A horvát tengerpartra nyaralni igyekvők többsége két táborra osztható. Az egyik csoport el sem jut a Dalmácia kapujában fekvő Zadarig, inkább letáborozik az Isztria-félszigeten vagy a Kvarner-öbölben, míg a többiek általában tovább utaznak Split, Makarska, Dubrovnik vagy a szigetek irányába. Pedig a háromezer éves város és környéke „megér egy misét”.
Zadari nevezetességek
Nehéz megítélni, hogy a kosárlabdázók, közülük is a leghíresebb, Kresimir Cosic, a környező meggyültetvények gyümölcséből főzött híres Maraschino likőr vagy a Szent Donát templom öregbítette leginkább Zadar hírnevét. Tény azonban, hogy a likőr kitűnő, a templom megtekintését nem lehet kihagyni, s végül egy utcai kosárderbi Zadarban – szintén felejthetetlen élmény.
Félreértett régió
– A zadari régió egy félreértés áldozata – fogad Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviselője. Mint mondja, gyakran hallja Budapesten, hogy Zadar túl messze van, pedig az ottani üdülőhelyek ugyanúgy nagyjából 650 kilométerre fekszenek a magyar fővárostól, mint például az Isztria-félsziget nyaralóhelyei. Ám az utóbbival ellentétben Dalmáciában jóval kisebb a zsúfoltság, s a Zadar környéki árak is visszafogottabbak, mint a felkapott északi régióban. Arról nem beszélve, hogy a horvát Adria időjárási választóvonalán fekvő Zadarban élők már tényleg csak hírből ismerik a fagyot. Az „átutazó régió” magyarországi megismertetését szolgálta, hogy az idei tavaszi turisztikai és idegenforgalmi kiállításon, illetve az ehhez kapcsolódó kulturális rendezvényeken Horvátországot éppen Zadar megye képviselte.
Tény, hogy a zadari régió Budapestről történő megközelítését ma még nehezíti, hogy a horvát légikikötők közül a Malév csak Zágrábba és Splitbe
indít rendszeresen járatot. Egy magáncég ugyan üzemeltet a nyári szezonban a Budapest-Szeged-Dubrovnik útvonalon egy menetrend szerint közlekedő kisgépet, s néhány charter járat is visz utasokat Dubrovnikba, de Zadar továbbra sem szerepel a magyarországi légi úti célok között. Annak ellenére sem, hogy az év elején történtek tapogatózások a délszláv háborúk előtt nagy forgalmat lebonyolító zadari repülőtér képviselői részéről, de a charter, illetve a menetrendszerinti járatok megindításának lehetőségeiről folytatott januári budapesti tárgyalások nem vezettek eredményre.
Gyógyüdülőközpont épül Ninben
A gyógyhatású iszapjáról nevezetes Ninben 20 millió eurós beruházás keretében épül a zadari régió új gyógyüdülőközpontja. A jövőre átadásra kerülő 8000 négyzetméteres gyógyászati részleghez rekreációs és sportlétesítmények kapcsolódnak majd. A későbbiekben golfpályák kialakítását is tervezik.
Az évek óta feszített ütemben folyó horvátországi autópálya-építkezések azonban az idén most már a zadari régiót is közvetlenül érintik. Az elkövetkező napokban összesen 136,5 kilométernyi új sztrádaszakaszt adnak át a forgalomnak a zágrábi állami vezetők. Ezek közül a Zágráb-Split autópálya új szakasza, illetve az ehhez kapcsolódó zadari csatlakozó sztrádaszakasz átadása után a horvát közlekedési szakemberek szerint több mint egy órával rövidebb idő alatt tehető meg a Zágráb és Zadar közti autóút.
A Rijeka és Dubrovnik között félúton fekvő Zadar egyúttal jelentős kompkikötő is, ahonnan a nagyobb horvát kikötőkbe, a környező szigetekre és az olasz partokra indulnak járatok. A várostól 10 kilométerre fekvő Sukosanban pedig a legnagyobb horvát jachtkikötő található. Érdekessége, hogy ott horgonyoznak a Magyar Adria Yacht Club 44 lábas Bavaria hajói is. A horvát halászflotta egyik fellegvára ugyanakkor a Zadarral szemközt fekvő Ugljan sziget.
Pajzán halász esete a térképpel
A Kornati szigetek – közel 140 lakatlan szigettel és zátonnyal – a mediterrán térség legtagoltabb szigetegyüttesének számítanak. A robinson-turizmus célpontjának számító Kornati egyik érdekessége, hogy a XIX. századi osztrák térképészek, nem tudván horvátul, gond nélkül térképeikre vezették a helyi halászok által a szigeteknek adott, jobbára terjedelmes női domborulatokat idéző pajzán elnevezéseket.
A Zadartól félórányi kompútra fekvő Ugljan sziget a zsúfolt város üdülőövezete. A sziget egyúttal a Kornati Nemzeti Park és a Telascica Természetvédelmi Terület „bejárata”, s nem lehet véletlen, hogy az adriai vitorlás horgonyzóhelyek fejlesztését célzó, idén indult „100 kikötő az 1000 szigetnek” programnak is már az első fejlesztési körébe bekerült Ugljan. A vitorlás hajóval továbbindulók körében különösen népszerű Kukljica település, mely a sziget elkeskenyedő részén fekszik, s egyszerre két irányban is nyitott a tenger felé.
A helyi idegenforgalmi szakember, Stjepan Felber a sportolási lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Mint mondja, a környező, jobbára lakatlan szigetvilág kínálta hajó- és horgásztúrák mellett a szabadidős könnyűbúvároknak is kedvelt célpontjai a környék 3 és 65 méter közötti mélységben lévő merülőhelyei, amelyek a kezdőknek és a haladóknak egyaránt kínálnak lehetőségeket. Emellett nemcsak Ugljanon, de a vele híddal összekötött Pasman szigeten is végig kiépítették a kerékpárutakat, s a teniszpályák is egész évben üzemelnek.
