Nagyvilág

Súlyos rést ütött a kiszáradt Duna a schengeni pajzson

Nenad MIHAJLOVIC / AFP
A Duna alacsony vízállása miatt feltárult homokzátonyokon sétálnak az emberek a Apatin közelében, Szerbiában 2026. augusztus 4-én.
Nenad MIHAJLOVIC / AFP
A Duna alacsony vízállása miatt feltárult homokzátonyokon sétálnak az emberek a Apatin közelében, Szerbiában 2026. augusztus 4-én.
Akkorát apadt a Duna a magyar határtól délre, hogy a folyó egyik horvátországi szigete „csatlakozott” Szerbiához: ideiglenes földhidak keletkeztek Szerbia és a horvát oldalon lévő Vukovári-sziget között. Így a vízi határ szárazföldivé alakult át a schengeni övezet végvidékének egyes pontjain. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Belgrád „fogólapja” lehet az éghajlatváltozás.

A Duna alacsony vízállása miatt a Horvátország fennhatósága alatt lévő, de vitatott hovatartozású „Vukovarska Ada” (Vukovári-sziget) helyenként és átmenetileg összeért Szerbiával. A horvát-szerb határ ugyan hivatalosan nem változott, de nem elhanyagolható tényező, hogy ebben az esetben egy schengeni határról van szó.

Itt látszik, hogy a geopolitika, a földrajz és az éghajlati problémák különös módon játszhatnak össze

– mondta az eset kapcsán a 24.hu-nak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik