Vélemény

Mennyit érnek a pénzért tett szép vállalások?

Mohai Balázs / MTI
Mohai Balázs / MTI
A választ még nem tudja Sándor Zsuzsa, de azt végigveszi, mi az a négy feltétel, amelyeket a magyar kormánynak az igazságszolgáltatás területén teljesítenie kell, hogy megszerezhessük az uniós forrásokat.

Amikor Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek ülésén egyedüliként blokkolta az Ukrajna megsegítésére szánt uniós hitel felvételét, sokadszorra meghallgattam a Pink Floyd együttes Another Brick In The Wall (Egy újabb tégla a falban) című számát. Ugyanis az az érzésem, hogy már azon is túl vagyunk, hogy „csak” a falig menjünk el az unióval szemben. Ennek pedig nagy ára lehet.

Mint ismeretes, két különböző jogcímen kapható euró milliárdokról van szó. Az egyik az az összeg, amelyet az EU a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyzet helyreállítását segítené, és amelyet ez év végéig lehetne megkapni, ha azt a tagországok miniszterelnökeiből álló Európai Tanács jóváhagyja. Ha december 31-ig nem születik pozitív döntés, úgy ez a 2300 milliárd forint örökre elvész.

A másik megszerezhető összeg az úgynevezett felzárkóztatási forrásból származik – ezt az EU szegényebb országai kaphatják, hogy felzárkózhassanak a jobban teljesító tagállamok szintjére –, ám ennek az összegnek egy jó részét, 7,5 milliárd euró kifizetését felfüggeszthetik. Legalábbis az Európai Bizottság erre tett javaslatot a Tanácsnak.

A korábbi 17 feltétel helyett immáron 27 feltételt kell a magyar kormánynak teljesítenie ahhoz, hogy ehhez az összeghez is hozzájusson. Ezek közül 4 kapcsolódik az igazságszolgáltatáshoz.

Fogalmazzunk egyértelműen. Az EU azért tud pénzt adni Magyarországnak, mert van egy nagy közös kassza, amelybe a tagállamok gazdasági erejük arányában fizetnek be. Így azután vannak olyan országok, amelyek többet fizetnek, mint amennyit a közös kasszából kaphatnak, és akadnak olyanok – mint Magyarország –, amelyek több pénzt kapnak, mint amennyit befizetnek. De mint jól tudjuk, az államoknak nincs saját pénzük. Amivel gazdálkodnak azok adóforintok, adóeurók és azzal bizony jobb helyeken a saját állampolgáraik felé el kell számolni. Ezért nem engedheti meg magának az unió, hogy olyan helyekre adjon pénzt,

  • ahol azt nem a célnak megfelelően használják fel,
  • „uram bocsá” ellopják, haveri köröknek, rokonoknak juttatják,
  • átláthatatlan és egyszereplős közbeszerzési eljárásokat írnak ki,
  • és végül, de nem utolsó sorban megsértik a bíróságok függetlenségét.

Ha a törvények eleve úgy születnek, hogy a végrehajtó hatalom – a kormány – befolyásolni tudja a bíróságokat, ott nem csupán az uniós pénzek, de senki nem lehet biztonságban.

Mik a legégetőbb problémák a mai igazságszolgáltatási rendszerben? Részleteiben már sokszor beszéltünk erről, most azonban érdemes csokorba szedni a legfőbb bajokat.

Állandósult a konfliktus az igazságszolgáltatás berkein belül. Folyamatosan egymásnak feszülnek egyfelől az olyan politikai kinevezettek, mint Varga Zs. András kúriai elnök és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, másfelől a bírák által demokratikusan választott önigazgatási szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT). Röviden összegezve a mindenkori konfliktus lényege az, hogy miközben az OBT feladata lenne a hivatal elnökének igazgatási munkáját kontrollálni, ehhez gyakorlatilag egyetlen hatásos eszköze sincs. Nincs saját pénze/költségvetése, apparátusa, de még állandó helye sem. A legerősebb jogosítványa a „törvényességi jelzés”, ami körülbelül annyit ér, mint halottnak a csók. Éltek ugyan vele kétszer is, egyszer amikor Varga Zs., másszor amikor Senyei nevezett ki törvénysértően bírákat. És? Történt valami azon kívül, hogy az érintettek ezt vitatták? Az égvilágon semmi.

Szigetváry Zsolt / MTI Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke sajtóbeszélgetést tart az OBH székházában 2020. február 4-én.

