Azt követően, hogy a polgári engedetlenségben való részvétele miatt kirúgták a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium egyik tanárát, a kollégái kilencven százaléka pedig szolidaritásból megtagadta a munkát, felmondott az iskola matematika-történelem szakos tanára, Kosztra Gábor.
A pedagógus ezt a Facebookon jelentette be, ahol azt is megindokolta, hogy miért döntött így:
A Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak utcára tételének módja a tanév elején elfogadhatatlan volt számomra. Méltánytalannak és aránytalannak éreztem ezt a lépést. Az utána következő tiltakozási hullám logikus következménye volt az eseményeknek, és jól látszódott, az ilyen intézkedések csak olajat öntenek a tűzre, és egy eszkalációs spirálba taszítják a kialakult konfliktust. Akkor abban bíztam, ez csak egy egyszeri hiba volt. Az állami döntés azt is magával vonta, hogy részben a pártpolitika területére tévedt az ügy, és a kormánybuktatás szándékának egyfajta eszköze is lett tiltakozni a kormány oktatáspolitikája ellen, miközben ez legkevésbé sem segíti az oktatás problémáinak megoldását. Ráadásul a minisztérium döntése a diákokat is belerántotta a tiltakozásba, azaz ők is belekerültek egy aktuálpolitikai ügybe, holott meggyőződésem, a közoktatásban nincs helye pártpolitikának.
Koszta hozzátette, hogy döntésének nincs köze ahhoz, hogy alacsony a bére, hogy nagy a munkaterhelés, vagy hogy módosították a sztrájktörvényt: „Ha az állam vezetői és a pedagógusok egymást partnernek kezelve, konstruktívan, a másik szempontjait és nehézségeit tiszteletben tartva nem tudják a vitás ügyeket megnyugtatóan rendezni, ennek nincsenek meg a megfelelő keretei és fórumai, az már olyan válság tünet, amin semmilyen sztrájk nem segít.
Ez is oka annak, hogy a mostani tiltakozásokban sem sztrájkolóként, sem polgári engedetlenkedőként nem vettem részt.
„Meggyőződésem, hogy a legerősebb pedagógiai módszer a példamutatás, és a legnagyobb formálóerő a többség életében a mintakövetés. Minden munkahelyen a főnök személye az elsőszámú minta, akit az alkalmazottak jelentős része általában követ. Tettükkel számomra azt üzenik, hogy a Belügyminisztérium által fenntartott iskolákban az az elvárás, hogy a problémákat erőből oldjuk meg, ne érvényesítsük a diákokkal szemben a fokozatosság elvét, és ne legyünk következetesek” – írta Kosztra, aki kijelentette, hogy a BM által támasztott elvárásoknak nem tud és nem is akar megfelelni.
A középiskolai tanár hozzátette, hogy míg a felmondási idejét tölti, a rá bízott diákok félévét lezárja, ugyanakkor határozatlan ideig nem kíván „a magyar oktatás Belügyminisztérium által fenntartott részébe visszatérni”. Mint írta:
Ahogy tömeget oszlatni nem lehet kooperatív csoportmódszerekkel (ami az oktatásban igen hatékony), úgy az oktatást sem lehet tömegoszlatási módszerekkel rendbetenni.
