Belföld

Arcvesztés helyett Gripen-beszerzés: mit tudnak a magyar légierő továbbfejlesztett vadászbombázói?

Snoj Péter / honvedelem.hu / HM Zrínyi Nonprofit Kft. / MTI
JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép
Snoj Péter / honvedelem.hu / HM Zrínyi Nonprofit Kft. / MTI
JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép
Az Országgyűlés hétfőn megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. A voksolás előtt a két ország miniszterelnökei megállapodtak abban, hogy négy új Gripen érkezik Magyarországra. A két elvben össze nem függő bejelentés politikai hátterének áttekintése után Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértőjét a repülőgépbeszerzés jelentőségéről kérdeztük.

Hétfőn megszavazta a magyar parlament, hogy Svédország a NATO tagja lehessen. Magyarország az észak-atlanti védelmi szövetség tagjai közül utolsóként hagyta jóvá a skandináv állam csatlakozását. Jóllehet korábban – például tavaly februárban – a külügyminisztérium hangsúlyozta: nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció során. Összességében másfél évnél is tovább húztuk az időt, hiszen Svédország és Finnország 2022 tavaszán jelentette be, hogy a NATO tagja szeretne lenni. Finnország belépését tavaly jóváhagyta a török és a magyar parlament is, de a svédeket mostanáig várattuk.

Ami különösen furcsa annak fényében, hogy a magyar haderő egyik kulcsfontosságú ágazata, a légierő alapvetően a svéd vadászgépekre, a Gripenekre, a Saab cég JAS-39-es gyártmányaira alapozódik. A JAS egy rövidítés, amely utal a gép három alapvető funkciójára: Jakt (elfogó vadászgép), Attack (bombázás, illetve levegőből földi célpontok rakétával való támadása) és Spaning (felderítés).

Korábban a svéd NATO-csatlakozás halasztásának okaként a Fidesz-frakció megosztottságára hivatkoztak a kormányoldalon. Valójában csak egyetlen ember volt a képviselőcsoportban, akiről tudni lehetett, hogy nyíltan ellenzi a skandináv ország belépését a NATO-ba. Történetesen ez az ember

a hétfői voksoláson nem szavazhatott, mert ideiglenesen a köztársasági elnöki funkciót kell betöltenie – Kövér Lászlóról van szó, aki az Országgyűlés elnökeként abban az átmeneti időszakban, nagyjából nyolc napon át működik államfőként,

amíg Novák Katalin lemondása után Sulyok Tamás át nem veszi az elnöki tisztséget. Így végül csak a Mi Hazánk hat képviselője nem szavazta meg a svéd NATO-csatlakozást, Novák lemondásának szentesítéséről ugyanis pár perccel a svéd NATO-tagság előtt szavaztak a képviselők.

Mohos Márton / 24.hu Kövér László gratulál Sulyok Tamás megválasztott köztársaság elnöknek 2024. február 26-án.

A ratifikáció előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott svéd kollégájával, Ulf Kristerssonnal. A múlt pénteki találkozón bejelentették, hogy Magyarországra érkezik négy újabb Gripen vadászgép. Érdekes párhuzam, hogy a korábban a döntést szintén hosszasan halogató török parlament végül január 24-én fogadta el a svédek csatlakozását, miután megegyezett az Egyesült Államokkal negyven F-16-os repülőgép vásárlásáról.

Orbán közvetlenül a találkozó előtt, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában elmondta: a svédekkel az értékkonfliktusok kezelhetőek, hiszen „most nem házasságot kötünk”.

A pénteki sajtótájékoztatón végül a két ország honvédelmi minisztere két megállapodást írt alá: az egyik a JAS 39 Grippenek bérletéről, a másik a gépek logisztikai kiszolgálásáról szólt.

Orbán elmondta, hogy a Fidesz első kormányzása idején, 1998 és 2002 között vita zajlott arról, kell-e egyáltalán Magyarországnak önálló légierőt fejlesztenie, mivel ez egy „rendkívül drága dolog”. Végül úgy döntöttek, hogy legyen önálló légiereje hazánknak, mégpedig olyan, amelyik a svédekkel való technológiai együttműködésre épül. Így állt rá Magyarország a Gripen-rendszerre. „Azóta is ezen az ösvényen haladunk” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy fontos ponthoz érkeztünk, mert a gépekről szóló szerződések hamarosan kifutnak.

Snoj Péter / honvedelem.hu / HM Zrínyi Nonprofit Kft. / MTI A képen egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép, amikor az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár katonái a sármelléki repülőtérre áttelepülve hajtják végre feladataikat az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti országos hadgyakorlaton.

Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország annak idején túl szegény volt, és nem tudott annyi Gripent venni, amennyire szüksége lett volna. „Úgyhogy eljött az ideje, hogy meghosszabbítsuk a korábbi szerződésünket, és azt ki is egészítsük. Ma megszületett a megállapodás arról, hogy további négy géppel bővítjük a Magyar Honvédség Gripen vadászbombázó repülőgépflottáját, jelentősen megnövelve ezzel a katonai képességünket, és tovább erősítve külföldi szerepvállalásra való képességünket” – mondta. Megjegyezte, hogy a megváltozott biztonságpolitikai környezetben ennek komoly szerepe van.

