Amint arról a napokban beszámoltunk, tavaly decemberben egy egész nyáj racka juhot mészároltak le Jakabszálláson. Most kiderült, hogy nemcsak a józan ésszel és az alapvető emberséggel ment szembe a kecskeméti járási hivatal által kibocsátott leölési határozat, hanem a hivatali logikával is. A 24.hu birtokába jutott dokumentumok szerint ugyanis még tavaly májusban a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal felvette a kapcsolatot az ország egyetlen lómenhelyét üzemeltető Dharma Alapítvánnyal, hogy befogadnák-e az állatokat, mert ismételten panasz érkezett Törteliné Breznay Klára festőművész birkáira.
Kettő hetet adtunk az ügyfélnek arra, hogy oldja meg a birtokán a juhoknak a folyamatos felügyelet alatt tartását úgy, hogy más ingatlanára ne kerülhessenek, jelöltesse be az állatokat, mutassa be a zöld könyvet, és az állategészségügyi státuszt vérvétellel igazolja. Amennyiben a fentieket nem valósítja meg hiánytalanul, intézkednünk kell az állatok elhelyezése érdekében. Mivel az ügyfél nem együttműködő, az állatok szabadon mozognak nagy területen, így az állatok befogása is nagy nehézségek elé állít bennünket. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben Dr. Tóth Szabolcs főosztályvezető úr hozzájárulna, befogadná-e alapítványuk a racka juhokat, és meg tudnák-e oldani a szabadon mozgó állatok befogását, elszállítását?
– írta Drozdik Ferenc megyei főállatorvos Czinkóczky Csaba alapítványi elnöknek. Drozdik azt is kilátásba helyezte, hogy ha lesz lehetőség a fogadásra, akkor sorra kerülnének a festőművész lovai is.
„Többször tárgyaltam az Agrárminisztérium épületében Nagy István miniszter kabinetjének meghívására, amelynek tárgya a jakabszállási lovak és juhok elhelyezése volt, legutóbb október végén” – mondta a 24.hu-nak Czinkóczky Csaba, aki beszámolt arról, hogy a befogadásuk érdekében birkabarát állatsimogatóknak ajándékozták el a meglevő juhaikat, hogy ne legyen semmi gond az új nyájjal, és számottevő beruházásokat is végrehajtottak a 40 hektáros, lómenhelyként hasznosított, Siófok melletti birtokukon, így például új elkülönítő karámokat, fedett beállót és itatókat építettek a saját költségükre.
A birkák áthelyezéséből azonban nem lett semmi, mert december 18-án egy azonnal végrehajtható leölési határozattal az egész nyájjal végeztek a kormányhivatal emberei – vadászok segítségével.
Erről a fordulatról a Dharma menhelyet sem értesítették, hónapokkal később egy telefonos beszélgetés során árulták el, hogy már nincsenek meg a juhok.
Ezután ment ki Jakabszállásra Czinkóczky Csaba a 24.hu munkatársaival, ahol azt állapította meg, hogy a juhok kifejezetten jó körülmények között éltek addig, amíg le nem mészárolták őket, a hatóságok által felrótt hiányosságokat pedig könnyen orvosolni lehetett volna egy kis segítséggel.
Kerestük korábban Drozdik Ferenc főállatorvost, aki a leölési határozat végrehajtásánál is jelen volt, de helyette a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal válaszolt. „Az állatok elaltatása a vonatkozó jogszabályok betartásával, járványvédelmi okból történt, mert komoly veszélyt jelentettek a környező állattartókra nézve, hiszen évek óta senki nem gondoskodott a juhok kötelező állategészségügyi vizsgálatairól” – írták. Azt is állították, hogy betartották a fokozatosság elvét, mivel korábban már bírságot is kiszabtak.
A birkamészárlásról írt riportunk nyomán Szabó Rebeka párbeszédes parlamenti képviselő állatkínzás és természetkárosítás miatt feljelentés tett. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatósági határozattal kiirtott racka juhok védett, őshonos magyar fajtához tartoznak.
