Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés keddi plenáris ülése.
Szelektív a kormány családpolitikája az LMP szerint
Kanász-Nagy Máté (LMP) kifejtette: a kormány legfőbb politikája, hogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá tegye, a multik a munkaerőt és a természeti erőforrásokat is kizsákmányolják, a kormány pedig támogatja ezt. Munka van, de más nincs, mert másra nincs pénz – fogalmazott. Szelektív a családpolitika, ugyanis nem mindenki boldogulását akarja segíteni a kormány, hanem kivételezett társadalmi csoportokét, akik tudják fizetni a magas törlesztőrészleteket – vélekedett. Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: válsághelyzetben sem spórolnak a családok támogatásán, az a cél, hogy ne legyen akadálya a gyermekvállalásnak. Ezért segítik a családokat a csok plusz támogatással is – tette hozzá.
Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy az izraeli szabályozáshoz hasonlóan, itthon is jó lenne, ha a képviselőknek és családtagjaiknak esetleges egyéb állampolgárságukról is nyilatkozniuk kellene, hogy látható legyen, ki milyen kötődéssel rendelkezik. Korábban Bedő Dávid momentumos politikus sem beszélt a svéd állampolgárságáról – tette hozzá. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában a baloldal működését sokkal nagyobb veszélyként azonosította. Mint mondta: azoknak a politikusoknak a köre, akik veszélyeztetik a magyar szuverenitást, jóval szélesebb, hiszen minden baloldali politikus elfogadta a külföldi támogatást. Úgy látja, a magyar baloldal nem Magyarországot, hanem más hatalmi központokat képvisel, külföldi pénzből külföldi érdeket szolgál.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta: folyton azt hallani, a kormány megvédi a gyermekeket, de az eddigi tevékenysége kimerült a könyvfóliázásban és abban, hogy megvédték a gyermekeket a Magyar Nemzeti Múzeumtól. A gyermekek áldozatai a szétvert oktatásnak, a tönkretett egészségügynek, az inflációnak és a klímaválságnak; ezektől biztosan nem védték meg a gyermekeket. Rétvári Bence úgy válaszolt, hogy a parlamentben gyermekvédelmi törvényt fogadtak el, és ez egy olyan ügy, amelyben nem a kormány ellen kellene mennie az ellenzéknek, hanem össze kellene fognia vele. Ezért felfoghatatlan, amikor az ellenzék a gyermekvédelmi törvény vagy éppen az iskolaőrök ellen szólal fel – tette hozzá.
Jobbik: csökkentsék a zöldség-gyümölcs áfáját
Bencze János (Jobbik) szerint végóráit éli a zöldség-gyümölcs ágazat, ennek egyik okaként a 27 százalékos általános forgalmi adót (áfa) és az emiatti áfacsalásokat jelölte meg. A problémák között említette továbbá a „kamu őstermelőket”, valamint azt is, hogy az EU-n kívülről érkező zöldség-gyümölcsöt olyan vegyszerekkel kezelik, amelyek az unióban be vannak tiltva. Szerinte, ha a túró rudi áfáját lehet csökkenteni, itt is bele lehetne nyúlni a rendszerbe. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azon véleményét hangoztatta, hogy a különböző húsfélék áfacsökkentése sem eredményezett semmit, ugyanez lenne a helyzet a zöldség-gyümölcsnél is. Nem az áfát kell nézni, hanem a termelői összefogást kell erősíteni – fogalmazott.
Bedő Dávid (Momentum) elmondta, frakciója alaptörvény-módosítást nyújtott be annak érdekében, hogy a 16–17 évesek is szavazhassanak a 2024-es európai parlamenti választáson. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az alaptörvény szerint a választójog a nagykorúsággal, a cselekvőképességgel függ össze. Így a választási korhatárról nem lehet úgy dönteni, hogy közben a nagykorúság egyéb kérdéseiről, a teljes felelősségről nem határoznak – magyarázta.
MSZP: miért titkolják a kórházi fertőzések számát?
Gurmai Zita (MSZP) azt kérdezte, miért titkolja a Fidesz-kormány azt a kimutatást, amelyből intézményekre lebontva meg lehetne tudni a kórházi fertőzések számát. Milyen jogon kockáztatják az emberek életét
a hitvány titkolózással?
A képviselő szerint a kórházi fertőzések jelentős számban halállal végződnek. Egyes számítások szerint 2021-ben 16–21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Rétvári Bence válaszában közölte, minden kórházi ellátás valamilyen kockázattal jár, közös cél, hogy minél kisebbek legyenek a kockázatok. Hangsúlyozta, senki semmilyen adatot nem titkol, az adatokat nyilvánosságra hozza a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.
Varju László (DK) azzal vádolta a kormányoldalt, hogy „történelmi mértékű válságot szabadított a magyarokra.” Szociáldemokrata fordulatot sürgetett az energiapolitikában, hangsúlyozva, hogy Dobrev Klára árnyékkormánya más irányú gázbeszerzésből fedezné Magyarország szükségleteit, leválva Oroszországról, leállítaná a Paks 2 beruházást, és a megújuló energiaforrásokat fejlesztené. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára megjegyezte: ha a baloldal maradt volna kormányon, akkor nem lennének új interkonnektorok a környező országok felé, Magyarországnak nem lenne olyan nagyságrendű gáztárolási képessége, mint ma, és nem lenne nemzeti olajvállalat sem.
Fidesz: megálljt kell parancsolni a főpolgármester ámokfutásának
Dunai Mónika (Fidesz) Karácsony Gergely főpolgármestert bírálta, amiért meghiúsulhat a Rákos-patak melletti kerékpárút beruházása. Hangsúlyozta: az érintett kerületek mindent megtettek, hogy megépüljön a kerékpárút, hiszen a projekt érdekében ingyenesen bocsátottak ingatlanokat a főváros rendelkezésére, most azonban vissza kell fizetni 2,7 milliárd forintnyi EU-s céltámogatást. Úgy vélte: Budapest egyre inkább kezd élhetetlen lenni, mindenütt dugók és kosz van. A káosz kezdi bekebelezni a fővárost – fogalmazott a kormánypárti képviselő, aki szerint „megálljt kell parancsolni a főpolgármester ámokfutásának.” Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára nem szállt vitába a kormánypárti képviselővel. Sőt, mint fogalmazott: amióta Karácsony Gergely és a baloldali koalíció átvette a város vezetését, Budapest egyre rosszabb állapotban van, egyre több a dugó, nagyobb a kosz, a fejlesztések leállnak. Szerinte Karácsony nemcsak alkalmatlan, hanem méltatlan is a város vezetésére.(MTI)
