A Párbeszéd képviseletében Jámbor András arról beszélt, hogy nincs lehetőség előrelépésre, recesszió jön, ezért azt kell nézni, hogyan lehetne igazságosabb a rendszer. A képviselő azt firtatta, meddig kell várni a tanároknak, a szociális munkásoknak, a tűzoltóknak, hogy az ő fizetésük is emelkedjen, főleg annak tudatában, hogy a miniszterelnök fizetését megemelték a válság idején. Jámbor hangsúlyozta,
fontos lenne, hogy az állam egyre kevesebb pénze odajusson, ahol valóban szükség van rá, és válsághelyzetben a valóban rászorulókat kell támogatni.
A Jámbornak címzett válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt kérdezte a képviselőtől, hogy nem látta-e, mit tett a baloldal az elmúlt években, kiktől vett el. „Tanároktól, orvosoktól, nyugdíjasoktól vett el” – sorolta, hozzátéve, hogy szerinte minderre Jámbornak egy rossz szava sincs. Rétvári aztán arról beszélt, hogy a kormány szerint fontos az erős középosztály, valamint a kis- és közepes vállalkozások, viszont az ellenzék megnövelné a terheiket és megszüntetné a támogatásaikat.
A Mi Hazánk soraiból Novák Előd szólalt fel, és a pozsonyi csatáról kezdett beszélni. Mint mondta, „a magyarok egy győztes ütközetre emlékezhetnek, de az Országgyűlés ülésén nincs is szó róla, csak a civilek emlékeznek meg”. Novák fájlalta, hogy az iskolákban nem igazán tanítják a magyarság egyik legnagyobb diadalát, helyette a „vereségkultuszt nyomják”.
Novák Előd felvetéseire Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt mondta, „a mai ellenzékben lévők 2002 és 2010 közötti kormányzásának eredményeként Magyarországon csődközeli állapot alakult ki, ezen baloldali örökség eltakarítása után állhatott csak neki a kormány az építkezésnek”. Az államtitkár visszautasította, hogy vereségkultuszt építenének, éppen ellenkezőleg, szerinte a kormány felismerte, hogy szükség van a múltunk ismeretére,
mert a magyar az egyik legősibb nép, káprázatos múlttal rendelkezik és több tragédiát túlélt.
Vitályos Eszter szerint helyünk van itt Európában, a kormány pedig folytatni fogja a nemzeti identitásépítést, ami szerinte a mai értékvesztett világban különösen fontos.
Az LMP újonc képviselője, Bakos Bernadett a dugódíj bevezetéséért kardoskodott, és sérelmezte, hogy a kormány ettől mereven elzárkózik.
Az MSZP soraiból Komjáthi Imre azt tudakolta, hogy a kormány nyújt-e támogatást a csornai Ecosolifer napelemgyárnak, hogy a dolgozók az elmaradt járandóságukhoz minél hamarabb hozzájussanak. Elmondta, sajtóhírek szerint a dolgozók még a márciusi fizetésüket sem kapták meg. Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2014-ben, a gyár építésének indulásakor egymilliárd forint egyedi támogatást ítélt meg, de gyár 1,9 milliárd eurós uniós támogatást is kapott. Emlékeztetett, arra is, hogy később a Magyar Fejlesztési Bank a beruházás kölcsönkeretét 40 milliárd euróra emelte, továbbá, hogy a cégnél szabálytalansági vizsgálat indult és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódik.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a napirend előtti felszólalások nem egyedi ügyekről, hanem általános politikai kérdésekről szólnak. Ezután arról beszélt, hogy az irányítóhatóság le fogja folytatni a napelemgyárnál a szabálytalansági vizsgálatot és annak eredményét nyilvánosságra hozza. Közölte, ha vannak bajba jutott dolgozók, akkor őket a jogszabályok alapján segíteni kell. Az államtitkár emellett arról is beszélt, hogy az egyedi ügyeken túl, az országot az foglalkoztatja, mikor lesz már béke, mikor lesz vége az infláció növekedésének.
Sas Zoltán (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy napi témává vált az önálló határvédelem megteremtése, amelyet a Jobbik már egy évtizede szorgalmaz. Elmondta, romlott a helyzet, mert a magyar határtól délre, Szerbiában az elmúlt napokban fegyveres összetűzés is volt emberkereskedők és illegális bevándorlók között. Többpárti egyeztetést javasolt az önálló határvédelem megteremtésével kapcsolatban.
A Jobbik képviselőjének is Rétvári Bence válaszolt, aki szerint a migráció nem állt meg, a számok emelkednek. Elmondta, hogy Magyarország 600 milliárd forintos ráfordítással védi az ország és az EU déli határát, mégis, ezért az ország nem kap elismerést, annál több támadást. Emlékeztetett arra, hogy Vona Gábor korábbi Jobbik-elnök és a most hétvégén megválasztott Gyöngyösi Márton új pártelnök is támadta a kerítést – átvitt értelemben legalábbis.
A Momentum újdonsült elnöke, Gelencsér Ferenc Kósa Lajos egy korábbi kijelentését idézte fel, miszerint a Fidesznek vannak ügynökei más pártokban. Azt firtatta a kormánypárti képviselőknél, hogy normális-e ez egy demokráciában. Szerinte ez 1990-ig bevett gyakorlat volt, de a Fidesz többek között ez ellen jött létre, most viszont elárulta nemzedéke küldetését és a rendszerváltást.
Kitért arra, hogy a szakszolgálatoknál teljesen életszerű, hogy munkatársaik belépnek egyes szervezetekbe.
Az ellenzéki politikus azt mondta, elhiszi, hogy „az egykori MSZMP-tagokból fiatal demokratává átvedlett urakban és hölgyekben” még él az ügynöknosztalgia, de szerinte ha igaz az az állítás, miszerint a kormánypártokon kívül mindenki más kommunista, akkor nem félnének nyilvánosságra hozni a kommunista rendszerben beszervezett és jelentést tevő ügynökök listáját.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkár úgy értékelte az ellenzéki politikus felszólalását, hogy a Momentum „útkeresésben van és beszélni akar róla”. Felidézte, hogy amikor Momentum 2017-ben megérkezett a politikába, visszautasította az együttműködést az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel, fogadkoztak, hogy leváltják a régi baloldalt, azzal semmiképpen sem fognak össze, ehhez képest a parlamentbe csak „Gyurcsány hátára felkapaszkodva tudtak bejutni”. Gelencsér azon javaslatára, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynökaktákat, nem reagált.