A svéd légierő fejlesztésekor valóban figyeltek arra, hogy viszonylag kicsi, de rugalmasan bevethető gépet alkossanak a Saabnál. A Gripeneknek nincs szükségük feltétlenül jól kiépített repülőtéri infrastruktúrára, akár egy autópályáról, viszonylag keskeny szélességű utakról is képesek felszállni, nem kell túl hosszú kifutópálya sem nekik. A gép hajtóműve egy óra alatt kicserélhető, és viszonylag gyorsan újratölthető üzemanyaggal. Mindezt egy feltételezett szovjet támadás esetére készülve fejlesztették ki a svédek.

Orbán arra nem tudott felelni, hogy mikor érkeznek meg az új gépeket a flottába. Azóta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta, hogy várhatóan 2025–2026-ban jönnek a gépek Magyarországra. Ez szakértők szerint későbbi időpont, mint amit eredetileg terveztek a felek. Mindez mutatja, hogy

a Gripenek vásárlása egy „olyan sztori”, amit a kormányzati kommunikáció használhat arra, hogy felülírja a korábbi politikai vitákat Magyarország és Svédország között, és tulajdonképpen segít abban, hogy mindkét ország vezetői arcvesztés nélkül jöjjenek ki egy mesterségesen gerjesztett polémiából.

Mészáros János / MTI Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a Magyar Honvédség Airbus H225M típusú helikoptereinek átadásán az MH Kiss József 86. Helikopterdandár területén, Szolnokon 2023. július 24-én.

A Saab cég, a Gripen gyártója közleményt adott ki a két ország közötti szerződés aláírása után, ebből is kiderül, hogy a Gripen-vásárlás egy korábbi tárgyalássorozat folytatása. Sőt az igazi, újabb nagy megrendelések a kommünikéből sejthetően a 2030-as években várhatóak.

A Saab a friss cégbejelentés szerint ugyanis szerződést írt alá a Svéd Védelmi Anyaggazdálkodási Hivatallal (FMV), amely további négy Gripen C vadászrepülőgép megrendelését tartalmazza Magyarország részére. A jelenlegi megrendelés az FMV és a magyar kormány között 2001 decemberében aláírt, a Magyar Légierő számára tizennégy Gripen C/D vadászgépre vonatkozó szerződés kiegészítésnek folytatása. A további négy repülőgépre vonatkozó szerződésmódosítást a Honvédelmi Minisztérium és az FMV 2024. február 23-án írta alá. A szerződésmódosítással Magyarország összesen 18 Gripen C/D vadászképet fog üzemeltetni Magyarország és a NATO légtérének megóvása és védelmének érdekében.

A cég kommünikéje hangsúlyozza: a Saab szerződést kötött az FMV-vel a magyar Gripen repülőgépek támogatására, illetve a Saab kész további fejlesztéseket és támogatást nyújtani a magyar vadászgépek számára 2035 után is. A Saab, valamint a magyar honvédelmi minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a csúcstechnológiai ipari területek és a vadászrepülőgép-képességek fejlesztéséről. Az együttműködés magában foglalja a VR-technológiákkal foglalkozó Kiválósági Központ létrehozásának támogatását.

A beszerzés és a pénteki sajtótájékoztató „negédes” hangneme, illetve a hétfői parlamenti szavazás különösen érdekes annak tükrében, hogy Orbán Viktor tavaly szeptemberben még egészen másképp beszélt a svéd NATO-csatlakozásról.  2023 őszén azt mondta: a magyar kormányt nem sürgeti semmi Svédország NATO-csatlakozásának támogatásában, ráadásul Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar honvédségnél svéd Gripeneket használnak, megjegyezte,

legalább tíz másik ajánlat van az asztalon, ez nem szempont egy politikai döntésnél.

Mohos Márton / 24.hu Orbán Viktor az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án.

Mindennek tükrében a Gripenek érkezéséről megkérdeztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének főmunkatársát, Csiki Varga Tamást is. Ő elmondta, hogy a Gripenek beszerzése valójában mindig is versenyhelyzetben történt. 2001–2002 táján, az első Orbán-kormány idején az amerikai F-16-osok voltak a fő riválisok. Ráadásul a NATO-államok többsége ilyen és hasonló (F-18-as és a még modernebb F-35-ös) gépekre alapozza a légvédelmét. A finnek például a szupermodern F-35-ösök egyik legnagyobb vevőinek számítanak. (Ilyen technológiához Törökország például hozzá sem fér, örülhet annak, hogy a svéd csatlakozás jóváhagyásáért modernizált F-16-osokat kaphat az USA-tól.)

