Amíg jogerősen el nem ítélik, nem szűnik meg a csaknem egy éve börtönben ülő Schadl György végrehajtói jogviszonya, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) élén betöltött elnöki posztja sincs veszélyben – tudta meg a 24.hu.
A végrehajtói kar elnökét tavaly novemberben tartóztatták le abban a büntetőügyben, amiben Völner Pál is gyanúsított. Az ügyészség szerint a hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított volt igazságügyi államtitkár három éven át kapott rendszeresen kenőpénzt – összesen 83 millió forintot – az MBVK elnökétől. Schadl az ügyészség gyanúja alapján ennél is jóval több pénzre, több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén, nagyobb részt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékából.
A végrehajtók elnöke egy hónap híján egy éve van letartóztatásban, az idén pedig már több mint 280 napot töltött munkájától távol. Ennek azért van jelentősége, mert a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a végrehajtói szolgálat megszűnik, ha
a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot.
Ez esetben a bírósági végrehajtást felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke állapítja meg a végrehajtói szolgálat megszűnését – mutatott rá cikkében a kecsup.hu kecskeméti portál. Megkerestük kérdéseinkkel a felügyeleti hatóságot. Azt írták:
A büntetőügyben érintett végrehajtók szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás megindulásakor azonnali hatállyal felfüggesztésre került. Abban az esetben, ha a végrehajtó ellen a törvényben meghatározottak szerint büntetőeljárás indul, úgy vele szemben a felfüggesztés és nem a távolléttel vagy szüneteléssel összefüggő jogkövetkezmények alkalmazandók.
Hozzátették, a felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart. Ha a bíróság az érintett végrehajtók büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítja, úgy a hatóság elnöke az érintett végrehajtók szolgálati jogviszonyát a törvény rendelkezéseinek értelmében haladéktalanul megszünteti. Magyarán addig marad végrehajtó és a kar elnöke – igaz, felfüggesztve – Schadl, amíg jogerősen el nem ítélik őt.
Az MBVK weboldaláról – ahol továbbra is Schadl Györgyöt tüntetik fel elnökként, míg a helyettese Lukács Tamás – az is kiderül, hogy a köztestület vezetői és vezető tisztviselői illetményre, munkabérre és rendszeres juttatásra, valamint költségtérítésre jogosultak. Ugyanakkor, bár kérdeztük, azt sem a köztestület, sem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nem árulta el, hogy Schadl a rács mögött is kap-e a fizetést, vagy a felfüggesztés miatt az nem jár neki.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság egyébként azt is közölte, hogy három szempontot kíván érvényesíteni a végrehajtók munkájával kapcsolatban: az legyen jogszerű, szakszerű és empatikus. Hozzátették, ezeket az elvárásokat a jövőben is ki fogják kényszeríteni, a helyes útról való letérés esetén pedig zéró toleranciát alkalmaznak. Ugyanakkor a közelmúltban két törvénytelennek látszó kilakoltatás ügyében is megkerestük a hatóságot, ám mindkét esetben közölték, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában konkrét intézkedések megtételére nem jogosultak, így nincs lehetőségük arra sem, hogy egyedi végrehajtási ügyekben vizsgálatot folytassanak. Ez azért különös, mert a törvényben az áll, hogy a hatóság elnöke (aki jelenleg Biró Marcell, Orbán Viktor korábbi jobbkeze) „tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről” – a jelek szerint azonban csak afféle szóvivőként, anélkül, hogy konkrét ügyekre hatása lenne.
