Belföld

Strasbourg elé vinnék a külügy épülete elé festett „jachtparkoló” ügyét

Momentum / Facebook
Momentum / Facebook

Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé jachtparkolót kijelölő momentumos aktivisták ügyét, falfirkának és rongálásnak minősítve a lemosható krétafestékes demonstrációt – adta hírül az aktivistákat védő Magyar Helsinki Bizottság. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot.

2020 augusztusában a Momentum ifjúsági szervezetének, a TizenXnek néhány aktivistája jachtparkolóvá alakította a Külgazdasági és Külügyminisztérium előtti parkolóhelyek közül az egyiket, egy sablonnal az aszfaltra egy hajó piktogramját és a LADY MRD feliratot festették. Egy évvel később pedig megismételték az akciót, amelyekkel Szijjártó Péter külügyminiszter 2020-as adriai jachtozására utaltak. A miniszter hajókázása azért is volt emlékezetes, mert Szijjrtó felszólította a magyarokat, maradjanak inkább otthon, ám ő az Adrián, Szíjj László NER-oligarcha jachtján töltötte a családi vakációt, ráadásul hivatalos Facebook-oldalán olyan posztok jelentek meg, amik alapján budapesti irodájában dolgozott a történtek idején.

A fiatal aktivistákat az akciójukért elmarasztalta a bíróság, akkor még szabálysértés miatt. Ami még nyugtalanítóbb: a fiatalkorú résztvevő esetében gyámhatósági eljárást is indítottak és megkeresték a középiskolát. Azóta tovább romlott a jogi környezet: a Kúria jogegységi határozatban – amely valamennyi bíróságra nézve kötelező – kvázi jogalkotóként kibővítette a falfirka, ezen belül is a „fal” fogalmát: már nem csak egy épület része, hanem minden nem saját tulajdonban álló ingó tárgy is – akár járda, plakát, füzet vagy iskolai pad – falnak minősül, ha írnak, rajzolnak a felületére.

Ezekre az akár egy mozdulattal lemosható festékkel vagy ceruzával történő firkálás is bűncselekménynek minősül: rongálásnak. Az sem számít, hogy az a felület, amit „rongáltak”, magán- vagy köztulajdon.

A Magyar Helsinki Bizottság friss közleménye szerint az Alkotmánybíróság határozata szerint a járdán való véleménynyilvánítás a tulajdonjog aránytalan korlátozása volt. Mint írták:

ezzel lesöpörték azt a rendszerváltás óta evidenciaként kezelt felfogást, miszerint a véleménynyilvánítás olyan alapjog, amely alapjogok hierarchiájában jóval magasabban áll, mint a tulajdonhoz való jog. Az ítélet arra is fittyet hány, hogy a járda mindenkié: köztulajdon, aminek a használatát a felirat nem korlátozta.

A Helsinki szerint eddig a bírósági gyakorlat többnyire méltányolta azt is, ha a „rongálás” nem öncélú, hanem a célja egy kritikus üzenet közvetítése, tehát az Alkotmánybíróság a saját korábbi döntéseivel is szembefordult, nem a tulajdon védelme, hanem a kritikus vélemények elhallgattatása érdekében.

A Magyar Helsinki Bizottság viszont nem hagyja annyiban, azt írták, szeretnék kivinni az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik