2027-re komplexebb iskolakezdési támogatást vezetnek be, a hőhullám nem járt a nyugat-európaihoz hasonló többlethalálozással – élőben a kormányzati sajtótájékoztató

Családi pótlék megduplázását ígérte a kampányban, Magyar erre azt mondta, akkor lehet erről tárgyalni, ha megvannak a 2027-re tervezett költségvetés számai. Addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér, tette hozzá. Rengeteg vállalásai van a korménynak, Kármán Andrást folyamatosan nyomasztja, de fontos, hogy fenntartható legyen a költségvetés.

A kormányülések dokumentálásáról és megismerhetőségéről Magyar azt mondta, hangfelvétel és emlékeztető is készül az ülésekről.

Szóba került a „zöld dossziés” Horváth András is, aki kritizálta Magyar Péterék döntését az új NAV-elnök személyéről. Mint ismert, Kármán András pénzügyminiszter hétfőn jelentette be,  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke Tamásné Czinege Csilla lesz, aki a kormányváltás óta már gyakorolta az elnöki jogkört. Horváth szerint az új elnök a 2010-es évek elején az általa feltárt korrupciós ügy eltussolásán dolgozott.

Magyar hozzátette, az érintettet ideiglenesen nevezték ki, és korábban egy kevésbé problémás területet vezetett.

A NAV elnöki tisztségére pályázatot fognak kiírni, azon fogják kiválasztani a végleges elnököt.

Kell nekem ezt kommentálnom?

– kérdezett vissza Magyar Péter, amikor arról kérdezték, mit szól Áder János bírálatához. A volt államfó szerint egy orwelli világ megérkezése az, ahogyan Magyar el akarja távolítani Sulyok Tamást. Magyar azt mondta, érti a volt köztársasági elnök sértődöttségét, mert az ő alapítványa, a Kék Bolygó is visszakerül az államhoz, tette hozzá.

Nevetségesek, hiteltelenek és senkit nem érdekelnek Áder János szavai

– fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter szerint igen, érdemi egyeztetés zajlott az Alaptörvény 17. módosítását illetően. 23 ezernél is több észrevétel érkezett, és elárulta, hogy azokat a mesterséges intelligencia segítségével összesítették. A hozzászólások 90 százaléka pozitív volt, kaptak észrevételeket a Kúriától, bíróságoktól is.

Horváth András kinevezéséről a frakciót érdemes kérdezni, mondta Magyar Péter, aki hozzátette, örül, hogy megkezdődik egy sok éve húzódó folyamat, de annak nem örül, hogy át kell világítani a közmédiát, ami észak-koreai, náci propagandagyárként működött, a nyolcvanas évek végén nagyobb szólásszabadság volt, mint az Orbán-kormány utolsó éveiben a miniszterelnök szerint. Ezért is van az, hogy kell egy ideiglenes operatív vezető, átvilágító.

Olyan embert kell keresni, aki ért a médiajoghoz, nem is kifogásolta senki Horváth András személyét. Azt nem tudta megmondani Magyar Péter, hogyan zajlik majd a közmédia átvilágítása. Ez egy átmeneti időszak, és reméli, hogy október 23. előtt meglesz az új közmédia-vezetés.

Nem tudja, lesz-e csoportos létszámleépítés, hiszen erről nem is tudhat.

Magyar Péter, Ruff Bálint, Orbán Anita és Görög Márta fogadta a Velencei Bizottság küldöttségét, valamint az osztrák alkotmánybíróság elnökét. A kormányfő szerint fontos és gyümölcsöző tárgyalást folytattak, megállapodtak azzal, hogy a kormány folyamatos kapcsolatban lesz a Velencei Bizottsággal.

Szerintünk fontos egy tanácsadói bizottsággal együttműködni.

A bizottság üdvözölte azt, hogy a Tisza-kormány hosszú távú alkotmányozási folyamatot indít el. Tárgyalta a kormány a beérkezett észrevételeket, várhatóan talán még ezen a héten, de legkésőbb jövő hét elején beterjesztik a végleges javaslatot.

Mivel a nagy többség szigorítást kért, (…) várhatóan nagy változás nem lesz a mostani javaslathoz képest.

Az Alaptörvény-módosításban rendezni fogják a vármegyék visszanevezését megyékre, a főispánokból pedig kormánymegbízottak lesznek. Bár ez egy szimbolikus döntés, de ezek is fontosak, mondta Magyar Péter.

Rengeteg megoldás van, hogy ez ne kerüljön sok pénzbe. (…) Meg fogjuk ezt oldani. (…) Az egész kormányhivatali rendszert át fogjuk alakítani, nem lesz felesleges a sok jogszabályi módosítás.

Társadalmi visszajelzés alapján az Alaptörvényben azt is megváltoztatják, hogy az alkotmánybírókat a jelenlegi 12 év helyett 6 évre válasszák, és egyszer újraválaszthatók legyenek.

Magyar hozzátette azt is, hogy azonnali vizsgálatot kért arról, hogy két postás hőguta miatt életét vesztette. Ezenfelül távozásra szólította fel Papp László debreceni polgármestert a Semcorp-ügy miatt. 

Magyar elmondta, hogy az állami, önkormányzati szervek és civilek együtt biztosították azt, hogy az élet ne álljon meg Magyarországon a rendkívüli hőségben, ugyanakkor ezt egy olyan vízhálózattal kellett átvészelni, amelyben óránként 10-11 csőtörés keletkezik.

120 településen kellett elrendelni harmadfokú vízkorlátozást.

Több száz párakapu és több mint kétezer klimatizált helyiség várta a lakosságot, aztán megérkezett a hidegfront, ami viszont a tűzoltóknak biztosított munkát.

Szerencsére a rendkívüli helyzet nem járt rendkívüli károkkal, halálesetekkel, mint amit tapasztaltak Nyugat-Európában.

Sajnos több száz tűz keletkezett, és fontos, hogy a parlament minél előbb elfogadja az új klímatörvényt – tette hozzá a miniszterelnök.

A magyar kormány folyamatosan értékeli a helyzetet, és összehangolja a segítségnyújtást. A kormány elsőként 250 millió forint értékben egészségügyi segélycsomagot ajánlott fel Venezuelának, valamint 100 millió forint gyorssegélyt utalt át.

Külön figyelmet fordítanak a venezuelai magyar családokra; a caracasi Magyar Ház átmeneti menedékként működik, ezt a kormány anyagi támogatással segíti. Több magyar családot jelentős anyagi kár ért, de szerencsére nincs magyar állampolgárságú halálos áldozata a természeti katasztrófának.

Magyar Péter vette át a szót, aki elsőként a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról beszélt, és felidézte, hogy ezt a támogatást már a kampányban megígérték.

A támogatás 400 ezer kisgyereket érint, és annak érdekében, hogy minél előbb be lehessen vezetni, a meglévő jogosultságokhoz kötik. Emiatt, jegyezte meg a miniszterelnök, elképzelhető, hogy most lesznek olyanok, akiknek nem jut, és lesznek olyanok, akik nem szorulnának rá. A kormányfő kiemelte, fontos része a programnak, hogy minden egyszülős családban nevelkedő gyerek jogosult lesz, a gyermekvédelmi intézményekben pedig a gyámok segítségével lehet majd elkölteni.

2027-re már egy komplexebb, még fókuszáltabb rendszert fognak bevezetni – tette hozzá Magyar, aki hozzátette azt is, hogy pontosabb szociális adatbázisra van szükség.

Kapcsolódó

Magyar Péter bejelentette, kik lesznek jogosultak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásra

Ismertette a részleteket a miniszterelnök.

• A kormány döntött a Nemzeti Együttműködési Alap teljes, átfogó átvilágításáról. A vizsgálat kiterjed a pályázati kiírásokra, a döntésekre és a kollégiumi rendszerre is. Az átvilágítás első határideje 2026. augusztus 1-je, az új civil támogatási koncepcióra augusztus 31-ig készülhet javaslat.
• Kezdeményezik az energiahatékonysági törvény módosítását: állami beszerzéseknél a jövőben erősebben kell érvényesíteni az energiahatékonysági szempontokat, nem elég az olcsó beszerzési árat nézni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a közbeszerzés alá vont termék, szolgáltatás, épület vagy beruházás mennyi energiát fogyaszt.

• Az egyetemet fenntartó kekvák esetében az oktatási és a gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat az állam nevében.
• Megváltozik a költségvetés benyújtásának rendje, a következő évi költségvetést október folyamán nyújthatják be a parlamentben. A rendkívüli tartalék felhasználását vagy pl. az 5 milliárd forintot meghaladó állami kötelezettségvállalást is nyilvánosan fel kell tüntetni.

Ezenfelül megszüntetik azt, hogy egyedi döntéssel lehessen olyan kiadást engedélyezni, amire nincs előzetesen jóváhagyott költségvetési fedezet. 

• A 2026-os költségvetési javaslat rendezi az uniós helyreállítási hitelhez kapcsolódó pénzügyi garanciákat, a Magyar Fejlesztési Bank 686 millió eurós tőkeemeléséhez elkülönítik a forrásokat egy Európai Beruházási Bank által kezelt számlára.
• Változik a Versenyképes Járások finanszírozási ütemezése: az érintett önkormányzatok csak novemberben teljesítik befizetésüket.
• A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hitelével kapcsolatban módosítják az állami kezességet.

• Az elektromos és elektronikus berendezések biztonságára vonatkozóan döntést hozott a kormány, hogy a magyar szabályozás ne legyen ellentétes az uniós törvényekkel. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben továbbra is engedélyezett lesz az ólom használata, mert egyelőre nem biztosítható a biztonságos pótlás. A döntést társadalmi egyeztetésre bocsátják.
• A kormány kezdeményezte négy energetikai törvény módosítását, ezzel 868 milliárd forint uniós támogatást lehet majd hazahozni, többek között 199 méterre emelkedik a szélerőművek engedélyezett magassága. Továbbá az okosmérőkkel rendelkező háztartások és a mikrovállalkozások dinamikus árazást kérhetnek, és a kormány célja, hogy kialakítson egy méltányos energiaelszámolási rendszert.
• A kormány döntése alapján 2026. október 22-én hozzáférhetővé válnak az ún. 6-os karton és a mágnesszalagok nem titkosított adatai, a következő hónapokban pedig további információkhoz férnek hozzá. Ugyanakkor az egészségügyi adatokkal és a szexuális élettel kapcsolatos adatok nem lesznek nyilvánosak, azonban a feltárás nem csak kizárólag ügynökökre fog vonatkozni.
• A parlament elé kerül egy javaslat, amely megszünteti a releváns miniszter azon felhatalmazását, hogy egy személyben jelölje ki az akkumulátorok feldolgozását végző gyárak helyszínét.

A várható témák között szerepel

• a 100 ezer forintos iskolai támogatás,
• a vármegyék és a főispánok átnevezése,
• a hőség, illetve a tervezett víziközmű-fejlesztési program,

illetve a héten a parlament által hozott döntések, például a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről vagy a polgármesterek fizetésének csökkentéséről.