Csiki Varga elmondta, hogy a 2000-es évek elején a magyar állam pénzügyi helyzete tényleg nem tette lehetővé több Gripen vásárlását, sőt nem is vettük meg a gépeket, hanem lízingeltük ezeket. Gyakorlatilag béreltük tehát a vadászbombázókat, amelyek lízingszerződése 2016-ban lejárt. Ekkor döntöttek a folytatásról, most pedig az újabb tízéves periódus lejártához közeledve ismét megélénkültek a svéd-magyar tárgyalások.

A mostani megállapodások eredményeként a gépek immár magyar tulajdonba kerülnek 2026-tól, azaz gyakorlatilag húsz év alatt fizetjük ki a gépek árát. Ettől kezdve az üzemeltetésért és más szolgáltatásokért, például rendszerfejlesztésekért fizetünk majd a Saabnak, amely folyamatosan fejleszti, modernizálja gyártmányait. Így új típusú fegyverekkel és radarokkal, illetve modernizált szoftverekkel szerelik fel a Gripeneket, amelyek így „messzebb látnak majd”, és kisebb célokat is észlelnek (a korszerűbb radarjaikkal), illetve gyorsabban, pontosabban követhetik majd a célpontjaikat (a szoftverfrissítéssel).

A Gripenek fejlesztése Csiki Varga szerint 2021-ben folytatódott az úgynevezett Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program révén. A legfontosabb ebben az Ms20 szoftverfejlesztés, illetve az Ms20 Block2 képességfejlesztési csomag megvásárlása volt, ami gyakorlatilag a radarok és a kommunikáció modernizálásáról szólt. E program során javítják a célkövetési rendszereket, illetve új légiharc-rakétákat is vettünk, német fejlesztésű Iris-T rakétákról van szó. Ezek gyorsabb és jobb rakéták – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

A Gripenek így az eredetileg negyedik generációsnak minősülő felszerelésük és képességeik helyett immár „négy és feledik” generációba léphetnek – magyarázta a 24.hu-nak.

A Gripeneket Magyarország többféle feladatra is használhatja. Nemcsak a magyar légvédelem, hanem a balti országok légtérellenőrzését is ellátták, ellátják a vadászbombázók.

Máthé Zoltán / MTI A Magyar Honvédség Gripen kötelékének díszelgő áthúzása a Szent István-napi állami ünnepségen tartott zászlófelvonáson és tisztavatáson a budapesti Kossuth tér fölött 2023. augusztus 20-án.

Csiki Varga megemlítette, hogy a most emlegetett négy új Gripen még nem feltétlenül jelenti azt, amit a magyar haderőfejlesztés korábban megcélzott a hivatalos közlemények szerint. Azaz ettől még nem feltétlenül alakul a meglévőn túl egy újabb Gripen század. A repülőknél 9–14 gép jelent egy századot, a most érkező négy a korábbiaknak feltehetően csak kiegészítése lesz. Egy újabb századhoz további gépekre lenne szükség, a második századdal együtt viszont már egy ezred szintű katonai egység jöhet majd létre. Más források szerint ezt jelzi a Saab közleménye is, amely szerint

a 2030-as években számítanak újabb megrendelésekre Magyarországról.

A honvédelmi miniszter is azt mondta a négy új gépről, hogy ezzel a flotta teljesebbé válik, azaz a meglévő egységet bővítik, nem új század létesül.

A Magyar Nemzet pedig arról írt, hogy 2035-ig érkezhetnek majd újabb Gripenek. A kormánypárti lap hivatkozik az lhsn.hu-ra, amely szerint „2030-után beérkezik újabb 16 darab Gripen vadászrepülőgép”, és a Saab 2035-ig és utána is készen álln a magyar Gripen-flotta támogatására.

Vagyis egy hosszú folyamat köztes állomása csupán a most (illetve egy-két év múlva) érkező négy új Gripen beszerzése, de az is biztos, hogy egy hosszas politikai szócsata érhet véget a két ország között a hazai vadászbombázó-flotta kiegészítésével és fejlesztésével.

Mit tudnak a modernizált Gripenek?

A Gripenek fejlesztése és modernizálása több lépcsőben zajlik-zajlott. Csiki Varga Tamás szerint a változtatások egyike a Saab PS-05/MK4 fedélzeti radar, ami egy levegő-levegő (légiharc) célkövető rendszert jelent. Ezzel 70 százalékkal nő a felderítési távolság, és jóval kisebb méretű célok érzékelésére is alkalmas a rendszer. A fejlesztés része a NATO Mode 5 barát-ellenség felismerő rendszer, a Link 16 adattovábbító-kommunikációs rendszer, valamint a Saturn digitális frekvencia-ugratásos titkosított kommunikációs eszköz integrálása. A Gripenek fedélzeti fegyvereit is fejlesztik: a jelenleg rendszeresített Raytheon AIM-9L I-1 Sidewinder rakétákat német fejlesztésű Diehl IRIS-T kis hatótávolságú légiharc-rakétákra, a Raytheon AIM-120-C5 AMRAAM-eket az MBDA Meteor látóhatáron túli levegő-levegő rakétáira cserélik. A csomag része lesz a földi célpontok ellen alkalmazható Raytheon GBU-12 lézeres és a GBU-49 Paveway GPS- és lézeres önirányítású légibomba is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik