Február 10-én, egy nappal az 1945-ös budai kitörési kísérlet évfordulójára szervezett megmozdulások előtt a XI. kerületben egy fiatalokból álló csoport tagjai látszólag ok nélkül hátulról, viperával rátámadtak egy férfire, és a biztonsági kamerák szeme láttára brutálisan összeverték. A német Bild bulvárlap úgy tudja, hogy a magyar férfit szélsőbalos aktivisták verték meg, akik közül öten (a 22 éves Clara W., a 26 éves Anna M., a 20 éves Emilie D. és Moritz S. és a 29 éves Tobias E.) Németország különböző tartományaiból, egy személy (a 38 éves Ilaria S.) pedig Olaszországból érkezett Magyarországra.
Tobias E., Anna M., Iliara S. mellett egy 42 éves magyar nőt állítottak elő a rendőrök, és elfogatóparancsot adtak ki a 22 éves Clara Wittkugel és a szintén német állampolgár, 20 éves Moritz Schroeter ellen, akiket közösség tagjai elleni erőszak miatt keresnek. A bíróság kedden elrendelte a szombati viperás támadás három elkövetőjének letartóztatását. A társaság negyedik tagja, a 26 éves német nő bűnügyi felügyelet alá került azzal a feltétellel, hogy hetente egyszer kell jelentkeznie a rendőrségen valamilyen telekommunikációs eszközön keresztül. A Fővárosi Főügyészség fellebbezett a bűnügyi felügyelet elrendelése miatt, a német nő letartóztatása érdekében, arra hivatkozva, hogy a gyanúsított nem rendelkezik Magyarországon bejelentett lakó-, illetve tartózkodási hellyel, kötődéssel, így feltételezhető, hogy ő is csak a „Kitörés napja” elnevezésű rendezvény miatt érkezett hazánkba, és elérhetetlenné válhat a hatóságok számára az eljárásban.
Nyerges Béla alezredes, a BRFK nyomozó főosztályának osztályvezetője elmondta, hogy adataik szerint az elkövetők négy támadást hajtottak végre a fővárosban jobboldaliaknak vélt személyek ellen a napokban, ezeknek nyolc sértettje van (köztük egy német pár). A sértettek egyike, Dudog László biztonsági őrként dolgozik, de szélsőjobboldali zenekarokból ismert, aki a Blikknek nyilatkozott, miután a felismerhetetlenségig összeverték. A támadók összesen 10-15-en lehetnek. A Gazdagréten történt bűncselekményről biztonsági kamerás felvétel is készült.
A szintén német Welt című napilap információi szerint – amiket a folyamatban levő nyomozás érdekei miatt a német Szövetségi Bűnügyi Rendőrség nem erősített meg – az egyik elfogott elkövetőt egy hasonló támadás miatt már ismerték a német nyomozók. Tobias E.-ről a Welt azt írja, a német állam- és alkotmányvédelem előtt is ismert, hogy a német radikális baloldaliak első sorába tartozik. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban született, de berlini lakos.
Tobias E. & Lina E.
A férfinak közvetlen kapcsolata van azzal a szélsőbaloldali csoportosulással, amelyhez több súlyos bűncselekményt kötnek, és amelynek vezetője, Lina E. – és három társa – ellen több mint egy éve bírósági eljárás folyik Drezdában. Az ügyészség szerint a 27 éves nő és társai politikai ellenfeleiket – köztük ismert neonácikat – figyeltek meg, és brutálisan megverték őket. Támadásaik hasonlóan zajlottak, mint ahogy az Budapesten is történt. Körülbelül egy hónapja Erfurtban fejszével, rúddal és paprikaspray-vel estek neki két neonácinak a radikális baloldaliak – írta a Bild.
egyebek mellett baloldali szélsőséges bűnszervezet létrehozásával vádolják őket.
A nyomozók Tobias E.-t is a Lina E. körüli hálózat távolabbi szereplői közé sorolják. A drezdai tárgyaláson a csoport ellen tanúskodó koronatanú is megerősítette a férfi és a csoport közötti kapcsolatot. Kezdetben Tobias E. is az ügy gyanúsítottjai között szerepelt, de ellene egyelőre nem emeltek vádat. Azonban több nyomozás is folyik ellene, több személy ellen elkövetett brutális támadásokkal kapcsolatban.
2019 decemberének egy éjszakáján Tobias E. is ott volt állítólag Lina E.-ék egy akciójánál. A türingiai Eisenachban többen lesből, botokkal és paprikaspray-vel felfegyverkezve rátámadtak a jobboldali szcénában ismert kocsmárosra, Leon R.-re. A támadók két autóval menekültek el, azt, amelyikben Lina E. is ült, még a településen megállították a rendőrök. A másikat, amiben Tobias E. utazott társaival, az A4-es autópályán üldözték, végül a szomszédos tartományban, Wommelnél sikerült megállítani őket, de többen futva menekültek tovább, így Tobias E. is, akit pirkadatkor kaptak el.
Drezda
Lina E.-t Drezdában három társával állították bíróság elé a 2018 és 2020 között Eisenachban, Lipcsében és Wuerzenben elkövetett támadások miatt. A per még 2021 szeptemberében indult, de sokáig nehézkesen haladt az ügy, mert a vádlottak nem tettek vallomást, és kevés volt a kézzelfogható bizonyíték is. Fordulat tavaly nyáron történt, amikor az egyik elkövető elkezdett együttműködni a hatóságokkal, és így az eljárás koronatanújává vált. Az akkor 30 éves Johannes D. egyike volt azoknak, aki megtervezték és végrehajtották az eisenachi támadást, és aki egyik társaként megnevezte Tobias E.-t is. Johannes D. azt mondta, a támadásoknak az volt a célja, hogy „maradandó sérüléseket okozzanak az áldozatoknak, de ne öljék meg őket”.
Johannes D. még a per kezdete előtt Varsóba költözött, új életet akart kezdeni, egy óvodában helyezkedett el. Itt azonban szexuális zaklatással gyanúsították meg, szerinte egykori szélsőbalos társai. A férfi ellen a zaklatással kapcsolatos eljárást tavaly tavasszal megszüntették, a drezdai per óta különleges rendőri védelmet kap, tanúvédelmi programban szerepel.
A drezdai perben beszélt a radikális baloldal belső viszonyairól is. Azt mondta, a nácik elleni támadásokat „projekteknek” nevezték, és Lina E. és vőlegénye, Johannes G. – aki azóta is szökésben van – jelölte ki a célpontokat.
Évek alatt dolgozták ki módszerüket, hogy hogyan tudják hatékonyan kihasználni a meglepetést és a túlerőt.
Minden támadásnál volt valaki, aki a verésben nem vett részt, hanem a körülményekre figyelt: néznie kellett, nincs-e szüksége segítségre valamelyikőjüknek, az áldozat nem ránt-e elő kést, ügyelnie kellett az időre, és végül jeleznie kellett a visszavonulást.
Johannes D. többször is úgy beszélt, mintha több támadásuk is lett volna, mint amennyi miatt a bíróság előtt felelnie kell volt társainak.
Szélsőbal Németországban
Németországban – történelmi okokból – nagyon érzékenyek a szélsőségekre, úgy a baloldalira, mint a jobboldalira. A második világháború óta mindkettővel meggyűlt az állam baja, terrortámadásokkal kellett szembesülniük. Európa egyik leghíresebb szélsőbalos terrorszervezete, a Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion – RAF) – alapítóik után Baader–Meinhof-csoportnak is hívják őket – is német, ők a társadalmi rend megváltoztatását tűzték ki célként, és erre nem láttak más lehetőséget, csakis az erőszakos utat. Az 1960-as évek diákmozgalmából fejlődtek ki, 1970-ben alakultak meg, gyilkosságaikat 1971-ben egy hamburgi rendőr megölésével kezdték.
Összesen 34 áldozatuk – többségében rendőrök, ügyészek, nagyvállalkozók, bankvezetők – volt, emellett több emberrablást, bankrablást, robbantást is az ő számlájukra írnak, amelyekben számos ember megsérült. A Szovjetunió összeomlásával a bevételeik elapadtak, és szellemi hátországuk is összeomlott, a lakosság körében is egyre nagyobb volt az elutasítottsága az eleinte a fiatalok körében népszerű szervezetnek. 1998. április 20-án egy nyolcoldalas, írógéppel írt közleményt faxoltak el a Reuters hírügynökséghez, amelyben bejelentették az RAF feloszlását.
A másik komolyabb német terrorcsoport a Forradalmi Sejtek (Revolutionäre Zellen – RZ) volt, ami a RAF-fal szemben egymástól nagyrészt független sejtek halmaza. 186 súlyos bűncselekményt – fegyveres támadásokat, robbantásokat, gyújtogatásokat – kötnek a nevükhöz.
