PC-s videózással foglalkozók már megoldották: merevlemezt használnak. Ezzel a megjegyzéssel mintegy előrevetítjük az alább felvázolt harc egyik lehetséges kimenetelét.

Az idei évindító szórakoztatóelektronikai vásár, a Las Vegas-i Consumer Electronic Show egyik nagy eseménye volt, hogy a nagy felbontású DVD két irányzata nyílt és heves háborúba kezdett. A Sony és társai a Blu-ray, a Toshiba és szövetségesei a HD-DVD nevű technológiát állítják csatasorba a vásárlók kegyeiért, ebben a pillanatban a Toshiba-oldal van lépéselőnyben, mert a CES-en 500 dolláros lejátszót jelentett be márciusi megjelenéssel, míg a Blu-ray eszköz csak nyárra várható, és 1800 dollár lesz az ára.
Tartalomban nem lesz hiány. Mindkét tábor maga mellé állított több világhírű filmstúdiót, amelyek rendre a saját repertoárjuk legjobb anyagait fogják majd az általuk előnyben részesített formátumban megjelentetni.

Technológia

Mondanunk sem kellene, a HDTV természetesen digitális, tehát a képe finomabb, és stabil. Nincs „hangyásság”, vibrálás és szellemkép, s mindez a jelenleginél minimum kétszeres finomsággal. (A stabilitás a mostanában induló, standard felbontású digitális adások fő előnye.) Következésképpen a nagy felbontású DVD-k adatformátuma elvileg azonos azzal az adatfolyammal, amely a kábelen érkezik és merevlemezen is rögzíthető, onnan visszajátszható lenne. (ez az amerikai sorozatokban időnként már felbukkanó TiVo szolgáltatás)
Mindkét új DVD-formátum fizikai alapja a kék (valójában közel ultraviola) lézerfény magasabb frekvenciája, melyből következően sokkal sűrűbben lehet mind a jeleket, mind a sávokat elhelyezni a lemezen.

A Blu-ray lemez egy rétegén 25, a HD-DVD-én 15 gigabájt adat fér el. Tekintve, hogy egy szokásos film nem igényel többet 13-14 gigabájtnál, legföljebb az extrák mennyisége különbözhet a különböző formátumú kiadások között. Akik viszont adattárolásra is használnák az írható lemezeket, azoknak számít a többlet. Arról nem is szólva, hogy a hírek szerint jelenleg a Blu-ray fejlesztése adatépségi, megbízhatósági problémákkal küzd.

A két technológia között az olvasóoptika kialakítása, és következésképpen a lemez kialakítása teremt alapvető különbséget. A Blu-ray lemez magasabb kapacitása a sűrűbb adatelhelyezésből adódik, aminek elolvasásához más lencserendszer és a jelenleginél lényegesen vékonyabb fedőréteg kialakítására volt szükség. A HD-DVD lemez viszont alig különbözik a jelenlegi DVD-étől. Ezért nem lehet gazdaságosan olyan kombinált berendezést építeni, amely mindegyik lemezt legalább lejátssza, a felvételről pedig szó se essék. Külön, független fej kellene a két lemezhez, ami egyrészt drágítja, másrészt megbízhatatlanná teszi a készüléket.

Nem meglepő, hogy a HD-DVD hívei a Blu-ray sérülékenységét, az ellentábor meg a kisebb kapacitást, következésképp a nagyobb tömörítést, a rosszabb képminőséget hangsúlyozza. Ez utóbbi elég gyenge érv, mivel a felbontás legrosszabb esetben is 1280×720 képpontos finomságot ér el.
Ami talán sorsdöntő különbség lehet, hogy a jelenlegi lemezgyárak Blu-ray lemezt nem tudnak gyártani a meglévő berendezéseikkel, HD-DVD-t viszont igen. Gondoljunk csak bele milyen hátrányt jelent ez a Sony szabvány elterjedésében.

Kilátások

Nem számíthatnak gyors sikerre a nagy felbontásban utazó cégek, mert a DVD-formátum mind a tartalom, mind a berendezések tekintetében még a felszálló ágban van. Miért vegyek újat, mikor most (1-2-3 éve) vettem fejlett lejátszót, és a boltok roskadoznak a DVD-ktől? Azok a filmek, amelyeket VHS-kazettán féltve őrzök 5-8-10 éve, most jelennek meg 990 forintért DVD-n. Hatalmas mennyiségű DVD-tartalom és -berendezés van piacon és használatban. (Milyen nehezen is tört be a DVD annak idején! Évekig lehetett már PC-be való olvasót kapni, filmet meg egyet se.) Lehet, hogy mire a DVD kifut, addigra lesz jobb technika, mint az optikai lemez.

Mindezzel együtt pillanatnyilag a HD-DVD szénája jobban áll. Olcsóbb a berendezés, hamarabb piacon lesz, nagyságrenddel olcsóbb a lemez gyártása, a formátumot támogatja a digitális videotechnológia fölött bábáskodó DVD Fórum – amelynek tagjai között rendre megtalálhatók a Blu-ray formátumot is támogató cégek. A HD-DVD mögött felsorakoztak a legnagyobb filmstúdiók – amelyek készséggel adják engedélyüket (megfelelő térítés ellenében persze) a Blu-ray kiadáshoz is. A legeslegrosszabb esetben kétféle lejátszót kell venni azon keveseknek, akik „egyformátumos” filmeket keresnek. Az is lehet, hogy a magasabb kapacitás miatt a számítógépes formátum a Blu-ray, a filmes meg a HD-DVD lesz.

Vannak szakértők, akik mindössze 10-12 éves „ablakot” látnak az optikai tartalomtárolás számára. Egyrészt a merevlemezek fejlődése, másrészt a szélessávú adattovábbítás terjedése és szélesedése (az átbocsátóképesség növekedése) komoly versenytársak lehetnek a formátumháborúban.
Ha a győztesben nem is lehetünk biztosak, abban igen, hogy a tartalomforgalmazás a jogvédelmen fog állni vagy bukni. Bármely formátum terjed is el, a berendezések „kemény” védelmi technológiákat fognak hordozni. Olyan titkosítást, amely a másolt (már bizonyítottan lejárt kulcsú) lemezt nem játssza le.

Így hát arra is bizton számíthatunk, hogy a számítógépes „adatmentési” technikák fennmaradnak a nagy felbontású videózás korában is. Azaz a merevlemezes tárolás már csak ezért is komolyan szóba jön. Ehhez képest érdekes, miért halt el az IVDR kezdeményezés, amely pont erre a célra javasolt egy különleges tokozást és a PATA (IDE) interfész lemezrés-szerű kivezetését. Ma egy 40 gigabájtos 2,5 hüvelykes (noteszgép-) merevlemez 20 000 forint, ehhez 6000 forint egy USB 2-es tok, az így előálló eszköz mintegy 5 DVD-minőségű filmet tárol úgy, hogy egyes (USB 2 csatolóval rendelkező) asztali lejátszókon is megnézhetjük azokat. Van már 100 gigabájtos kis merevlemez is, nyilván a HD-műsorok számára.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.