Pontosan húsz évvel ezelőtt, 2006. augusztus 20-án este, épp a tűzijáték kezdetekor hatalmas orkán csapott le a fővárosra. A közel másfélmillió érdeklődőt vonzó ünnepség katasztrófába fulladt; amikor váratlanul leszakadt az ég és tombolni kezdett a vihar, a tömegben pánik alakult ki. Közben a tűzijáték miatt lekapcsolták a közvilágítást, de maga a műsor nem szakadt meg, így villódzó fények kísérték az apokaliptikus hangulatban zajló menekülést. Az erős szél fákat döntött ki, ablakokat tört be, cserepeket szórt le a tetőkről, a budai hegyekből pedig patakokban zúdult alá a víz. Többen a Dunába estek, mások a pánikoló tömegben sebesültek meg.
A fővárosban öt ember életét vesztette és több mint háromszázan megsérültek.
2006-ban későn kaptak észbe, 2022-ben túl korán döntöttek
A 2006-os események legfontosabb tanulsága az volt, hogy a katasztrófa elkerülhető lett volna. Az Országos Meteorológiai Szolgálat már napközben jelezte, hogy épp a tűzijáték idején érkezhet vihar; majd 19:30-kor, másfél órával a kezdés előtt az OMSZ kiadta a legmagasabb fokú riasztást és a direkt veszélyhelyzetek alkalmára létrehozott csatornán a katasztrófavédelmet is tájékoztatta. Igen ám, csakhogy az e-mailben küldött üzenetet nem olvasták el időben a katasztrófavédelemnél.
Az ügynek végül nem lett egyértelmű politikai felelőse; a különböző vizsgálatok különböző szereplők felelősségét állapították meg. Az ombudsmani vizsgálat például a Miniszterelnöki Hivatalt nevezte meg első számú felelősként, míg a kormányzati vizsgálat más szereplőknél talált mulasztást. Több ember kapott fegyelmit, illetve történt felmentés is, de nem lett olyan politikai következmény, amely megnyugtatóan lezárta volna a felelősség kérdéskörét.
Annyi hatása viszont lett a 2006-os tragédiának, hogy később alapvetően átszervezték a rendezvény biztonsági rendszerét: létrejött az operatív törzs, amelyhez egy helyre futnak be az időjárási, rendőrségi, katasztrófavédelmi, honvédségi és mentőszolgálati információk.
Minden bizonnyal ez is közrejátszott az azóta legnagyobb hullámokat verő tűzijátékkal kapcsolatos esetben: a 2022-es lemondásban. Négy éve azért fújták le a műsort, mert az operatív törzs déli 12 órakor tartott aznapi ülésén az OMSZ átfogó előrejelzése alapján arra jutott, hogy az előrejelzett időjárási körülmények között nem biztonságos a tűzijáték megtartása.
A feltételezett vihar végül elmaradt, este 9 óra tájban egyedül Siófok térségében alakult ki némi zivatar. A közfelháborodásra válaszul a kormányzat a lefújás utáni első munkanapon menesztette az OMSZ két vezetőjét. Pedig, mint utóbb mi is megírtuk, nem szakmai hiba történt: délben még egyszerűen nem lehetett biztosat mondani az esti időjárásról, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint erre legkorábban 16 óra tájban kerülhetett volna sor.
Hivatalosan a Covid alatt is csak elhalasztották
2022-ben végül egy héttel később, augusztus 27-én megvalósult a tűzijáték, két évvel korábban azonban tényleg elmaradt az ünnepség. 2020-ban, a Covid elindulása utáni nyáron a vírus terjedésétől való félelem miatt fújták le az augusztus 20-i tűzijátékot, bár hivatalosan az sem lefújás volt: egy nem nyilvános kormányhatározat úgy fogalmazott, hogy az azévi tűzijáték a következő évben lesz megtartva, az eszközöket már megvették, azokat használják majd fel.
A határozat értelmében az egész 2020-as Szent István-napi programsorozatot 2021-re halasztották, egyúttal 100 százalék előleg felvételére jogosulttá tették a milliárdos attrakció állami tulajdonú szervezőjét, mivel a hivatalos indoklás szerint az Antenna Hungária „a rendezvény előkészítése érdekében a lehetséges felmerülő feladatok 90 százalékát már teljesítette”. Ez a vírus okozta gazdasági nehézségek között már akkoriban is vetett fel kérdéseket, de
A következő évben aztán azért is lett nagy botrány a rendezvény – végül feleslegesnek bizonyult – halasztgatásából, mert abban az évben a kormány „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérte és előzetesen nem is voltak hajlandóak elárulni a programsorozat árait.
Végül a 24.hu találta meg a rendezvények összköltségéről közzétett dokumentumot, eszerint
Mennyi pénzt nem sokallunk tűzijátékra?
A rendezvényre elköltött összeg egyébként is hosszú évek óta képezi már vita tárgyát.
2021-ben jelentősen növelte az augusztus 20-ra költött közpénzmennyiséget, hogy többnapossá duzzadt az esemény, de a 2020-21-es óriási ugrás akkor is látszik, ha csak magának a tűzijátéknak a költségeit nézzük:
- 2017-ben még nettó 177,8 millió forintba,
- 2018-ban nettó 174,8 millió forintba,
- 2019-ben pedig nettó 212,5 millió forintba került a tűzijáték,
- amire 2021-ben már 31,1, 2022-ben pedig a fent is idézett dokumentum alapján 3,2 milliárd forintot költöttek.
Tavaly a rendezvénysorozat már összesen kb. 14,5 milliárd forintba került, a Publicus meg is kérdezte a magyarokat, egyetértenek-e ezzel a költéssel. A felmérésük szerint
2023 és az illiberális csúcstalálkozó
2023-ban aztán nem az árak váltottak ki komoly (kül)politikai vitát, hanem az állami ünnep napjára szervezett különös csúcstalálkozó: Orbán Viktor abban az évben a tűzijáték napját választotta arra, hogy vendégül lássa többek között Recep Tayyip Erdogan török elnököt, Alekszandar Vucsics szerb elnököt, Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, a szélsőjobboldali populista Janez Jansa volt szlovén miniszterelnököt, Andrej Babis volt cseh miniszterelnököt és Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt, aki ellen nem sokkal azelőtt emeltek vádat hamis tanúzás miatt.
A HVG beszámolója szerint az augusztus 20-án a Karmelitában megtartott diplomáciai csúcs további fontos szereplői voltak még olyan keleti, putyinista, autoriter szellemiségű országok vezetői is, akiknek többségétől az Orbán-kabinet valamilyen energiapolitikai előnyre számíthatott. Itt volt például Türkmenisztán államfője, Serdar Berdimuhamedow, de Orbán az azeri elnökkel, Ilham Alijevvel is tárgyalt.
2025 és az országot eláruló Péter
2025-ben, az idei választások előtti felfokozott hangulatban kissé váratlanul aktuálpolitikai üzenetet is kapott az ünnepség, amelynek 2019 óta része a történetmesélés is. Ebben tavaly megemlékeztek a trónon István királyt követő Orseolo Péterről is – a későbbiekben csak „áruló Péter” –, akinek trónra ültetése után „dölyfössége és felfuvalkodottsága” a narráció szerint rengeteg szenvedést okozott hazánkban. Tanácsait „az idegenek súgták”, és bár ezért a magyarok elűzték, „az áruló Péter az idegenek seregével” támadt ránk, s egy aranyozott lándzsa képében átadta a német-római császárnak Magyarország királyságát.
Ami addig szabadság volt, rabsággá torzult. A béke megbomlott. Amikor a magyarok a rabszolgaságot megelégelték, Pétert elkergették és megvakították
– szólt a narráció.
A történetet hallva többen úgy vélték, a kormány eddigi kommunikációja és álláspontja alapján nehéz nem összekötni a narráció tárgyát Magyar Péterrel. Magyar a 444 cikkéhez fűzött kommentben reagált a történtekre, azt írta: „Nem kell félni, nem fog fájni. Na jó, kicsit😎”
Az ünnepség szövegírója nem kívánta kommentálni az ügyet, a Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont a felvetett párhuzammal kapcsolatban azt írta: „Az augusztus 20-i tűzijáték minden évben történelmi tematikájú. Míg 2024-ben a honfoglalás, addig az idei évben az Árpád-kor eseményeit mutatta be az ünnepi műsor. Orseolo Péter az Árpád-kori történelem része. Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”
Később Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, azt írta:
Mindenki nyugodjon meg: jövőre is lesz tűzijáték. Csak egy ember volt boldogtalan, Péter testvér. Akinek mindenről saját maga jut eszébe, azon még mi sem tudunk segíteni.
Ami Orseolo Pétert illeti, ő egyébként valóban az egyik leggyűlöltebb magyar király volt, akit, miután megszegte nekik tett esküjét, a magyar nemesek letaszítottak a trónról. Itt írtunk róla részletesen.
Ajsa Luna és a Himnusz
Tavaly egy másik ügy is nagy figyelmet kapott a nemzeti ünnep kapcsán: Ajsa Luna aznapi koncertjén a színpadon ülve, cigarettával a kezében énekelte el a Himnuszt. Az erről készült videófelvétel vadul terjedni kezdett a közösségi médiában, amikor pedig a kormánypárti sajtó is ráugrott az esetre, igazi celeb-felháborodáshullám lett a dologból; reagált például Nagy Feró és Tóth Gabi is, Pataky Attila szerint egy ilyenért Szaúd-Arábiában lefejeznék Ajsát, Soma Mamagésa egy Facebook-hozzászólásban fejtette ki, hogy elvárható, hogy ha valaki kiáll Himnuszt énekelni, tisztán énekelje ki a hangokat, Ókovács Szilveszter pedig kijelentette, hogy az énekesnőnek „penitenciaként” el kellene látogatnia az Operába egy előadásra.
De a legjobban minden bizonnyal Novák Elődöt bosszantotta fel a performansz, aki felháborodásában feljelentést tett az énekes ellen nemzeti jelkép megsértése miatt. Novák máig nem tudott napirendre térni a történtek fölött, nemrég Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezte arról, mennyit fizetett tavaly az Orbán-kormány „az augusztus 20-án a Himnuszt meggyalázó, bevándorló hátterű énekesnőnek?”
Ruff helyett Csontos Bence parlamenti államtitkár válaszolt, emlékeztette Novákot, hogy a Tisza-kormány valamennyi minisztériumban megkezdte a szerződések átvilágítását, a kérdéses műsor releváns kérdései ügyében pedig Ajsa Luna tavalyi nyilatkozatait ajánlotta Novák figyelmébe. Portrénk az énekesnőről itt olvasható.
Na de milyen lesz idén?
Orbánnak igaza lett: idén is megvalósul a tűzijáték, a botrányok azonban, úgy tűnik, 2026-ban sem kerülik el az eseményt. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Zrt. (NRÜ) még februárban kötött bruttó 12,5 milliárdos szerződést a NER-es Balásy Gyula-féle Lounge Event Kft.-vel, amely a 2025-ös és a 2024-es ünnepet is szervezte, ám aztán májusban a Balásy-cégeket érintően hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával nyomozás indult, a cégcsoport számláit zárolták, NAV-végrehajtás is indult, júniusban pedig előbb a központosított állami kommunikációs beszerzéseket húzták ki a cégek alól, majd az NRÜ is felmondta az összes keretszerződésüket.
Közben idén is többen tiltakoztak a tűzijáték ellen, Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen azt nyilatkozta, szerinte itt lenne az ideje elengedni az augusztus 20-i tűzijátékot. „A tűzijátékot káros, idejétmúlt dolognak tartom. Ezernyi szakmai anyag támasztja alá, hogy indokolatlan pusztítást okoz a városi élő környezetnek, a velünk vadon élő állatoknak, a méhektől a madarakig, és a háziállatoknak is, súlyos környezeti terhelést és zajszennyezést jelent, sokaknak egészségügyi problémát is okoz, szennyezi a levegőt, a vizet, mindent” – fogalmazott.
Az idei ünnepség végül a korábbiakhoz képest nagyon szerény összegből, 4 milliárd forintból fog megvalósulni, ami azzal is jár, hogy maga a tűzijáték tízpercesre zsugorodik és egy félórás audiovizuális show része lesz. A rendezvények részletes programjait ezen az oldalon lehet végigböngészni.
Arra a kérdésre, hogy a kormány a jövőben akár teljesen megszüntetheti-e az augusztus 20-i tűzijátékot, Magyar Éva kormányszóvivő nemrég azt mondta: erről még nincs döntés, de a kormány érzékeli, hogy sokan kifejezetten ellenzik a tűzijátékot, és az idei rövidítésben az ellenzők szempontjai is szerepet játszottak.
