Tíz éve még Orbán volt a legény a gáton, most Magyar Péter folytatja történetét a nem működő államról

A Fideszben régóta úgy tartják, hogy Orbán Viktor a valódi válsághelyzetekben teljesít a legjobban, és különösen elemében érzi magát árvíz idején: már a 2001-es tiszai árhullám idején megtapasztalta miniszterelnökként, hogy a gumicsizma és a cselekvő, a bajbajutottakkal szót értő politikus képe jól áll neki, majd ezt az aktivitást láthattuk a kolontári iszapkatasztrófa, a 2013-as dunai árvíz és a Covid-lezárások közepette is, amikor kórházakat és raktárakat járt végig jó gazda módjára, immáron a közösségi médiában bőszen dokumentált módon.

A „hazai pálya” és a kormányzati pozícióból adódó cselekvési lehetőség kínálta előny ellenére most mégis úgy fest, hogy Magyar Péter jobb ütemérzékkel, vagyis korábban és hatékonyabban csatlakozott rá az árvízre, így a napirend meghatározásában ő került lépéselőnybe, reagálásra kényszerítve a kormányt, ahogyan augusztusban az egészségügyi intézmények látogatásakor.

Természetesen nem arról van szó, hogy a Tisza Párt elnökének aktivitása kellett ahhoz, hogy a miniszterelnök szolgálatba helyezze magát, és kedden már a megszokott képsorokat lássuk az intézkedő Orbánról, aki a Lajtánál engedélyt adott a szükségtározó megnyitására, Komáromban pedig arról beszélt, hogy a tíz évvel ezelőtti áradás óta megépítették azokat a gátakat, amelyek most homokzsákok nélkül is megvédik a várost. Ez a szerep kézenfekvő Orbán számára – azonban hozzászokhatott ahhoz, hogy egyeduralkodó a terepen.

Nem véletlenül írta Török Gábor azt, hogy amit Magyar „a közelgő árvíz kapcsán csinál, az szinte tankönyvszerűen professzionális. Pont olyan, amilyen a Fidesz politikája, kommunikációja volt évtizedeken keresztül. Nincs persze ebben semmi rendkívüli, különösen nem eredeti, de minden benne van (stratégia, taktika, munka), ami nélkül a politika nem lehet hatékony, sikeres”, miközben a kormányoldalon „mintha egyre gyengébb lenne a teljesítmény”. „A tapasztalat hasznos, a rutin veszélyes – mondta Orbán Viktor az árvíz elleni védekezésről, de akár a Fidesz politikájára is gondolhatott volna” – jegyezte meg az elemző, és az elkényelmesedés jelei valóban tetten érhetők.

Lássuk, hogyan aktivizálta a jobboldalt Magyar jelenléte a gátakon, és mire használja fel a témát és az abból következő figyelmet a Tisza Párt elnöke!

Orbán Schwarzeneggerrel, Magyar már az árvízre gyúr

A napokban nem csak a TISZA árad országszerte, de jövő héten sajnos a Dunán és más folyóinkon is óriási, rekord közeli vízállás várható

– írta Magyar még péntek délután, majd másnap közölte, hogy a gátakra vezénylik a Tisza-aktivistákat, akikhez egy e célra létrehozott e-mailcímen lehet csatlakozni, emellett pedig adományokat is várnak, hogy ásók és zsákok vásárlásával segíthessenek.

Ugyanezen a napon egy, a nagy bajok idején megszokott, akciófilmes hangulatú videóban a miniszterelnöki furgon kigurult a Duna-partra, ahol a vízügyesek azt közölték Orbánnal, hogy minden rendben lesz: sem emberből, sem pénzből nem szenvednek hiányt. A kormányfő búcsúzóul jelezte, keressék, ha baj van, de hamar kiderült, hogy van jobb programja is: szombaton elment Arnold Schwarzeneggerrel edzeni.

Az osztrák származású amerikai testépítő, akciósztár, politikus a hétvégén öt különböző bejegyzésben tűnt fel az éppen fogyni igyekvő Orbán Facebook-oldalán, amíg az árvízveszély csak háromban. A kormányfő udvartartása pedig nem győzte építeni az imázst: ha a miniszterelnök súlycsoportot akar váltani, nem adja a Terminátor segítségénél alább, ami a megafonos mémek szerint komoly fejfájást okozhat Magyarnak. Másképp alakult: az egykori kaliforniai kormányzó látogatása aligha okoz áttörést a kormányfő életmódprogramjában és megítélésében, a Tisza Párt elnöke viszont újra bizonyította, hogy tanult a fiatal Orbántól.

Árvízügyben ráadásul több, igencsak érintett fideszes politikus is feltűnően lassan ébredt:

• Nagy István agrárminiszter vasárnap reggel még egy álmos szelfivel tudatta, hogy a szürke időjárás miatt kimozdulni sincs kedve, holott a választókerületébe tartozó Mosonmagyaróvár az egyik első település az országban, amit elér az árvíz, ráadásul a legnagyobb veszély épp a Lajtán volt várható. Pár órával később Nagy varázsütésre már arról posztolt, hogy minden hivatalos programját lemondta, mert a gáton a helye.
• Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán – a rövidesen az árvízveszély miatt lezárt – Margitszigetről posztolt kocogós képet, nem sejtve, hogy a fitneszkormányzás rövid életű lesz, Magyar bírálatának középpontjába pedig éppen a honvédségi jelenlét hiánya kerül. A miniszter csak vasárnap délután közölte, hogy „több vármegye megkeresésére” elrendelte katonák kivezénylését árvízvédelmi munkálatokra. Természetesen a politikai felettesei azóta Szalay-Bobrovniczkyt is kivezényelték a gátra, bár a kétéltűekkel még láthatóan ismerkedik a multimilliárdosból lett honvédelmi miniszter.

Magyar ugyanazt mondja a gátakon, mint a kórházakban

Magyar viszont már vasárnap reggel megindult a szimpatizánsaival a gátra. Ekkor a lapáttal együtt magához ragadta és minden erejével ütni kezdte az árvízi témát: gumicsizmás, homokzsákpakolós képekkel, élő bejelentkezésekkel árasztotta el a közösségi médiát. „Nem Arnold Schwarzeneggerrel kell szürke ingben gymbe menni és gyúrni, miniszterelnök úr. (…) Jöjjön ide, és pakoljunk homokzsákokat együtt! És vigye el innen a propagandistáit, vagy mondja meg nekik, hogy ők is dolgozzanak a helyiekkel!” – üzente Orbánnak, amiért

a megafonsok egyből a torkának ugrottak, mondván, politikai haszonlesésre használja az árvízhelyzetet. Azóta persze a propagandisták is nonstop a gátról jelentkeznek, és így járt jóformán minden fideszes politikus, aki még le tud hajolni.

Magyar az önkéntességével ugyanis nehezen támadható szerepbe került. Még az árvízvédelmi műveletekért felelős Pintér Sándor belügyminiszter is elismerően nyilatkozott róla, mondván, jelen pillanatban azt a munkát végzi, amivel „a legnagyobb hasznot tudja nyújtani a társadalomnak”, és felszólította a többi politikust, tegyen ugyanígy (megjegyezve, hogy „a szervezésbe ne szóljanak bele, és ne politizáljanak”). Később Magyar lényegében megismételte Pintér felhívását: a 2001-es árvízvédelemben nyújtott munkáját elismerő, Tarlós István akkori óbudai polgármester által aláírt oklevelet posztolva hívta fel a fideszes politikusokat és propagandistákat, hogy ragadjanak lapátot, visszaverve egyúttal azt a támadást, hogy először vesz részt a védekezésben.

Hétfőn már a teljes politikai elit ott állt sáros csizmában, homokzsákkal a kezében a vízparton. Gyurcsány Ferenc sem először állt be homokzsákot pakolni, megtette 2013-ban is, és ezúttal nemzeti összetartozásra szólított fel, ezt példázva mosolyogva fogadta a Mi Hazánk-aktivisták segítségét is. A DK elnök a prózaírói vénáját is megvillantotta olyan emberi bukástörténetek bemutatásával, mint amikor a homokzsákokkal túlpakolt teherautó beragad a sárba, ahonnan a pártkülönítmény együttes erővel, zihálva, nyögve próbálja kitolni, hiába. Mindazonáltal tény, hogy Magyar mellett Gyurcsány az egyetlen olyan ellenzéki politikus, akinek a létezése észlelhető ezekben a napokban.

Eközben Magyar a gáton is ugyanazt a történet viszi tovább, melyet a nyári kórházturné és a MÁV-os kampány alkalmával elkezdett. Változatlanul azt állítja, hogy

a magyar állam nem működik, és ezért az az Orbán-kormány a felelős.

Az árvízvédelem kapcsán ezt két kulcsállítással igyekezett igazolni:

