Nagyvilág

Cernavodai csőd: nem az energiaválsággal foglalkoznak a román politikusok, hanem egymással

Alex Nicodim / Anadolu / AFP
A cernavodai atomerőmű Romániában 2026. augusztus 4-én.
Alex Nicodim / Anadolu / AFP
A cernavodai atomerőmű Romániában 2026. augusztus 4-én.
Miközben a Duna apadása ellenére Pakson sikerült folyamatosan üzemben tartani legalább egy blokkot, addig Romániában a – szintén a folyó mentén lévő – cernavodai atomerőműben mindkét blokkot le kellett állítani. Szakértőnk szerint a román politika elsősorban nem az energiaválsággal foglalkozik, inkább belső viták kötik le a közszereplők figyelmét. Ráadásul a Cernavodába tervezett újabb két blokkhoz is jelentős vízügyi beruházásokra lenne szükség, ám erre jelenleg csak egy bukott politikus, az „ügyvivő” kormányfő figyelmeztet.

Az elmúlt hetekben Magyarországon központi kérdéssé vált a Duna vízállása, pontosabban az, hogy a folyam szintje ne kerüljön kritikus szint alá Pakson, mert akkor egy újabb turbinát kellene leállítani az atomerőműben. A válságkezelés közben, a fenékküszöb építésének és a folyami bárkák Paks környéki süllyesztésének megkezdésekor negatív példaként merült fel a romániai cernavodai atomerőmű, amelyet teljesen le kellett állítani.

A Duna alacsony vízállása miatt a románok is hasonló intézkedéseket tettek: bárkák süllyesztésére készültek, sziklákat is robbantottak a Dunában, hogy egy fenékküszöböt létesítsenek, ám mégsem sikerült elkerülniük az erőmű leállítását. A vízhiány és az energiaválság miatt közben az autógyárak is szüneteltetik a munkát Romániában.

Simon Adrián nagyváradi politikai szakértőt arról kérdeztük: okozott-e a román közéletben a magyarországihoz hasonló felzúdulást a cernavodai eset.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik