Belföld

Törvényjavaslattal védené az ellenzék az LMBTQ-csoport tagjait a gyűlöletbeszédtől

Öt ellenzéki párt törvénymódosítással védené az LMBTQ-csoport tagjait a gyűlöletbeszédtől. A témáról az Országházban kedden tartott sajtótájékoztatón Bedő Dávid, a Momentum parlamenti képviselője felidézte, hogy tavaly októberben öt frakció tagjainak (Demokratikus Koalíció, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) részvételével megalakult a Sokszínű Magyarországért képviselői csoport. Ennek célja, hogy a parlamenten kívül és belül is felerősítse az LMBTQ-közösség hangját, érdekképviseletet biztosítson az érintetteknek.

A szervezet már sok mindent tett a Momentum politikusa szerint, most pedig az Országgyűlésen belül is elkezdi felerősíteni az LMBTQ-közösség hangját, aminek első jele, hogy benyújtják első törvényjavaslatukat. Hozzátette, ,,tudjuk azt, hogy az elmúlt tizenhárom évben a parlament intézményét kiürítették, ugyanakkor fontosnak találjuk azt, hogy megmutassuk, mi lenne akkor, ha nem ez a kormány lenne hatalmon, nekünk milyen alternatíváink vannak.”

Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője felidézte, hogy Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője néhány hete örömének adott hangot a Hír TV Sajtóklub című műsorában amiatt, hogy Ugandában kivégezhetik az összeházasodni készülő homoszexuálisokat. A nagyobbik kormánypárt nem határolódott el a nyilatkozattól, így Sebián-Petrovszki szerint gondolhatjuk, hogy az, amit Bencsik mondott, egybeesik a Fidesz álláspontjával. Ezt úgy fűzte tovább a DK politikusa, hogy Bencsik András azért is tehetett bátran ilyen kijelentést nagy nyilvánosság előtt, mert az LMBTQ-közösség nem szerepel a Polgári törvénykönyv azon felsorolásában, amely részletezi, hogy mely kisebbségek élveznek védelmet gyűlöletbeszéddel szemben.

A DK elkészítette, a Sokszínű Magyarországért pedig kedden benyújtja azt a törvénymódosítást, amely a listába illesztené a nemi identitás, illetve a szexuális orientáció szerinti kisebbségeket is. Így eszközt biztosítanának nekik, hogy polgári bíróságra menjenek, ha gyűlöletbeszéd érinti őket

– jelentette be Sebián-Petrovszki, emlékeztetve, hogy Magyarországon az elmúlt évszázadokban minden, kisebbség elleni fellépés gyűlöletbeszéddel indult, ebből fakadt aztán a jogfosztás és a fizikai erőszak is. „Meg kell akadályozni a folyamatot” – adta meg az irányt a DK képviselője.

Az ügy jogi hátteréről is írtunk az alábbi cikkünkben:

Kapcsolódó
Mit lehet kezdeni azzal, hogy Bencsik András melegek kivégzéséről fantáziál?
A Békemenetek szervezőjének homofób szavai jogilag nem minősülnek gyűlöletbeszédnek. Miért? És miért probléma az, hogy miközben a Hír TV suttyomban törölte a videót, politikai közössége nem ítélte el egyértelműen Bencsik nyilatkozatát?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik