A Rajk nem csak hogy ilyen élményeket ad, de a mindennapi létezés elengedhetetlen feltételévé teszi, hogy átérezd a demokratikus működés felelősségét, és kihasználd az általa kínált lehetőségeket. Ez a kettőség alapjaiban határozza meg a rajkosok hétköznapjait. Mit tanulnál, ha bármit tanulhatnál? Dobd be kurzusként és ha van 3 érdeklődő, a szakmai rendszert működtető kollégisták segítenek megszervezni. Szeretnéd átrendezni a géptermet? Megteheted, csak futtasd meg a közösségben, hogy ne legyen háborgás. Vagy csak csináld meg és viseld a háborgók szúrós tekintetét, esetleg számolj azzal, hogy visszarendezik. Amikor 100 egyetemista a saját életét szervezi, a saját lakhelyén okvetlenül megtanulják hogyan lesz az önérdekből közérdek.
A Rajk Szakkollégium a felnőtté válás sajátos helyszíne, ahol a 19-25 éves diákok szoros közösségben élve fejleszthetik személyiségüket. Az intézmény pedagógiai programja tudatosan épít a különféle társadalmi és családi háttérrel érkező tagok sokszínűségére, és célja, hogy egyéni döntéseiken keresztül valós kihívások elé állítsa őket. A Rajk közössége biztonságos környezetet teremt a kockázatvállaláshoz és önkifejezéshez, miközben az egyéni döntésekhez kapcsolódó közösségi visszajelzések olyan erővel hatnak, hogy az itt szerzett tapasztalatok sokak számára életre szóló élményekké válnak.
A kollégium szervezeti életének csúcsán a Kollégiumi Gyűlés áll, amely dönt az egész közösséget érintő kérdésekben, de bármilyen kérdés napirendre tűzhető a Diákbizottság vagy a kollégisták 20%-ának javaslatára. A Kollégiumi Gyűlés általában alapos előkészítés után dönt, és a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2/3-os többséggel módosíthatja.
Az operatív vezetést egy rugalmas hálózat látja el, amely 6-8 tartósan működő és számos ad-hoc bizottságból áll. Kiemelt szerepben helyezkedik el a Diákbizottság (DB), amelyet a Kollégiumi Gyűlés választ évente, hét diákból és az igazgatóból áll. Hetente tartott 5-6 órás ülésein az egész kollégiumi életet áttekinti, az üléseket a titkár vezeti. A DB egyszerre döntéshozó szerv és fórum, ahol a tagság nagy része aktívan részt vesz. Értékeli az elmúlt hét eseményeit, hosszú- és rövidtávú programokat állít össze, koordinálja a többi bizottság működését, személyi és pénzügyi döntéseket hoz, és vitákat kezdeményez a kollégium elvi kérdéseiről. Az együttműködést és döntéshozatalt összehangolni kihívás, de a DB feladatkörének és működési módjának megfelelő kialakítása kulcsfontosságú a Rajk Szakkollégium sikeréhez.
A modell alapvetően három szilárd pilléren alapszik. Az első a gazdasági és egyetemi reformok révén kialakult szakmai követelmények és az angol college-ok rendszerének szimpatikus kapcsolódása volt. A második, a népi kollégiumok hagyományaira épülő diákönkormányzati rendszer és közösségiség. A harmadik pillér a reformokra nyitott szocialista és kapitalista rendszerek közötti feszültségek nyomán felerősödő társadalmi érzékenység volt.
A Rajk Szakkollégiumban a kurzusrendszer megszervezése a diákokból álló Szakmai Munka Tanácsa (SZMT) feladata, amely a diákok igényeit felmérve kéri fel a tanárokat kurzusok indítására. Csak azok a kurzusok indulhatnak el, amelyekre legalább négy hallgató jelentkezik és maximum 8-an járhatnak rá. Az intenzív versenyeztetés miatt kevés tanárnak sikerül folyamatosan megnyerni a szükséges számú hallgatót, ami innovációra ösztönzi a tanárokat. A rendszer presztízst biztosít a tanároknak, ugyanakkor elvárja a tematikák és pedagógiai módszerek folyamatos fejlesztését. A „nehéz kurzusok” komoly elismerésnek örvendenek, és hiteles tanárok teszik vonzóvá azokat. A két nem teljesített kurzus automatikus kizárást von maga után, amelynek visszavonása csak a kollégiumi gyűlés kétharmados többségével lehetséges, így biztosítva a magas szintű teljesítmény és közösségi felelősségvállalás kultúráját.
A Rajk Szakkollégium közösségiségének alapja a népi kollégiumi hagyományokban gyökerezik, ahol a „neveletlenek nevelnek neveletleneket” elv alapján a diákok egymást csiszolva fejlődnek társadalmilag felelős értelmiségiekké. A felvételi struktúra kialakításakor az intézmény nagy hangsúlyt fektet a sokszínűségre, hogy minden jelentkező számára azonos esélyeket biztosítson, és így lehetővé tegye az eltérő családi és szocializációs háttérrel érkező tagok együttműködését. A társadalmi mobilitás elősegítése és az esélykiegyenlítés fontos értékei a Rajknak, ahol a különböző településekről érkező hallgatók közösen csodálkoznak rá egymás szokásaira és értékeire. Ez a kölcsönös megértés végül lehetővé teszi a szimpatikus elemek beépítését, így egy olyan közösség formálódik, ahol az egyének együtt fejlődnek tovább.
A Rajk Szakkollégium közösségi életének egyik meghatározó eleme, hogy a diákok minél több felületen érintkezzenek egymással, így növelve a kölcsönös hatásokat és az önfejlesztési lehetőségeket. Az öt szinten elhelyezkedő szobák az emeleti élet központjai, ahol informális találkozók, spontán viták, szintvacsorák és születésnapi bulik teremtik meg az együttműködés keretét. A szobák évenkénti újraelosztása segít a kapcsolódások sokszínűbbé tételében, ezért a Diákbizottság felel, természetesen az egyéni igényeket is figyelembe véve.
A kurzusválasztás során is a diákok döntenek, kikkel szeretnének egy éven keresztül dolgozni, így biztosítva az együttműködést az intézményen belül. Az önszerveződő tevékenységek számos bizottság működését igénylik, amelyek az önigazgatás intézményei mellett közösségi tartalmat is hordoznak. Ezek a csoportok nemcsak hivatalos találkozókon, hanem gyakori teaházakban és sörözések során is összegyűlnek, további lehetőségeket teremtve a kapcsolatépítésre és az együttműködésre.
A Rajk modell részletes leírása megtalálható Chikán Attila és Ilyés Márton A Rajk Szakkollégium modellje – értékek, elvek, módszerek című ingyenesen hozzáférhető kötetében.