Szélsőbaloldali bűncselekményekkel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben leginkább gyújtogatásokról, rendőrökkel való összecsapásokról, házfoglalásokról lehetett hallani. Két jelentősebb tiltakozó akciót tartanak nyilván: az Európai Központi Bank központjának 2015-ös megnyitása ellenit Frankfurtban és a 2017-es hamburgi G20-as csúcstalálkozó alatti tiltakozásokat.
A német újraegyesítés óta a politikailag motivált bűncselekmények közül a szélsőjobbos, neonáci támadások váltak gyakoribbá. A legismertebb szervezet a kilenc ember halála, 43 gyilkossági kísérlet, három robbantás és egyéb bűncselekmények miatt elhíresült Nemzetszocialista Underground (Nationalsozialistische Untergrund – NSU). De a legutóbbi több áldozatot követelő terrorcselekmény is szélsőjobboldali indíttatású volt, Hanauban 11 embert ölt meg Tobias R. 2020-ban. A probléma társadalmi szinten is jelentkezik, miután Kelet-Németországban a szélsőjobboldali eszmék és mozgalmak (például a Pegida) jelentős népszerűségre tettek szert.
Antifa és autonómok
A szélsőbaloldaliság sokszor az antifa, vagyis az antifasizmus kifejezéssel együtt jelenik meg Németországban. Hogy pontosan mi is az antifasizmus, nehéz meghatározni, hiszen egyszerre jelentheti a demokratikus alapelveket és a szélsőbaloldali radikalizmust is. De az antifa hétköznapi használatban leginkább az „antifasiszta akciót” (avagy tevékenységet) jelenti, amely nem a hagyományos polgári, államilag megengedett módon harcol a szélsőséges jobboldal ellen.
A harcot a szó szoros értelmében értik, az általuk fasisztának, szélsőjobboldalinak tartott személyek, csoportok, intézmények elleni fellépést, és ennek érdekében törvényt is sértenek. Vagyis anyagi kárt vagy fizikai sérüléseket okoznak, ami egyes esetekben akár gyilkosságot is jelenthet, gyújtogatnak – olvasható a német alkotmányvédelmi hivatal holnapján.
Támadásaikkal nemcsak az áldozatukat akarják „megbüntetni”, hanem azt is remélik, hogy ezzel egy szélesebb körű harcot is inspirálnak, hogy a szélsőjobboldaliak féljenek, vonuljanak a háttérbe, ne merjenek megszólalni, és szoruljanak ki a nyilvánosságból.
Előre kell látniuk a fájdalmat, a stresszt és az anyagi károkat, és amennyire csak lehetséges, el kell őket szigetelni, akadályozni kell, szét kell zilálni és el kell riasztani
– írták egy szélsőbalos oldalon Az antifasiszta erőszakról című írásban, amiben azt akarták megmagyarázni, miért kellett három, a koronavírus idején meghozott intézkedések elleni tüntetésre igyekvő férfit úgy megverni, hogy az egyikőjük életveszélyes sérüléseket szenvedett, és egy ideig kómában is volt.
Vagyis az antifa inkább egy hozzáállás, cselekvési mód, nem egyetlen csoport. A legerőszakosabb szélsőbaloldaliakat, legismertebb szubkultúrájukat „autonomóknak” nevezik a németek. Eredetük a ‘60-as évek diákmozgalmaiig ér, gyakran házfoglalók voltak, akik kommunákat, állami befolyástól, szabályoktól független közösségeket hoztak létre. Leegyszerűsítve kis rendszerellenes, akcióközpontú csoportokat értenek alattuk, amelyek újra és újra átalakulnak, feloszlanak, vegyülnek, ami miatt kevésbé tudják őket fel- és megismerni. Éppen ebből kifolyólag, ha akcióznak, tetőtől talpig feketébe öltöznek, kapucnival, napszemüveggel, kendővel, emiatt kapták meg a Schwarzer Block (Fekete Tömb) nevet is.
Lina E.-t és körét is szokták autonómoknak nevezni a német sajtóban.
2021-ben a radikális, baloldali indíttatásból elkövetett bűncselekmények és ebből az erőszakos cselekmények száma (6142 és 987) is csökkent, ahogy jobboldaliaké is (20 201, illetve 945), de, ha hosszabb távon nézzük meg az adatokat, alapvetően felfelé ívelő tendenciát mutatnak.
