Egy sor állami intézmény vezetőjének nőni fog a fizetése, ha megemelik Matolcsy György jelenleg bruttó ötmillió forintos havi illetményét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott pénzügyminisztériumi javaslat a jegybanktörvény módosításáról ugyan csak a Magyar Nemzeti Bankot vezető Matolcsy fizetésemeléséről szól, mégis valóságos fizetésemelési hullámot indíthat el, mely nem áll meg az MNB falain belül.
Több állami szerv vezetőjének a díjazását ugyanis a jegybankelnök béréhez kötik a jogszabályok, ezáltal a 24.hu számítása szerint legalább két tucat, a jegybankon kívüli állami vezető örülhet még:
- a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, elnökhelyettesei és főtitkára,
- valamint a Versenytanács tagjai,
- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese,
- a Közbeszerzési Hatóság elnöke és főtitkára,
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója és főigazgató-helyettese,
- a Médiatanács tagjai
- és a most felálló Integritás Hatóság elnöke és helyettesei.
Ezen intézmények vezetőinek illetményét az MNB-elnök bérének 80 százalékában határozták meg, azaz jelenleg havi 4 millió forintot keresnek, ami jövőre így 800 ezer forinttal emelkedhet. A pénzügyi tárca javaslata szerint ugyanis Matolcsy György fizetése felzárkózik az Állami Számvevőszék elnökének béréhez, amely – mint korábban megírtuk – az idén megelőzte a korábban az állami szférában legmagasabbnak számító MNB-elnöki fizetést is.
Az ÁSZ-elnök illetményét ugyanis az előző évi bruttó átlagkereset 12-szeresében határozták meg, ami jelenleg 5 millió 266 ezer forint. Mivel az idén a Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint 15 százalékos átlagbéremeléssel lehet számolni,
A Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság és az Integritási Hatóság elnökének illetménye pedig bruttó
nőhet.
Az elnökhelyettesek jelenleg 3,6 millió forintot keresnek, de jövőre bruttó 4,3 millióra emelkedhet a fizetésük az indítvány nyomán. Az egyes hivatalok irányításáért felelős főtitkárok, illetve főigazgatók bére pedig 3 millió forintról 3,6 millióra ugorhat, ahogyan a Közbeszerzési Döntőbizottságot vezető elnök díjazása is. A Versenytanács tagjainak bére 500 ezer forinttal nőhet, 2,5 millióról 3 millióra, a Médiatanács tagjai pedig 2 millió forint helyett 2,4 milliós havi tiszteletdíjat vehetnek majd fel.
A pénzügyi tárca a törvényjavaslatában nem indokolta külön az MNB-elnök illetményemelését, csak annyit szögezett le, hogy azt a számvevőszéki elnök keresetével egyezően állapítják meg. Ezért kérdéseket küldtünk a Pénzügyminisztériumnak, hogy megtudjuk, miért tartják szükségesnek az emelést, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A változtatást indokolhatja, hogy az országgyűlési képviselők és több állami vezető illetményét a bruttó átlagkeresethez kötötték, így az évről évre úgymond automatikusan emelkedik. Ezért az ÁSZ-elnök után a következő években több más vezető fizetése is lekörözte volna Matolcsy díjazását.
A fent említett intézmények vezetői legutóbb 2020 januárjában kaptak fizetésemelést, akkor kötötték bérüket az MNB-elnök fizetéséhez. Ez nagy ugrás volt nekik, a GVH elnökének fizetése például 1,7 millióról, a Közbeszerzési Hatóság elnökének 2,6 millió forintról szökött fel 4 millió forintra. Ahogy lapunk elsőként beszámolt róla, szintén a piaci szférában elképzelhetetlen mértékű béremelést kapott akkoriban a médiahatóságot vezető Karas Monika is, az ő fizetését 1,3 millióról emelték 4 millió forintra. Karas bő egy éve lemondott posztjáról (amin Koltay András váltotta), mégis fölvehetett bruttó 61,6 millió forintnyi végkielégítést és kártalanítást, majd átült a számvevőszék elnökhelyettesi székébe, ahol lényegében ugyanannyit keres, mint az NMHH élén.
