135 százalék: Orbán Viktor
A miniszterelnöki illetmény 1,5 millióról 3 millió 555 ezer forintra nőtt. A rendkívül bőkezű emelést azzal lehet magyarázni, hogy 2008 óta nem nyúltak a kormányfői illetményhez, és azóta a helyettes államtitkárok fizetése is megelőzte a kormány első emberéét. (Hozzá kell tenni, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket továbbra sem emeltek 2008 óta, így a köztisztviselői alapilletményt, a családi pótlékot és az öregségi nyugdíjminimumot). Orbán Viktor fizetése ezentúl évről évre nőni fog, mert a házelnöki fizetéshez igazították, amit minden évben az előző évi bruttó átlagkereset 8,1-szeresében kell megállapítani. Így jön ki a bruttó több mint 3,5 millió forintos miniszterelnöki fizetés, amely mellé még megkapja a bruttó 1,3 millió forintos képviselői tiszteletdíjat is. Jövőre ráadásul az idei 135 százalékos emelkedés után 860 ezer forinttal nőhet a kormányfő járandósága, a képviselői illetménnyel együtt 5 millió 727 ezer forint lehet.
70 százalék felett: falusi polgármesterek és a választási iroda elnöke
Januárban sávos rendszerben emelték polgármesteri és az alpolgármesteri juttatásokat, a legjobban a kisebb települések vezetői jártak. Az 500 fősnél kisebb helységek polgármestereinek fizetése 299 ezer forintról bruttó 520 ezerre emelkedett. Ehhez az állami költségvetésből adtak forrást, amit a nagyobb települések esetén nem tettek meg, ott az önkormányzati büdzséből kell kigazdálkodni az emelést.
Az országgyűlési választás után két és fél hónappal emelték meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének, Nagy Attilának a juttatását. Addig bruttó 1,9 millió forintot keresett, a módosítással a képviselői alapfizetés 2,5-szeresére, azaz bruttó 3 millió 290 ezerre nőtt a fizetése, azaz 1,4 millió forintos emelést kapott. Ez azért is nehezen magyarázható, mert mindössze két és fél évvel korábban emelték majdnem a duplájára az NVI-elnök illetményét, 997 ezer forintról 1,9 millióra.
50 százalék körül: államtitkárok és tiszthelyettesek
Június közepétől már nem jogszabály, hanem a miniszterelnök határoz a kormánytagok és az államtitkárok illetményéről. Ennek a nagy nyertesei a képviselői mandátummal rendelkező államtitkárok lettek, akiknek addig az államtitkári juttatásaik alacsonyabbak voltak a nem képviselő államtitkárokénál. Összesen 16 kormánypárti politikus örülhetett a közel 700 ezer forintos fizetésemelésnek: 1,3 millióról 1 millió 975 ezer forintra nőtt a bérük, a képviselői tiszteletdíjukkal együtt pedig 3,3 millió forintot keresnek.
A rendvédelmi szervek tiszthelyettesei és az Országgyűlési Őrség tagjai szeptemberben kaptak egy nagyobb, 30-44 százalék közötti emelést. Ez a második fizetésemelésük volt az idén, mert januárban tíz százalékkal dobták meg a bérüket, ráadásul februárban hathavi fizetésüknek megfelelő egyszeri jutalmat utaltak ki nekik fegyverpénz címen.
Kb. 30 százalék: miniszterek, polgármesterek
Nyáron a kormányfő 653 ezer forint fizetésemeléssel örvendeztette meg a minisztereit is, amikor – élve jogkörével – 2 millió 632 ezer forintos illetményt állapított meg nekik. Ez az összeg úgy jött ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított előző évi bruttó átlagkeresetet vette alapul, és azt megszorozta hattal. Többségük addig 1 millió 979 ezer forintot keresett.
A megyei jogú városok és a budapesti kerületek polgármestereinek illetményét a korábban a köztisztviselői alapilletményhez kötött államtitkári fizetésben állapították meg, ami akkor 997 ezer forint volt. Azóta az államtitkári javadalmazás a duplájára emelkedett, már közel 2 millió forintnál jár, a polgármesterek bérét az emelés után 1,3 millió forintban szabták meg.
