Ha Magyar Péter kiírja, mit reggelizett, akkor három napig az a téma
Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója szerint szerint Magyar Péter olyan témákat feszeget, melyek találkoznak a társadalom igazságérzetével, és ennek van nagy felhajtóereje. Molnár szerint azonban a hitelességéből levon, hogy a rendszer része volt, az ellenzéknek pedig fájó, hogy az általuk megfogalmazott politikai célokról nem esik szó, csak Magyar szerepléseiről.
Inkább az ellenzéki szavazók szimpatizálnak vele, a kiábrándult fideszesek még nem indultak meg
– mondta némi iróniával, ahogy azt is: „Nem látom Magyar Pétert a NER rendszerével szembeni konszenzus miniszterelnökként. Most még”.
„Sok sikert kívánok neki, Isten hozta őt a világos oldalon” – ezt már Gyöngyösi Márton, a Jobbik–Konzervatívok elnöke mondta, aki örülne, ha Magyar az ellenzéki munkához úgy tudna hozzájárulni, hogy „kimondja az első konkrét mondatát”. Gyöngyösi szerint is probléma, hogy Varga Judit volt férje betölti a teljes médiateret: „Ha kiírja, hogy mit reggelizett, akkor három napig az a téma a magyar közéletben”.
Tudom, hogy ő a Messiás, követtem már párat
– jellemezte még Gyöngyösi a Brian életéből vett idézettel a Magyar körüli érdeklődést.
Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője szerint üdvözlendő, hogy „öt hete nem a Fidesz tematizálja a közéletet”, amire kevés példa volt az elmúlt 14 évben. „A kegyelmi botrány volt talán a NER legnagyobb válsága az elmúlt 14 évben, és erről már nem igazán beszélünk” – mondta ugyanakkor, amit szintén a Magyar Péterre irányuló figyelemmel magyarázott. Bedő szerint sem a „kiábrándult fideszesek”, hanem az ellenzéki szavazók kíváncsiak Magyarrá, és nem tartaná jónak, ha ez a halmaz tovább osztódna. „Több Magyar Péterre van szükség. Több olyan emberre, aki kicsekkol a NER-ből, és elkezdi kiteregetni a szennyest” – jegyezte meg ugyanakkor.
„Válságtünetnek tartom a megjelenését és a népszerűségét” – jelentette ki Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese, aki szerint a kialakult helyzet „egyszerre tud kínos lenni a kormánynak és nekünk, ellenzéki pártoknak”. Kanász-Nagy szerint a kormánynak a Magyar által hangoztatott ügyek kellemetlenek, az ellenzéknek pedig az, hogy a társadalomban lévő feszültséget nem az ellenzéki pártok, hanem Magyar és az influenszerek tudják becsatornázni. Az LMP-s politikus szerint hasonló jelenség volt Hadházy Ákos és Márki-Zay Péter feltűnése is, a különbség, hogy Magyar mindkét oldal számára okoz kihívást. Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek társelnöke szerint Magyar „14 évig élvezte a rendszer valamennyi gyümölcsét”, majd elmondta, hogy nem olyan rossz ez a rendszer, csak lopnak, aztán „elmondta az ellenzék 2022-es programját”, végül pedig azt, hogy béna az ellenzék.
„A kegyelmi botrány után volt egy pillanat, amikor elkezdte érdekelni a társadalmat a gyermekvédelem. Nekem személyesen fáj, hogy lekerült a napirendről” – fejtette ki Arató Gergely, a DK elnökségi tagja ezzel kapcsolatban.
Milyen üzenetekkel kell kampányolni?
Molnár Zsolt szerint a kampányt az ellenzéki pártok egymáshoz való viszonya tematizálja majd. Szerinte a választók jogos elvárása, hogy „legyen vezetője az ellenzéknek”. Úgy látja, a teljes ellenzéki együttműködésre most már nincs esély, de remélhetőleg 2026-ig még van. Az MSZP politikusa szerint megkerülhetetlen téma lesz az Európai Unióhoz való viszony, szerinte „több Európa kell, de valamilyen nemzeti szuverenitásra is szükség van”, és aki ezt jól meg tudja fogalmazni, az előnyben lesz.