• A kormány nem csinálta meg, amit ígért. A 2013-as rekordárvízből Orbán nem vonta le a megfelelő tanulságokat, és amíg elképzelt veszélyhelyzetekkel volt elfoglalva, addig az árvízfenyegetés valóságát nem vette komolyan. Magyar egy videójában elmondta: az előző nagy árvíz idején a vízszint meghaladta a gátak magasságát, ám a kormány által ígért gátmagasítás – amire a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség lesz – bő tíz évvel később sem történt meg mindenütt, ahogy a mobilgátrendszer sem készült el, több településen, például Esztergomnál pedig semmilyen gátrendszert nem húztak fel, holott a védekezés elsősorban hatósági feladat.
• A civilek védekeznek az állami szervek helyett. Magyar arról is beszélt, hogy bármerre járnak önkénteseik, se a katasztrófavédelemmel, se a honvédséggel, se a rendőrséggel nem találkoznak: „Miért csak a civilek ezrei vannak a gátakon? Hol vannak a magyar honvédség katonái? Csak óriásplakátokon? És az állandóan emlegetett tartalékosok?”. Miközben „a Tisza ezer önkéntes munkáját koordinálja”, addig a kormány prominensei egymásnak ellentmondó állításokat tesznek arról, hány tartalékost vontak be a védekezésbe: Dömötör Csaba államtitkár azt írta, 17 ezer katona vesz részt a védekezésben, majd néhány órára rá a honvédelmi miniszter egy sajtótájékoztatón 367 szolgálatot teljesítő katonáról beszélt. Kedd reggel aztán már 1400-ról, de Orbán aznap újfent azt közölte, hogy mindössze 400 katona van a gátakon. Hogy egyébként hány egyenruhásra van szükség, azt nehéz megítélni, de Magyar szempontjából elég, hogy a szélsőségesen eltérő számok szembeállításával a kormány alkalmatlanságát illusztrálja. „Ha ti, magyar civilek tízezrei nem lennétek, akkor az árvízi védekezés valószínűleg még sehol sem tartana” – mondta az egyik videójában, amit a kormányoldal azóta igyekszik úgy beállítani, hogy a védekezésben részt vevő hivatalos szerveket, így a honvédséget támadja, amivel egykori gimnáziumi osztálytársa, a Facebook-oldalát több mint fél év után feltámasztó (és rögtön Török Gábor fent idézett véleményével vitába szálló) nézőpontos Mráz Ágoston szerint „nagyot hibázott”.

Magyar jól érzékelte azt is, hogy a szerdára tervezett strasbourgi EP-vitát, ahol Orbánnak a soros uniós elnökség programját kellett volna ismertetni (és válaszolni a képviselők, köztük a Tisza-elnök kérdéseire), el kell halasztani az árvízhelyzet miatt. Orbán, aki szeret az ország védelmezőjeként feltűnni a nyilvánosságban, aligha engedhette volna meg magának, hogy amíg az ország az árral, ő a brüsszelitákkal harcoljon. Magyar azonban elébe ment, amikor levélben kérte a vita elnapolását az Európai Parlament elnökétől (és ehhez a legnagyobb frakció, a Néppárt elnökét is megnyerte), így mire Orbán közölte, hogy amíg tart a veszély, nem hagyja el az országot, Magyar már a tanácsa megfogadásáért tudta laudálni a kormányfő döntését.

Hasonló populizmussal érvelt, amikor visszadobta a köztévé meghívását. Csütörtökre ugyanis az M1 váratlanul vitára invitálta Magyart Orbán Balázzsal, ő azonban közölte, hogy aznap a Római-partra megy homokzsákot tölteni, ahol a miniszterelnök politikai igazgatóját is szívesen látja. „És szólj már a propaganda TV hírhamisító vezérigazgatójának, hogy eltévesztette a Szaknévsort, összekeverte a két Orbánt. A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként nekem a főnököddel van megbeszélnivalóm” – tette hozzá, alighanem helyesen felmérve, hogy nem érdeke másodvonalbeli fideszesekkel küzdeni, nyilvánvalóan részrehajló műsorvezetés mellett, miközben az EP-választás eredménye és a legutóbbi felmérések alapján kihívhatja a miniszterelnököt is, aki úgysem áll kötélnek.

Orbán először, másodszor

Orbán Viktor a 2001-es tiszai árvíz idején is több napot töltött a veszélyeztetett településeken, ám a 2013-as árvíz idején még nagyobb elánnal vetette bele magát a védelmi munkába. A kampány úgy kezdődött, hogy a Duna áradása miatt elrendelte miniszterelnöksége első veszélyhelyzetét, ami után zömmel a saját csatornáin sorra tette közzé a fotókat és videókat arról, ahogy gumicsizmában és pufimellényben beszélget vízügyes szakemberekkel és a gátakon dolgozókkal. Az egyhetes turné alatt rendszeresen ismertette személyesen az árvízhelyzetet, de beszámolt az árvízi ebédjéről is (kolbászt evett bicskával), valamint arról, hogy laktanyában aludt, és láthattuk a furgonja hátsóülésén zoknit cserélni.

Orbánnak az idén már nem kellett veszélyhelyzetet hirdetnie (bár Gyurcsány felszólította rá), mivel különböző okokból az 2016 óta érvényben van, de létrehozta az árvízvédelmi operatív törzset, majd elkezdte sorra járni a veszélyeztetett településeket. Látogatásai során Magyar meséjének ellentörténtét építi: a fővédvonalat adó, majdnem két kilométer hosszú mobilgátrendszert méltatja, melyet a kormány az előző nagy áradás tanulságai okán emelt a Dunakanyarban, illetve az új gátakat például Komáromnál, valamint a vízügyesek tapasztalatát és szaktudását dicséri, érzékeltetve, hogy jó kezekben van az ország.

A mostani kampány azonban mintha sterilebb lenne, civilekkel például alig mutatkozik a miniszterelnök, és amíg a korábbi krízishelyzetek alkalmával Orbán a döntéshozói pozíciójából fakadó cselekvőképességét és a nyomasztó médiafölényét kihasználva elérte, hogy a válság napjai egyedül róla szóljanak, most két legény van a gáton.