Orbán Viktor a Magyar Péter és az Európai Parlament többsége elleni strasbourgi vita, illetve az egymást érő vádakkal szembeni heves védekezés másnapján kemény fideszes ideológiai szónoklatot adott elő a Néprajzi Múzeum állandó kiállításán. „Európa mai helyzetében mi, magyarok, csak akkor maradhatunk meg, ha megéljük kultúránkat és hagyományainkat” – kezdte így beszédét.
Orbán eszmefuttatása aztán az egyik pillanatról a másikra radikálisan más mederbe csapott át, miután azt mondta, „ha egy nemzet elveszíti népi kultúráját, akkor elveszíti a képességét, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz, összezavarodik, nem tudja mi az, ami a kárára és mi az, ami a hasznára van.
És akkor jönnek a zavaros eszmék, a fonákjára fordított igazságok, abszurd okoskodások, hogy például a család nem egy férfi és egy nő életközössége, hanem ötletszerű konfigurációk végtelen változata. Hogy a sokszínűség akkor is érték, ha bűnözést és terrort szül, vagy hogy békében élhessünk, ezért folytatnunk kell egy reménytelen háborút
– mondta a kiállításmegnyitón, hozzátéve, hogy hosszan sorolhatná még a „bosszantó és beteg agyszüleményeket”.
Ezután arra is rátért, honnan eredhetnek az erős érzelmek ehhez a gondolatmenethez, amikor arról beszélt
a héten volt szerencsém Strasbourgban vitázni, és higgyék el, súlyos a helyzet
Orbán szerint hálát kell adjunk a Jóistennek, hogy „nálunk még helyükön vannak a dolgok, még működik a józan ész, és fennáll a rend, ami a népi kultúrából átszivárog a mai életünkbe”.
Szerinte a világ óriási változásokon megy keresztül, a technológia újításai felforgatják az életünket, nap mint nap emberek milliói kelnek útra, hogy új otthont találjanak maguknak, a szomszédunkban is véres háború dúl. Eközben a magyaroknak el kell dönteniük, melyik változás jó és támogatandó, és melyik van kárunkra, a mérlegeléshez pedig szükséges egy „stabil archimédeszi pont”.
A miniszterelnök ezután a kiállítás témájára is rátért, amikor arról beszélt, hogy a magyar élet és a magyar jövő archimédeszi pontjának nevezte a magyar kultúrát, ide értve a tárgyi kultúrát is. A magyar táncházmozgalom atyját, Sebő Ferencet idézte, miszerint a hagyományt nem ápolni kell, hiszen nem beteg, és nem is őrizni kell, mert nem rab, hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket.
Egy régi borotválkozó tükör, egy női főkötő és a tulipános láda motívumait kissé meglepő példában felhozva arról beszélt, hogy ezek egy olyan egészséges magyar világ tárgyai, ahol még természetes helyükön vannak a dolgok.
A tulipán a ládán a nő, a megfordított szív a férfi. Ilyen a házasság. Az anya nő, az apa pedig férfi
– fejtegette az előrebocsátott képet.
Orbán a Néprajzi Múzeum állandó kiállítását „újabb őrhelynek” nevezte, szerinte ezzel a magyarságot megtartó rendet erősítik. Világszínvonalú múzeumban világszínvonalú kiállítást nyitottunk, mondta. Szerinte a Városliget nemcsak egy közpark, hanem a magyar nemzeti kultúra egyik zarándokhelye is, amit – az ő értelmezése szerint – a kormánynak „kellett rendbe tennie és megújítania”. A mostani esemény szerves része az egész Városliget megújítását célzó erőfeszítéseiknek.
Megemlékezett arról is, hogy 2022 májusában nyílt meg a Néprajzi Múzeum épülete. Az még a „nagy menetelés” időszaka volt, még a járványok, a háború, a szankciók és az infláció előtt.
amelyeken állítása szerint lassacskán túljutunk.
Persze a ’25-’26-os év még a családok és kisvállalkozások rendbetételének éve lesz, de aztán megindulhatunk ismét a nagy dolgok felé, ideje, hogy a tervezők ismét hegyezzék a ceruzájukat
– fogalmazott.
Orbán Viktor azt is felhozta, hogy a Néprajzi Múzeum épülete tizenkét nemzetközi díjban részesült. Kétszeres öröm, ha egy nagyszerű épületet magyar embernek, ez esetben Ferencz Marcel tervezőnek köszönhetjük, mondta.
A kormányfő elmondása szerint a Liget megújítása lendületesen halad, az új állandó kiállítással már nemcsak a külsőt lehet díjazni, hanem a belsőt is a Nemzeti Múzeum esetében.
