Élő Belföld

Orbán Viktor: A multik árspekulánsként viselkednek

Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Túl nagy a migráció kockázata

A migráció történelmi kérdés, nem taktika vagy stratégia, ha beengeded a migránsokat, akkor olyan emberek jelennek meg az országodban, akikről nem tudsz semmit, nem te hívtad őket, az embercsempészek rád tolták

– mondta Orbán. A bejövők száma a beáramlás miatt és a magas gyermekszám miatt is nő, ezért egyre többen lesznek, „majd elkezded magad bennszülöttnek érezni a saját hazádban”. Ez szerinte tönkretehet egy országot, kívánja, hogy ne legyen igaza.

Mi magyarok csak annyit tudunk mondani, hogy az ország elromlásának kockázatát olyan magas fokozatúnak tekintjük, hogy nem akarunk egy ilyen kísérletben részt venni, nem akarunk migránskvótát és migránsgettókat – zárta a beszélgetést Orbán.

Félrekezelt háború

Az orosz-ukrán háborúra adott európai reakciókat nézve Orbán úgy vélekedett, hogy egész ügyet az első pillanatban kezeltük félre, „amit most látunk, az egy első pillanatban félrekezelt gyógymód később megnyilvánuló mellékhatásrendszere”. Úgy fogalmazott:

A háborútól vissza kell menni a tárgyalóasztalhoz.

A tévedés a kiindulópontnál van

A baj, a ficam, a tévedés a kiindulópontnál van, amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, akkor Európának két lehetősége volt: az egyik, hogy megpróbálja a konfliktust lokalizálni, és azt mondja, két ország konfliktusáról van szó. Most nem ezt választották a vezetőt, habár ezt javasolták, jegyezte meg Orbán,

meghalni Donyeckért talán sok lenne, de fegyvert küldenek, pénzt küldenek.

A teherbíró képességünk határán vagyunk

Bírja-e Ukrajna finanszírozását Európa, elképzelhető-e, hogy hosszú távon egyedül marad, kérdezte a műsorvezető, mire a miniszterelnök azt felelte, hogy a teherbíró képességünk határán vagyunk, ha ez bekövetkezne, abban a pillanatban Európa is békepártivá válna.

Egy demokráciában a népakarat és az ország vezetőinek mozgása ilyen élésen hosszú távon nem mehet szembe egymással, itt előbb-utóbb valaminek történnie kell.

Az európai vezetőknek nem maradt már sok idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott közvéleményhez, mondta Orbán.

Miért tartozik nekünk Brüsszel?

Az uniós tagság befizetési kötelezettséggel jár, minden EU-s tagállamnak minden évben egy összeget be kell fizetni a költségvetésbe, onnan meg nem adják oda azt a pénzt, ami nekünk jár, ezért tartoznak Magyarországnak Orbán szerint, tartoznak a tanároknak is, tartoznak a helyreállítási alap forrásaival is, amit azért hoztak létre, hogy a járvány utáni gazdasági talpraállás megtörténhessen.

Nem ok nélkül tesszük fel a kérdést, hogy nem azért tartoznak-e nekünk, mert a nekünk járó pénzt valami másra, mondjuk Ukrajnára, már elköltötték.

Orbán szerint az ukránoknak elfogyott az erejük

Az ukránoknak elfogyott az erejük, ma csak a nyugati pénzek tartják életben Ukrajnát a miniszterelnök szerint.

Meddig bírja Európa?

– tette fel a kérdést Orbán, majd úgy vélekedett, hogy mi nem tudunk olyan könnyen pénzt előállítani, ahogy az amerikaiak ezt megteszik. A kérdés, hogy meddig bírjuk, miközben az európai gazdaság bajban van, szögezte le.

Ha nem beszélünk róla, nem lesz béke

Mindig van értelme békéről beszélni, mert a háború százezreket foszt meg az életétől, hangsúlyozta Orbán. Ha nem beszélünk róla, nem lesz béke, ha a béke hangja nem elég erős, akkor az a közfelfogás marad uralkodó, hogy csak a háború a megoldás.

Ennek a háborúnak nincs harctéri megoldása, ezt a helyzetet csak diplomáciával és tárgyalásokkal lehet megoldani.

Itt kitartásra van szükség, és szerinte ez a háború már rég nem az ukránok háborúja, mert „Ukrajna szuveneritása gyakorlatilag megszűnt”.

A multik árspekulánsként viselkednek

Az a dolgunk, hogy az inflációt törjük le, és Orbán azt látja, hogy megkezdődött az a folyamat, amit az infláció letörésének nevezünk, azt a célt, hogy év végére 10 százalék alá kerüljön az infláció, el tudjuk érni.

Miközben az egész ország az infláció ellen harcol, vannak, akik kihasználják ezt a helyzetet, jelezte Orbán, „a multik árspekulánsként viselkednek”, olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmi alapja nincs. Az import élelmiszerárak növelése indokolatlan és elfogadhatatlan, ez egy nyerészkedés, vélekedett.

A háború az infláció oldalán szorongatja a magyarokat

Azért küzd az ország, hogy vissza tudjon térni a kijelölt útra, mondta Orbán Tusványoson, ezzel kapcsolatban a mostani interjúban arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány nagyon fájdalmas időszak volt hazánk számára, ott az életmentésen túl olyan gazdasági bajt kellett kezelni, ahol a munkehelyeket kellett megvédeni.

A háború egyelőre a munkahelyeket nem veszélyezteti, folytatta, a háború az infláció oldalán szorongatja a magyarokat.

Egy dolgot tudunk tenni, azt, hogy a rezsicsökkentett árakon keresztül védeni próbáljuk a magyar családokat.

Szlovákia nehezebb eset, mint Románia

Ami a határon túli ügyeket illeti, találkozott a román miniszterelnökkel, szeretné, ha jó viszony tudnának kialakítani, szerinte komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni. A szlovák „nehezebb eset”, mert hamarosan választások lesznek, egy kérdésben nem fognak tudni egy malomban őrölni, ez az utódállam-kérdés. Orbán úgy véli, ezt a történészekre kellene hagyni.

A magyarok nem húznak korszakhatárokat, mi magyarok 1100 éve flowban vagyunk.

Ha a szlovák-magyar kapcsolatok középpontjába beengedjük ezt a kérdést, akkor hibát követünk el, nekünk a jövőre kell összpontosítani, mert nagy lehetőséget lát a szlovák-magyar együttműködésben is. „Szlovákok-magyarok sok szép közös dolgot tudnánk csinálni a következő időszakban”, jegyezte meg.

Tusványos = közös gondolkodás

A tusnádfürdői beszéd heves hatásairól kérdezték Orbánt, a miniszterelnök szerint a politikában vannak stíluskategóriák, például beszéd, míg a tusnádfürdői egy szabadegyetem, ő inkább előadásnak mondaná, vagy közös gondolkodásként aposztrofálná. Ezért a reakciók izgalmasabbak, mint maga a mondandó, jegyezte meg.

Olvasói sztorik