Gyöngyösi Márton szerint fontos, hogy „nem a kormány elzavarása van elsősorban napirenden”, hanem önkormányzati és európai választás lesz. A Jobbik elnöke szerint ki kell menekíteni a NER rendszeréből az önkormányzatokat. „Nem az a kérdés, hogy van-e jó fideszes polgármester vagy nincs, hanem hogy tud-e a rendszertől függetlenül működni, amire a válasz az, hogy nem” – mondta. Gyöngyösi szerint nagy az EP-választás tétje, de nem az a kérdés, hogy kivezeti-e Orbán Viktor Magyarországot az EU-ból, hanem az, hogy elszigetelődünk-e annyira, hogy súlytalanná válunk. „Az a feladatunk, hogy demonstráljuk: Magyarország az Európai Unió tagja, a nyugati szövetségeseken kívül máshol nincs helye az országnak” – fogalmazott.
Bedő Dávid a két választás jelentőségét abban látja, hogy amíg az Országgyűlésben „bármivel előállunk, lesöprik”, addig az unióban és az önkormányzatokban lehet változásokat elérni. „Hogy milyen üzenetek rezonálnak, azt ezen a ponton még nem lehet megmondani” – mondta, megemlítve, hogy a Borkai-ügy mobilizációs hatását sem lehetett előre látni, és a kegyelmi botránynak is lehet ilyen következménye. „Helyi szinten helyi üzeneteket kell közvetíteni. Debrecenben például az akkumulátorgyárak ügye lesz a meghatározó, nem az uniós választással kell kampányolni” – mondta.
Kanász-Nagy Máté szerint a panaszkultúra része, hogy az ellenzék folyton úgy értékeli a helyzetét, hogy el van nyomva, még ha ez amúgy igaz is. „Egyre hangosabban kiabálunk, de ez a folyamatos kudarc politikája, az ellenzék folyamatosan elveszti a választásokat” – mondta az LMP-s politikus.
Arató Gergely szerint érhető, hogy a DK-s árnyékkormány programja nem vált ki akkora izgalmat, mint Magyar Péter, az mégis szükséges az ellenzéki politizáláshoz. A DK politikusa szerint „ami egyáltalán nem érdekli a választókat, azok a technikai kérdések és az ellenzéki pártok egymáshoz való viszonya”. Molnár Zsolt szerint is fontos a program, de megjegyezte, „nem látszik, hogy a szakpolitikai kérdések átütnék az ingerküszöböt. A választók erőt akarnak látni. Látják, hogy Orbánnal van erő, csak az sötét erő”.
Többen nekimentek az LMP-nek
Barabás Richárd az LMP-s politikustársa szemére vetette, hogy pártja Vitézy Dávidot támogatja a főpolgármester-választáson, miközben Vitézy – a például a Fudan Egyetemet is támogató – Palkovics László államtitkára volt. Barabás azt is megjegyezte, hogy Vitézy támogatja a Déli Körvasút és a Galvani híd megépítését, ami ellentétes az LMP eddigi politikájával. Megemlítette azt is, hogy korábban az LMP feljelentette Vitézyt, most pedig kampányol neki „csúnya kék dzsekiben”. „Értem én, hogy az LMP próbál túlélni, de akkor mondjuk ki, hogy ez erről szól” – mondta.
„Számomra is érthetetlen, hogy mit művel az LMP” – jelentette ki Bedő Dávid, aki szerint lehet vitatkozni arról, hogy milyen volt a városvezetés elmúlt négy és fél éve, „de ma jobb Budapesten élünk”.
Aki ezt kockáztatja, arról ki kell mondani, hogy nem ellenzéki
– fogalmazott a momentumos politikus, aki szerint Vitézyvel szemben a Jobbik főpolgármester-jelöltje nem veszélyezteti Karácsony Gergely győzelmét.