Az OBH elnöke többször is megtagadta, hogy a bírói tanács tagjai a hivatalos iratokba betekinthessenek. Ezáltal sikeresen megakadályozta, hogy az OBT a törvényben meghatározott felügyeleti jogát gyakorolja. Ennek legsúlyosabb esete az volt, amikor a nyilvánosságra került nyomozati iratok szerint az azóta letartóztatásban lévő Schadl György fővégrehajtó felkereste Senyei György elnököt, majd segítségével kapcsolatba lépett Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével. A napvilágra került nyomozati adatok szerint utóbbiak egy bíró kirúgásának lehetőségéről beszéltek. Ám amikor az OBT fegyelmi eljárás megindítását javasolta, hogy kiderüljön, követett-e el valamilyen fegyelmi vétséget a törvényszék elnöke,

Senyei György egy értelmetlen általános vizsgálatot rendelt el, majd egy bravúros trükkel a vizsgálat anyagát és eredményét titkosította. Nem csupán a bírák elől, de az őt felügyelni hivatott OBT elől is.

Az meg végképp megengedhetetlen, hogy egyes bírák személye, hitelessége ellen összehangolt támadás induljon a kormányhű média részéről, szándékosan összemosva a bírók ítélkezési és igazgatási feladatait. Az ürügy erre a két bírónak, akik az OBT képviseletében jártak el, az amerikai nagykövetnél tett látogatása volt. A lejárató kampány ellen sem Varga Zs. András, sem Senyei György nem tiltakozott, holott ez elemi kötelességük lett volna. Tűzoltás helyett inkább gyúanyagot adtak a nemtelen támadáshoz.

Az igazságszolgáltatás jelenlegi tarthatatlan helyzetével – az itt nem vagy csak dióhéjban említett esetek részletezésével – a Magyar Helsinki Bizottság tanulmánya már korábban részletesen foglalkozott, közzétéve azt a fotót is, amelyből kiderül, hogy a bírákat „diplomáciai protokollból” kioktató kúriai elnök a Koreai Köztársaság nagyköveténél tett látogatásakor éppen azt a diplomáciai „szabályt” szegte meg, amit az OBT-tagok fejére olvasott.

Noha sokáig a magyar kormány „nem tudta”, mit is jelent a jogállam, úgy tűnik sokmilliárd euró elvesztésének lehetősége meghozta a megvilágosodást. Az igazságszolgáltatás területén olyan változtatásokat vállalt, amelyeket már rég meg kellett volna tennie.

Hirtelen rádöbbent vagy inkább rádöbbentették arra, hogy az Országos Bírói Tanács csak akkor tudja felügyelni a bírósági hivatal elnökének igazgatási munkáját, ha ehhez megfelelő jogköröket kap. Ezeket a szélesebb jogköröket törvényben kell biztosítani az OBT számára. Azt is vállalta a kormány, hogy változtat a Kúria működésén. Itt azután lenne jogalkotási feladata jócskán.

Nem volt elég, hogy a Kúria elnökét a bírák (OBT) tiltakozása ellenére ejtőernyőztette a székébe, még az elnök és a Kúria korábbi hatalmát is kiszélesítette. Természetesen olyan módon, hogy azzal az egész igazságszolgáltatás működését lehessen befolyásolni. Most viszont a kormány még annak a törvénynek a módosítását is vállalta, amely jelenleg lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság bírói tapasztalattal nem rendelkező tagjai a bíróságok élére kerülhessenek.

Azt is ígérték, hogy a különböző hatóságok nem támadhatják meg az Alkotmánybíróságon a bírói döntéseket. Hiszen most hiába születik jogerős írélet egy ügyben, azt a kormány a tőle nem távol álló Alkotmánybírósággal semmissé teheti.

Emlékezetes, hogy 2019-ben, amikor Vasvári Csaba egy ügyben előzetes kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB), amellett, hogy (utólag letagadott) fegyelmi eljárást indítottak ellene, a legfőbb ügyész a Kúriával mondatta ki, hogy

hogy törvénysértő (…) az előzetes döntéshozatal kezdeményezése, (…) ha az nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.

A konkrét ügyben az EUB már akkor kimondta, hogy a törvénysértést nem Vasvári, hanem a Kúria követte el, amikor korlátozni akart egy bírót abban, hogy az unió bíróságához fordulhasson.

Ezúttal – jó pénzért – a kormány vállalásai közé bekerült, hogy a Kúria a jövőben nem szűrheti meg, hogy a bírák mikor és miért fordulhatnak az Európai Unió bíróságához, a bíráknak ezt a jogát nem lehet korlátozni.

Szépek ezek a vállalások. De nagyon optimista azért nem vagyok. A teljesítést a kormány 2023 első negyedévére ígéri. Az igazi kérdés az lesz, vajon mit tekint a Fidesz a hatalmára nézve nagyobb veszélynek: az eurómilliárdok hiányát vagy azt, hogy szűkíti (mert azért megszüntetni nem fogja) a bíróságokra gyakorolt befolyását.

Kiemelt képünkön az Országos Bírói Tanács (OBT) alakuló ülése a Kúria épületében 2018. január 30-án. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik