UTAZÁS – Hogyan kerüljük el a dugókat Horvátországban?

Isztria és a Kvarner gyakorlatilag megtelt, ezért a magyarok által kedvelt észak-adriai célpontoknál semmivel sem messzebb lévő zadari régióra, illetve a dalmáciai partvidékre próbáljuk felhívni a vendégek figyelmét – hangsúlyozta Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviselője, aki tréfásan úgy fogalmazott: Trianon óta nem volt annyi magyar Horvátországban, mint ezen a nyáron.

Rekordszámú vendég Az idei augusztus második hétvégéjén a Vjesnik beszámolója szerint 646 ezer regisztrált turista tartózkodott Horvátországban. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 17 százalékos a növekedés. A bejelentett látogatók egyharmada – több mint 200 ezer fő – a korábban is felkapott Isztria félszigeten foglalt szállást, további 160 ezren pedig a szomszédos Kvarner-öböl nyaralóhelyein szálltak meg. Érdekes módon az átlagnál nagyobb volt a látogatók számának növekedése Zadar környékén, ahol közel 100 ezer látogatót regisztráltak, továbbá Sibenik körzetében, ahová körülbelül 50 ezer vendég érkezett.

Mint mondta, a tengerpart megközelítését jelentősen megkönnyítette az a 140 kilométernyi új autópálya szakasz, amelyet június végén adtak át. A horvátországi sztráda építkezések új fejezetét jelenti, hogy ezúttal nem csak a Rijekába vezető út rövidült, de az Udbina és Benkovac közti 60 kilométeres útszakasz átadásának, s ezen belül a 6 kilométeres Szent Rókus (Sveti Rok) alagút elkészültének köszönhetően átlagosan 40 perccel rövidült a Karlovac és Zadar közti menetidő.

Merre menjünk?

A magyar utazók a horvát határt Letenyénél elérve fellélegezhetnek, hiszen a Balaton menti, majd Kanizsa környéki kínlódást, araszolást követően, egy körülbelül 10-15 kilométeres szakaszt leszámítva a határtól – Zágrábon át – egészen Karlovacig jó minőségű autópályán haladhatnak.

Klikkeljen a képre!

Isztria és a Kvarner

A tervek szerint jövőre elkészülő Rijeka-Karlovac sztráda gyakorlatilag készen áll, az erre igyekvőknek már csak egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon (Vrbovsko és Bosiljevo között) kell a régi – Ferenc-József-féle – hegyi úton kaptatniuk, a többi szakasz legalább fél-autópálya alagutakkal, viaduktokkal. Gondot a Rijeka és a kiválasztott isztriai fürdőhely közti utolsó útszakasz okozhat. A félszigeten körbefutó, kétségkívül romantikus, ám meglehetősen keskeny és zsúfolt tengerparti utat ilyenkor érdemes elkerülni. Annál is inkább, mert az Ucka alagúton áthaladva a félsziget belső részén haladó új főútvonalra jutunk, melyen Porecet, Rovinjt és Pulát is könnyebb megközelíteni.

A Kraljevicánál található, Krk-szigetre vezető híd, továbbá a magyarországi utazásszervezők által gyakran ajánlott Crikvenica, Selce és Novi Vinodolski üdülőhelyek a Rijekába vezető sztrádáról könnyen elérhetőek. Más a helyzet Senj (Zeng) városával, amely az uszkok kalózokról, az itt különösen heves bóráról és a nem kevésbé szenvedélyes karneválokról híres, emellett a Kőszeget védő Jurisics Miklós várkapitánynak is szülővárosa. Ide ugyanis nem csak Rijekán keresztül utazhatunk, hanem a Splitbe vezető, épülő autópálya első szakaszán haladva is. Ehhez Bosiljevónál el kell hagynunk a Rijekába vezető autópályát, s az új, az idén átadott sztrádaszakaszon Josipdolig autózva, mintegy 50 kilométerre tudjuk megközelíteni Senjt.

IV. Béla nyomában Splittől néhány kilométerre a hegyek lábánál magasodik Klis (Klissza) vára. 1242-ben a tatárok elől menekülő magyar király kíséretével egy ideig itt húzta meg magát, s ebben a várban született Árpádházi Szent Margit is, akit éppen a tatárjárás miatt adtak apácának. Splitben két magyar királylány szarkofágjához is elzarándokol-hatunk, a tovább menekülő király ugyanis két gyermekét temette el ebben a városban. Végül a közeli Trogir (Trau) városa lett a menekülő magyarok utolsó menedéke.

A Senj megközelítésekor említett Bosiljevo-Josipdol sztrádaszakasz a Zadar környéki üdülőhelyek megközelítésének alternatív útvonala lehet. Különösen a szombati váltás idején, amikor a Karlovacot – a Plitvicei tavak érintésével – Zadarral és Splittel összekötő régi főútvonal általában túlterhelt. Érdemesebb ilyenkor Karlovactól Josipdol felé menni, majd Gospic érintésével Zadar felé autózni. Ez az út a már említett Szent Rókus alagút előtt csatlakozik az idén átadott Udbina és Benkovac közti 60 kilométeres sztrádaszakaszhoz.

A kicsit délebbre fekvő, s a horvát történelemben fontos szerepet játszó Sibenik még könnyen elérhető a zadari sztráda benkovaci végpontjától. Ugyanakkor a magyaroknak kedves Trogirt sokan a Karlovac-Plitvice-Knin-Split útvonalon próbálják megközelíteni. Ez általában sok torlódással és a szükségesnél hosszabb úttal jár. Pedig Trogir viszonylag gyorsan elérhető Sibenikből is. De akik nem idegenkednek az egykori szerb krajina területén található elhagyott falvak látványától, nyugodtan letérhetnek a Karlovac-Split főútvonalról Kninnél, s Drnis után, gyakorlatilag toronyiránt könnyen elérhetik Trogir környékét.

A térképen jelzett alsóbbrendű utak jól járhatóak, nem túlságosan forgalmasak, csak a horvátok és a régi adriázók használják őket. Split már csak 21 kilométer Trogirtól, vagyis Sibenik, illetve Trogir érintése az ide igyekvőknek is kínálhat alternatív útvonalat.

Dubrovnikba menet – legalábbis augusztusban – nincs jó megoldás. Sokak szerint a rijekai kompjárat, vagy a Bosznián történő áthaladás segíthet. Meg persze az éjszakai vezetés – már aki bírja.