- Nagy Balázs szerint a fenékküszöb tűzoltásszerű szükségmegoldás, de egy homokzsákkal megpakolt védőtöltés ugyanilyen.
- A civilizációt életben tartó mesterséges rendszereink borzasztóan ki vannak centizve, az extremitásoknál néhány deciméteres vízálláskülönbség is katasztrófát okozhat.
- Amit Közép-Európa éghajlatáról tanultunk gyerekkorunkban, mára már nem igaz. Most száraz-kontinentális éghajlaton élünk, ahol természetes, ha egyszerre jelenik meg a kemény hőség és a szárazság.
- A természet nem hajlandó alkalmazkodni hozzánk, mi leszünk kénytelenek alkalmazkodni, ami a teljes gondolkodásmódunk megváltoztatását jelenti.
- Ha ez önmagában nem is menti meg az Alföldet, érdemes tudatosítani, hogy óriási vízkészleteink vannak a felszín alatt.
- Ha megépítenénk a bős-nagymarosi vízlépcső magyar szakaszát, stabilizálódna a vízszint és az energiaállátás, de ennek iszonyú természetpusztítás lenne az ára.
Félelmetes időket élünk, a klímaváltozás hatásai egészen közel jöttek: már nem egyértelmű, lesz-e egyenletes ivóvíz- és áramellátásunk. 2022-ben is volt „sosem látott” aszály, 2024-nyarán „sosem látott” meleg, de ezen a nyáron az aszály és az extrém hőség egyszerre tört ránk. És külön rémületes: látjuk, ahogy a táj változik körülöttünk – eltűnik a víz a Balatonból, a Velencei-tóból, a Tiszán is rekordalacsony vízállások vannak, és évtizedek óta először állt le részlegesen a paksi erőmű. Új kifejezéseket tanulunk, hőkupola, fenékküszöb stb. Ha megjön a várt enyhülés és eső, végre megnyugodhatunk?
Átmenetileg, talán. Senki sem tudja, milyen lesz a következő nyár, és mikor várható a legközelebbi extremitás-sorozat. A jelenlegi helyzet viszont kitűnő alkalom, hogy megváltoztassuk a gondolkodásunkat. Hajlamosak vagyunk úgy vélekedni például egy folyóról, mint egy útról vagy a vasúti hálózatról: lehetnek fennakadások, de azért marad a helyén, nagyjából statikusan, és mindig lehet rá számítani. Ezt felejtsük el! Valójában a vízrendszer elképesztően dinamikus.
Milyen mértékű extremitások várhatók?
