A Miniszterelnökséget vezető miniszter a társadalmi egyeztetés után benyújtotta az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával
összefüggő módosításáról szóló javaslatot, amelynek több pontja sarkalatosnak minősül.
Az előterjesztés, több törvényt módosít, hogy azokban átvezesse a „Sándor-palota” elnevezést az eddigi „Köztársasági Elnöki Hivatal” helyett, bár a szövegben felbukkan a „Köztársasági Elnökség” és a „Sándorpalota” is.
A Sándor-palota működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete biztosítja.
A javaslat a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt kiegészíti azzal, hogy a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnököt
a) legfeljebb ötfős titkárság alkalmazása,
b) térítésmentes egészségügyi ellátás és
c) személyes gépkocsihasználat
illeti meg.
A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök megismerheti mindazon információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hivatalba lépését követően feladatköreit megfelelően el tudja látni.
Az indoklás szerint a törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján határozza meg a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök jogállására vonatkozó legalapvetőbb szabályokat.
Azt írták, az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdése biztosítja a köztársasági elnöknek a hatáskört, hogy hivatali szervezetét – az államszervezeten belül betöltött különleges szerepére és az általa ellátott feladatok sajátosságaira is figyelemmel – szabadon kialakíthassa. A törvényjavaslat célja, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palota vezetői struktúrájának, szervezeti és működési rendjének kialakításakor ténylegesen is gyakorolhassa azt a szervezetalakítási szabadságot, amely őt az Alaptörvény alapján megilleti.
Novák Katalin már első, államfőként jegyzett utasításában a KEH Szervezeti és Működési Szabályzatáról jelezte, hogy a hivatalt a továbbiakban Sándor-palotának fogja hívni. Az MSZP-frakcióvezetőt ugyanakkor meglepte, amikor megkeresésére ilyen fejléces, pecsétes hivatali válasz érkezett, Tóth Bertalan akkor ezt jogilag is aggályosnak tartotta, úgy vélte, zavart okoz, hogy a hivatal már Sándor-palotaként határozza meg magát, miközben az elnevezésnek nincs jogszabályi alapja, az SZMSZ ugyanis csak a belső szervezeti rendet szabályozza.