A szakértők szerint az elkövetkező 15 évben a több ország munkaerő növekedésének 80 százalékát teszi ki az 50 éves vagy idősebb generáció. 2050-re Európa teljes népességének 40 százaléka és aktív korú lakosságának 60 százaléka 60,8 évesnél idősebbekből áll majd. Az egyre növekvő nyugdíjkiadások és csökkenő munkaerő miatt Németország, Olaszország, Spanyolország és Japán gazdasági válságra számíthat. Az időskorúak számának növekedése és ezzel párhuzamosan a fiatalok számának csökkenésére utoljára a Római Birodalom hanyatlása idején volt jellemző Európára.
A probléma már megjelent
Különösen négy ágazat számíthat a munkaerő tömeges kivonulására: az egészségügy, a termelés, az energetikai és az állami szektor. Az ausztrál egészségügyi szektorban például várhatóan 31 ezer betöltetlen munkahely lesz 2006-ra. Az Egyesült Államok több mint 1 milliós nővérhiánnyal számol 2012-ig. Az amerikai termelő cégek több mint 80 százaléka küzd munkaerőhiánnyal a képzett gépészek, szakmunkások és technikusok körében. A probléma méretét jelzi, hogy a Termelő Vállalkozások Országos Egyesülete (National Association of Manufacturers) már most figyelmeztette tagjait a fenyegető munkaerőválság veszélyeire. Mivel a termelő vállalatok, csakúgy mint a többi ágazat, már most is versengenek a tehetségekért, egymástól veszik el a rendelkezésre álló munkaerőt.
Az egyetemi képzés hiányosságai
A munkaerőhiány nem kizárólag a hamarosan nyugdíjba vonuló Baby Boom generáció miatt lépett fel. A szakértelem hiánya tovább rontja a helyzetet. Ennek megdöbbentő példáját láthatjuk a természet- és műszaki tudományok területén. A NASA előrejelzése szerint az Egyesült Államok egyetemei mindössze 198 ezer frissen végzett hallgatót bocsátanak ki, akik betölthetnék az 1998 és 2008 között nyugdíjazott Baby Boom generáció munkahelyeit. Ezt megerősíti a Munkaerő Statisztikai Hivatal (Bureau of Labor Statistics) előrejelzése is, mely szerint az 1996 és 2006 között létrejövő 1,3 millió IT munkahelyből több mint 300 ezer betöltetlen marad.
Miért nem tudják orvosolni az egyetemek a szakértelem-hiányt? A probléma gyökere a hallgatók csökkenő érdeklődése, az intézményi kapacitás hiánya és az oktatás minősége. A nagy és fejlett gazdaságokban kevés a természettudományi és mérnöki pályát választó diákok száma. Míg Kínában az összes felsőoktatásban tanuló diák 42 százaléka szerez természettudományi vagy műszaki oklevelet, az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 5 százalék. Németországban – amely egykor híres volt innovációjáról és Nobel díjasairól – mára a műszaki végzettséget szerzők száma az 1995-ös adat alig egy harmadára, körülbelül 36 ezer főre csökkent.
Ez a kínai egyetemeken hasonló fakultáson végző hallgatók 10 százalékának felel meg. A német hallgatók csökkenő érdeklődése volt az egyik oka annak, hogy a Siemens a közelmúltban úgy döntött, hogy Pekingben fogja kifejleszteni új mobiltelefon-modelljeit. Ez a tendencia várhatóan folytatódik, magával hozva a globális tehetségpiacok további térnyerését.
Csökkenő színvonal
Talán az egyik legfájóbb tényező ugyanakkor az oktatás színvonalának csökkenése. Sok iskola nem tart lépést a vállalkozásokat a modern gazdaságban jellemző egyre növekvő komplexitással és gyors technológiai változásokkal. Más egyetemeken pedig egyszerűen nem végez elég diák. Az Egyesült Államokban a diákok mindössze 70 százaléka végzi el a középiskolát, és mindössze 32 százalékuk tesz emelt szintű érettségit, ami a 4 éves egyetemi kurzus előfeltétele. Az afro-amerikaiak és spanyol-amerikaiak körében az érettségit megszerzők aránya 50 százalék körülire tehető, és mindössze 20 százalékuk szerez olyan végzettséget, amely feljogosítja őket az egyetemi szintű továbbtanulásra.
Az eredmény: egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű munkaerő, különösen a nagy szakértelmet és magas képzettséget igénylő területeken. A munkaerő-bázisukat hazai forrásból bővíteni és erősíteni kívánó nagyvállalatoknak magukra kell vállalniuk a szakértelem-hiány leküzdését.
Egyre több sikeres vállalkozás hasít ki az őt megilletőnél nagyobb részt a tehetség-piacból. Ezek teljesen más módszerrel szerzik és tartják meg a legjobban teljesítő munkaerőt a fontos pozíciókban. “Ahelyett, hogy munkaközvetítőkhöz fordulnának, először befelé tekintenek, és megvizsgálják, hogyan egyeztethetők össze a meglévő dolgozók tapasztalatai és ambíciói a vállalkozás növekvő stratégiai szükségleteivel. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem vesznek tudomást a külső tehetségről. Komolyan veszik a munkaerő-toborzást, elsősorban az ambiciózus növekedési célok elérése érdekében. Ugyanakkor múltbeli alacsony munkaerő-fluktuációs mutatóik lehetővé teszik számukra, hogy a munkaerő megtartása helyett energiáikat versenytársaik megelőzésére fordítsák.” – mondta el Tóth Vazul, a magyarországi Deloitte Vezetési tanácsadó részlegének szenior menedzsere.
A Deloitte világszerte nyújt szakmai szolgáltatásokat: a vezetési-, és a pénzügyi tanácsadás területén.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