24 százalék: MNB-vezetők, GVH, NMHH, Médiatanács
A jegybanktörvény legújabb módosításával rendezték a jegybankelnök, Matolcsy György és helyetteseinek fizetését. Matolcsy illetményét még 2016-ban emelték meg 5 millió forintra, helyetteséit pedig 4,5 millió forintra. Az infláció miatt – amelynek alacsonyan tartása egyébként a jegybank legfőbb feladata – azonban sokat vesztett értékéből a jegybank vezetőinek bére, ezért most a bruttó átlagkeresethez kötötték a fizetésüket. A jegybank elnök az átlagbér tizenkétszeresét kapja, így márciustól 6,2 millió forint fölötti összegre számíthat, a helyettesei 5,6 millióra, ami 24 százalékos növekménynek felel meg. Hasonló mértékben nő a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjainak a tiszteletdíja is. A jegybanki emelések továbbgyűrűznek más állami intézményekbe, ahol a vezetők illetményét a jegybankelnöki illetményhez kötötték. Így a többi között a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetői, valamint a Médiatanács és a Versenytanács tagjai örülhetnek.
20 százalék: minimálbér
Bruttó 167 400 forintról 200 ezerre emelte a kormány idén januárban a legkisebb munkabéreket.
15 százalék: Karácsony Gergely
Tarlós István korábbi főpolgármester illetményét úgy határozták meg annak idején, hogy az megegyezzen a miniszterek akkori keresetével. Az elmúlt években a miniszterek bére dinamikusan nőtt, azóta meg is duplázódott. A főpolgármesteréről viszont megfeledkeztek, egészen januárig, amikor Karácsony Gergely 15 százalékos emelésnek örülhetett, miután az illetményét 1,3 millió helyett 1,5 millió forintban szabták meg.
14 százalék: nyugdíj
A nyugdíjasok háromszor is kaptak nyugdíjemelést (januárban a szokásosat, nyáron egy rendkívülit és novemberben jött a nyugdíj-kiegészítés), de az inflációt még így se éri utol az emelés mértéke, amely novemberben 22,5 százalékos volt, de várhatóan az éves szintje is magasabb lesz 14 százaléknál.
13 százalék: nem képviselő államtitkárok
Havi 224 ezer forinttal emelte meg hírverés nélkül a nem képviselő államtitkárok illetményét a kormányfő a nyár elején. Két éve 450 ezerrel dobták meg a bérüket, ami az idén 1 millió 750 ezerről 1 974 600 forintra emelkedett.
10 százalék: pedagógusok
Januárban tíz százalékos béremelést kaptak a pedagógusok, ami igazából pótlékemelés volt, és még az inflációt sem fedezi. A tanári fizetések egyre jobban elmaradnak az átlagkeresetektől, nem véletlen, hogy a szakszervezetek legalább 45 százalékos azonnali béremelést követelnek a tanároknak. A kormány egyelőre annyit ígért meg a tiltakozó pedagógusoknak, hogy 2025-ben fizetésük elérheti a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, amennyiben az EU nem tartja vissza az uniós támogatásokat, ez alapján jövőre 20,1, 2024-ben 25, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelnék a tanári fizetéseket, jelenleg azonban a jövő év elejére is csak a tízszázalékos emelés garantált.
8,7 százalék – parlamenti képviselők
Az átlagkeresetekkel együtt nőtt a parlamenti képviselők fizetése, mert a képviselői alapilletményt az előző évi bruttó átlagbér háromszorosában állapítják meg évről-évre. Az alapfizetés így 1,2 millióról 1 millió 316 ezer forintra nőtt márciusban. A képviselők túlnyomó többsége azonban ennél jóval többet keres, mivel a bizottsági helyek és egyéb tisztségek után is jár nekik pluszpénz, amivel akár meg is duplázhatják alapfizetésüket.
