Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete, amely a veszélyhelyzetre tekintettel felülírja a szociális szolgáltatások nyújtásával, a gyermekjóléti alapellátás biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt rendelkezéseket. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt, csütörtöktől 2023. április 30-ig hatályos szabályozás
- a nappali ellátás,
- a szakosított ellátás,
- a gyermekek átmeneti otthona,
- a családok átmeneti otthona,
- a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai esetében
módosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993-as törvény illetve több rendelet szabályain. A rendelet szerint a korábban azokban
meghatározott személyi, tárgyi feltételektől a fenntartó döntése alapján – az ellátottak emberi méltóságának és törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül – el lehet térni.A szociális alapszolgáltatás, a szakosított ellátás, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak fenntartója – az ellátottak emberi méltóságának és törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül – az e célra korábban nem szolgáló épületet, épületrészt is bevonhat a szolgáltatásba. A rendelet külön kitér arra is, hogy a fenntartó szolgáltatását miként mondhatja fel a szakosított ellátás, a gyermekek átmeneti otthona és a családok átmeneti otthona esetében.
A rendelet érdekessége, hogy még az 1993-as törvényre kénytelen hivatkozni, noha ugyanebben a közlönyben hirdették ki azt a salátatörvényt amely a szociális törvényt is módosítja. Novák Katalin az ellenzéki obstrukció, tiltakozás ellenére aláírta ugyan a jogszabályt, de az csak később lép hatályba. A jogszabály – amelynek a kormány a „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról”, az ellenzék a Lex Megdöglesz címet adta – lehetővé teszi, hogy az állam kivonuljon a szociális ellátásból, ezért az LMP az Alkotmánybíróghoz fordul.
Frissítünk!
Ungár Pétert meg sem lepte az államfő
Az LMP társelnökét nem lepte meg, hogy Novák Katalin aláírta a szociális ellátórendszert alapjaiban újraértelmező törvénymódosítást. Egyértelműen következett ez eddigi politikai pályafutásából, szerinte még koherensnek is tekinthető eddigi megszólalásai, politikai állásfoglalásai alapján. Ungár Péter Facebook-oldalán emlékeztetettt arra, amikor egy videóban kifejtette a magyar nőknek, hogy „ne higgye el, hogy nem dönthet szabadon, vagy, hogy egy nő ne élhetné meg a kiteljesedését sokgyermekes anyaként, úgy hogy „csak” a családjának él. Szerinte ez elég jól illusztrálja, miért, hogyan fogadhatnak el olyan törvényt, ami alapján az egyén és hozzátartozói felelősek a gondoskodásért, az állam pedig minimálisan.
Az van ugyanis, hogy a vágyálmaikat vetítik ki a magyar ellátórendszerekre, fittyet hányva a valóságra.
A magyar valóság, hogy egy nő, vagy egy férfi nem azért nem tud sokgyermekes szülőként a családjának élni, mert nem akar, hanem mert egy fizetésből nem lehet megélni, a családok sem azért nem oldják meg az idősgondozási problémák nagy részét, mert gonoszak, nem akarják gondozni idős rokonaikat, hanem mert nem engedhetik meg maguknak azt, hogy kiessenek a munkaerőpiacról. Az LMP azért nem élt a szokásos „Ne írd alá Katalin” rigmussal, mert ezt a törvénymódosítást benyújthatta volna maga az államfő is. Ungár Péter szerint alapvető a világnézeti különbség a kormánypártok és köztük. mert ők nem kiszerveznék, hanem bővítenék a szociális ellátórendszert.
A Závecz Research friss, Telexhez eljuttatott és az LMP megbízásából készített közvélemény-kutatása szerint tízből hat ember nem ért egyet a törvény módosításával, azt a megkérdezettek 23 százaléka támogatja. A fideszes szavazók 46 százaléka elutasítja, 37 százaléka támogatja, 17 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre. Az ellenzéki pártok támogatóinak 71, a Mi Hazánk híveinek 72 és a pártnélküliek 63 százaléka sem értett egyet.
