Török Gábor a – teljes egészében a 24 Extra Csúcs előfizetői számára elérhető – Törökülésben felidézte, hogy 2002-ben a Fidesz a veresége ellenére erős maradt, és 2006-ban is, bár akkor komoly belső viták rázták meg. Ugyanakkor a gazdasági hátországa, a médiája – amelynek mérete nem hasonlítható össze a 2026-os állapotokkal – intakt maradt, sőt építkezni és fejlődni tudott. Ehhez képest a mostani összeomlás olyan jelenség, amit nem tudtunk volna elképzelni.
Ez mutatja szerintem azt, hogy mekkora választási vereség volt, illetve mennyire nem várt választási vereség volt ez a Fidesznek. Ami ebből számomra még tanulság, hogy milyen is ez a magyar politikai rendszer, amelynek a legfontosabb üzemanyaga a hatalom
– fogalmazott a politológus, aki szerint most mutatkozik meg, hogy a NER-struktúra fenntartásának kulcsa milyen nagy részben maga a hatalom volt. A választás éjszakáján pedig nemcsak a hatalom veszett oda, hanem az a hit is, hogy visszaszerezhető. Az elemző úgy véli, ha a Fidesz 2006-hoz hasonlóan nem ekkora arányban maradt volna alul, akkor a mostani összeomlás nem lenne vagy nem ilyen mértékű lenne.
Ezzel szemben Schultz Nóra nem gondolja, hogy ne lennének hasonló jelenségek akkor, hogyha kisebb arányú lett volna a vereség, hiszen a hatalom egyfajta járadékvadászatot is jelentett az állami források tekintetében, ellenzékből pedig erre kevesebb a lehetőség. Ugyanakkor Schultz is érdekesnek tartja, hogy mennyire nem készültek a vereségre a korábbi kormánypártok, illetve mennyire kevéssé hatékonyak eddig ellenzéki szerepben.
Újra kell értékelnünk az elmúlt hetekben, hónapokban, amit a Fideszről gondoltunk. A felkészültségéről, a politikai érzékéről. Ez az önkénykampány ezt húzza most alá
– véli az elemző, aki szerint a Stop önkény! szlogen hiteltelen abban az értelemben, hogy a Fidesz az elmúlt 16 évben éppen amellett érvelt, hogy a kétharmados többség mindenre lehetőséget kell adjon egy kormányzatnak. Ráadásul a jogállamisági viták nem közvetlenül a politikai célról, hanem a hatalomgyakorlás módszertanáról folynak, ami kevésbé motiváló a választók számára.
Orbán Viktor árnyéka
A Trónok harca híres hasonlatát idézte fel Török Gábor – a legitimitás olyan, mint árnyék a falon – a Fidesz köré kiépült rendszer sajátosságainak magyarázatához.
Orbán Viktor mögött ott volt végig az árnyék a falon. Mert elhittük róla, hogy ő az, aki a legbefolyásosabb, legfontosabb – még akkor is, amikor egyébként esetleg választást vesztett. Most mintha az az árnyék eltűnt volna a falról. Vele együtt pedig az a hit is eltűnt, hogy ő még fontos, ami az egész rendszert összeomlasztotta
– állítja az elemző, hozzátéve: ez nemcsak a volt miniszterelnökkel, hanem az egész Fidesz-rendszerrel kapcsolatban elmondható.
Szerintem maguk a szereplők is, tehát a Fidesz-politikusok sem látják a saját árnyékukat a falon maguk mögött
– vélekedett a politológus, aki szerint az alaptörvény-módosítás kapcsán a Tiszával kritikusoknak is érdemes alapvetően a Fideszre haragudniuk, mert valójában az, hogy ez a helyzet előállhatott és Magyar Péter ekkora többséggel kormányozhat, az ezt megelőző időszak sok-sok politikai hibájából táplálkozik.
Elkorcsosító hatalom
Arra a felvetésre, miszerint az aranykonvojügy kapcsán Orbán Viktor politikai mártír szerepet alakíthat-e ki a jövőben, Schultz Nóra egyértelműen nemmel válaszolt.
Nyilván meg lehet próbálni, ahogy az önkénykampányt is megpróbálják. De pont amiatt, hogy mennyire nagy volt az árnyéka, mennyire omnipotensnek tűnt Orbán Viktor, szerintem az, hogy neki ehhez ne lett volna köze, és csak kitalálták, hogy köze volt ehhez, nehezen láttatható
– fogalmazott a politikai elemző.
Török azonban úgy látja, hogy azok közül az ügyek közül, amelyekben Orbán Viktor felelőssége felvethető, a volt miniszterelnök szempontjából még mindig az aranykonvojügy a legkevésbé kellemetlen. A saját szavazótábora számára ez egy sokkal védhetőbb történet, mintha utalásokról vagy magánéleti döntésekről kellene magyarázkodnia.
Ugyanakkor az ukrán pénzszállítók körüli botrány megmutatja a politológus szerint, hogy a választás előtt milyen érzelmi állapotban lehettek a Fidesznél.
Nyilván a 16 év hatalmon bizonyos értelemben elkorcsosít, de itt nemcsak erről van szó, hogy slendriánná vált a Fidesz. Egy átlagos kormány egy választás előtt iszonyatosan figyel arra, hogyha bukna, mindent úgy hagyjon, hogy arra később valaki rá fog nézni. Ez a félelemérzet teljesen kiveszett a Fideszből 16 év alatt
– összegzett a politológus, aki szerint a választási kampányban sem kapcsolt be ez az aggodalom a volt kormánypártoknál. Bár az elemző szerint az aranykonvojügyet magyarázhatnánk azzal is, hogy akkora volt a félelemérzet a választás elvesztésétől, hogy ezért minden eszközt igénybe vettek, ő az első verziót látja reálisabbnak. Török Gábor úgy látja: a Fideszben valóban azt hitték, hogy nem fogják elveszíteni a választást.
A legutóbbi Törökülésben ezen kívül téma volt, hogy
- hányféle Tisza Párt létezik,
- képes-e konszolidálódni Magyar Péter,
- miben tűnik a mostani ellenzék az óellenzék paródiájának,
- miért a választási törvény módosítása lenne a rendszerváltás igazi lakmuszpapírja,
- és merre tart Magyar Péter maratonfutása?