„Ne menjünk el abba az irányba, hogy most a vitákat le kell fojtani, mert van egy másik messiás, és semmilyen kritikának nincs helye Karácsonnyal szemben” – vetette fel Gyöngyösi Márton, majd hozzátette: „Karácsony Gergely pocsék főpolgármester volt”. Elismerte ugyanakkor, távol vannak attól, hogy a Jobbik adja a következő főpolgármestert, de új víziót akarnak felmutatni és vitát generálni. Felvetette azt is, hogy Karácsony hiteltelen, amíg nem tud választ adni arra, hogy „sorszámozott bankjegyek mit kerestek a mikroadományok között”. „Szeretném javasolni, hogy a Fidesz propagandatermékeit ne vagdaljuk egymás fejéhez” – reagált erre Arató Gergely.
„Van Budapest, ami a szabadság szigete, és itt bármit lehet mondani, de aki el mer indulni egy választáson, kibeszél a kánonból, az rögtön fideszessé válik, és ezt a verbális bunkósbotot kell elszenvednie” – fogalmazott Kanász-Nagy Máté válaszul az LMP-t és Vitézyt ért kritikákra. A Galvani híd és a Déli Körvasút kérdését Kanász-Nagy természetes érdekkonfliktusnak nevezete. „Ne legyen már főbenjáró bűn elindulni egy választáson” – jegyezte meg. Ő pedig az MSZP közös ellenzéki listára vonatkozó kampányát, Karácsony főpolgármesteri működését és a DK Isten? Haza? Pedofília! feliratú plakátját bírálta.
Arató szerint a Déli Körvasút nem érdeksérelem, hanem „a kínai érdekek kiszolgálása”. Szerinte Vitézy államtitkárként semmilyen kérdésben nem állt az ellenzék rendelkezésére. „Nem bűn középen állni, hanem hiba” – jegyezte meg, és felemlegette, hogy az LMP-nek csak azért van parlamenti frakciója, mert a korábbi megállapodás alapján a DK átadott egy mandátumot a zöld pártnak 2022-ben.
Nyerjen Karácsony, kerüljön kisebbségebe a Fidesz – ellenzéki sikerkritériumok
Molnár Zsolt elmondta, amennyiben az MSZP önállóan indul az uniós választáson, akkor egy mandátum megszerzése a céljuk. Az önkormányzati választáson pedig a főpolgármesteri poszt megőrzése, mert bár Karácsonnyal nekik is voltak vitáik, ha az a kérdés, hogy Budapestet „visszaveszi-e a NER”, akkor ezeken túl kell lépni. Vidéken a 2019-es választáshoz hasonló eredményekre számít.
Bedő Dávid szerint ha Vitézy és a jobbikos Brenner Koloman célja az lett volna, hogy csak egy ellenzéki főpolgármester-jelölt legyen, akkor fél évvel korábban bejelentik az indulásukat, és lehetett volna előválasztás. Szerinte a siker kritériuma az, hogy Budapesten Karácsony nyerjen, és az ellenzék megtartsa a közgyűlési többséget, emellett örülnének, ha több kerületben lenne ellenzéki polgármester, mint 2019-ben, és több megyei jogú városban tudnának nyerni, mint öt éve. Azt, hogy a Momentum külön listával indul a fővárosban, úgy magyarázta, remélik, hogy így új szavazókat tudnak bevonzani.
Kanász-Nagy Máté szerint jelenleg Szentkirályi Alexandra a harmadik helyen áll Budapesten, így fideszes győzelem biztosan nem lesz, sőt sikerülhet fideszes szavazókat átcsábítani az ellenzékhez. „Vitézy Dávid azt veszélyezteti, hogy a status quo megmaradjon” – mondta.
Várjuk a Vitézy-Szentkirályi előválasztás győztesét
– vágott vissza erre Barabás Richárd.
Arató Gergely azt szeretné, hogy Karácsony maradjon a főpolgármester, a megyei jogú városban megmaradjanak a pozícióik, és ahol nincs többségük, ott is „látható, működő ellenzék legyen”. Az uniós választással kapcsolatban célként nevezte meg, hogy a Fidesz kisebbségbe kerüljön, és a DK által is képviselt politikának legyen többsége.
A beszélgetésre hivatalos volt Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke is, ám ő nem jött el a vitára.
