Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt. Sulyok Tamás államfő március 12-én tűzte ki az EP-választás és az önkormányzati választás időpontját. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel azt közölte, a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.
Az OBH adatai szerint 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek. A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, 68-at töröltek a nyilvántartásból. Öt éve az EP-választáson 264 párt indulhatott.
Magyar Péter az Andrássy úti zászlóbontásán bejelentette a Talpra, magyarok közösségének elindítását, és azt, hogy rövidesen a pártot is létrehoz, majd a Partizánnak arról is beszélt, hogy az EP-választáson szeretnének elindulni, de ő nem szeretne EP-képviselő lenni, és azt. sem tartja reálisnak, hogy a jövőben Magyarország miniszterelnöke legyen. Magyar azt is mondta, az önkormányzati választáson is indulna. Több párttal is tárgyaltak erről, mert új párt bejegyzése már nem tud végigmenni a jelöltállítási határidőig.
Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük néhány még ma is működik. A parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon. A Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989-ben alakult meg, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt. A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított FKGP és MDF (mai nevén Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett MIÉP megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították, tette hozzá a hírügynökség.
