Fű alatt a szövetségeseinket azért időben tájékoztattuk az orosz hekkertámadásról

Magyarország tájékoztatta a NATO-szövetségeseket és az EU-t is a 2022-es, külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadásokról, és utólagos kárelhárítás is történt, habár ennek mértékéről még mindig keveset tudni – mondták az ügyre rálátó forrásai a Szabad Európának. Információik szerint

a hekkertámadás nyilvános kezelése komoly tekintélyveszteséggel járt a nemzetbiztonsági állomány tagjai felől Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel szemben.

Mint ismert, a külügyi tárca kampányhazugságnak minősítette a Direkt36 által 2022-ben feltárt kibertámadást az előző parlamenti választások előtt. Aztán az orosz behatolások részleteivel a 444.hu idén májusban ismét foglalkozott, majd az általuk megszerzett, a támadást elismerő külügyminisztériumi belső levelezésekkel szembesítették Szijjártót, így tovább nem tagadhatta a történteket. Szijjártó a szembesítéskor az újságírót kérte számon, hogy hogyan jutott hozzá az említett jelentéshez, a kormánykommunikáció pedig a teljes tagadás helyett újfent az elbagatellizálást választotta, és arról kezdtek beszélni, hogy ilyen támadások rendszeresen történnek.

Az egész botrány egyik további lényeges kérdése volt, hogy ha a kormány hazudott a nyilvánosság előtt, akkor mit kommunikálhatott az ország szövetségesei felé.

Frész Ferenc, aki 2015-ig a Nemzeti Biztonsági Szolgálat kibervédelmi központját vezette, ezzel kapcsolatban azt mondta a Telexnek: az orosz hírszerzőknek Magyarország jobbára csak ugródeszkát jelent, nem a magyar kormány információira kíváncsiak elsősorban, hanem azokra, amelyekhez Magyarország uniós és NATO-tagsága révén jut hozzá. Ezenkívül – mivel a külügyminisztérium informatikai rendszere számos ponton kapcsolódik uniós és más tagállami rendszerekhez – ha sikerül bejutni a magyar hálózatba, onnan további műveleteket lehet lebonyolítani.

Ennek ismeretében alapvető fontosságú a kárenyhítésben a szövetségesek gyors tájékoztatása. A Szabad Európa  szakmai és kormányzatival forrásai egybehangzóan állították:

az orosz támadást követően a magyar kormány megfelelő módon és időben adott tájékoztatást.

Arról a további fontos kérdésről viszont a megszólalók sem tudtak sokkal többet mondani, hogy a támadás milyen mélységű és erősségű volt, de azt elmondták, hogy minden efféle esetben jó az együttműködés a többi tagállammal, akár EU-, akár NATO-szinten. „Az orosz hekkertámadások gyakoriak, akárcsak a kínaiak. Senkit nem szabad meglepetésként érniük, nem is érnek. Az ezzel kapcsolatos információcsere a működési rutin része” – mondta az egyik forrása a lapnak.

Egyébként az egyik megszólaló felhozott egy olyan történetet is, hogy pár éve egy bukaresti nemzetbiztonsági szakmai fórumon a magyar delegáció tagjai nem titkolt irigységgel nézték, hogy a román kollégák milyen körülmények között, hányan és mekkora fizetésért dolgoznak. Ehhez képest a magyar szakszolgálatoknál nem egyedi eset volt, hogy egy kiképzett szakember felmondott, és elment inkább légkondit szerelni, mert azzal sokkal jobban keresett.