Mohos Márton / 24.hu
Belföld

Megbüntette a Fidesz az ellenzéki képviselőket, akik az alaptörvény kidobásáról beszéltek

A házbizottság hétfői ülésén a kormánypártiak nyíltan megmondták, hogy az alkotmányos rend elleni lázítás miatt két DK-s politikus nem lehet parlamenti tisztségviselő.

Az Országgyűlés hétfői alakuló ülésén több olyan ellenzéki képviselő is tisztség nélkül maradt, akiket pártjuk pozícióra jelölt. A 24.hu információja szerint őket a Fidesz, illetve Kövér László házelnök minősítette alkalmatlannak a posztok betöltésére, lehúzva nevüket a listáról, így nem is szavazott róluk a parlament. Erről eddig sem a kormányoldal, és – ami különösebb – az érintettek többsége sem beszélt a nyilvánosság előtt.

A Demokratikus Koalíciónak két olyan politikusa is volt, aki kimaradt a helyosztásból. Úgy tudjuk, a kormányoldalon mindkettőjükkel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy az országgyűlési választás előtt „lázítottak alkotmányos rend ellen”, ezért nem érdemelték ki szerintük a parlamenti vezető pozíciót.

Mint arról beszámoltunk, a hétfői alakuló ülésen – úgy tűnt – fennakadás nélkül zajlottak a bizottsági tisztségekről szóló szavazások. Kövér László a parlament 15 bizottságából négyben ellenzéki képviselőt jelölt elnöknek. Őket gond nélkül meg is válatszották, így az LMP, az MSZP, a Jobbik és a Mi Hazánk is kapott egy-egy elnöki posztot (a nemzetbiztonsági bizottság vezetéséről vita bontakozott ki a hatpárti ellenzék és a Mi Hazánk között, és Kövér ebben az esetben az előbbi mellett foglalt állást: a Jobbiké lett a pozíció).

Az ellenzéknek azonban öt bizottsági elnöki pozíció jár (parlamenti számarányuknak, illetve a kormányoldal korábbi ígéretének is megfelelően), a hat párt így is küldte el személyi javaslatait a házelnöknek. A DK-s Varju László viszont, akinek Gyurcsány Ferencék a népjóléti bizottság elnöki posztját szánták, csak tagként került be a testületbe. Az elnök személyéről nem szavaztak az alakuló ülésen, megválasztottak viszont öt alelnököt: négy kormánypárti politikus mellett Varju párttársát, az orvos Komáromi Zoltánt, aki újonc a parlamentben.

A bizottsági elnöki poszt csaknem egymillió forintot jelent a jelenleg 1 millió 316 ezer forintos képviselő bruttó alapbéren felül, vagyis Varju meglehetősen sokat veszít a döntéssel.

Varg Jennifer / 24.hu Gyurcsány Ferenc, mögötte Varju László

Szintén a DK jelöltje volt Arató Gergely. Őt az Országgyűlés jegyzői tisztségére javasolta pártja, de ő sem kapta meg a pozíciót, holott a tizenkét jegyző közé öt ellenzéki politikus is bekerült.

Arató tavaly szeptemberben egy parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy ha győz az ellenzék, a „kukába dobják az alaptörvényt”. Hozzátette, az alkotmány „egy fabatkát sem ér”, és egyetlen célja, hogy a jelenlegi kormány korlátlan hatalmát biztosítsa.

Az elnöklő Kövér László a felszólalás végét sem várta meg, úgy oktatta ki az ellenzéki honatyát, hogy amit mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás.

Eljutott arra a pontra – lehet, hogy provokáció hatására –, ami átlépi az alkotmányosság határát. Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát. Amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás, és nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna. Önök összevissza handabandáznak mindenről a parlamenten kívül, ezt megengedhetik maguknak, mert minden híresztelés ellenére szólásszabadság van, de ebben a házban nem teheti meg, mert elveszem öntől a szót

– fogalmazott a házelnök.

Úgy tudjuk, hétfőn a házbizottság ülésén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy Varjuval és Aratóval szemben az alaptörvény egyszerű többséggel való megváltoztatásának szándéka a kifogás, a házelnök ezért döntött úgy, hogy az ő jelölésüket nem veszi figyelembe.

Nem kapta meg a jegyzői kinevezést párbeszédes Jámbor András sem. Ő a Facebook-oldalán írta meg megvétózásának hátterét. Jámbor szerint Kövér a Házbizottság ülésén elmondta, azért nem engedik őt a jegyzői posztra, mert nem tartják elég elhivatottnak a jegyzői munka iránt, így nem érdemli meg, hogy a jegyzői munkaközösség része legyen.

Valójában Kocsiséknak az fájna, ha a jegyzőségért járó pénzt – ahogy ígértem – nem zsebre raknám, hanem beleforgatnám abba, hogy közösséget építsünk Józsefvárosban és Ferencvárosban, hogy segítsünk a bajbajutott embereknek a megélhetési válságban

– írta Jámbor hozzátéve, hogy valóban sok közösséget tart hasznosabbnak, mint a parlamenti jegyzőkét, ám erről a szokásjog szerint nem Kövér Lászlónak kellene döntenie, hanem a frakciójának és neki.

„Azért aspirálok a jegyzőségre, mert baromi sok pénz jár érte” – a párbeszédes politikus ezt mondta egy, az ellenzéki szerepekről szóló beszélgetésen a választás után, hozzátéve, hogy a pozícióért járó bruttó 900 ezer forintból fel tudna venni még egy alkalmazottat, aki a választókerületében olyan közösségi programot tud koordinálni, amivel a szegényebb válaszókat is elérhetik. Ez az őszinteség azonban nem bizonyult kifizetődőnek.

Farkas Norbert / 24.hu Jámbor András

Levélben kerestük meg az Országgyűlés sajtóosztályát, illetve kértük Kocsis Mátét is, hogy kommentálják értesülésünket, de egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre. Nem reagáltak megkeresésünkre a DK képviselői sem, a párt sajtóosztálya pedig még hétfőn azt közölte, hogy egyelőre nem kommunikálnak az ügyben.

Frissítünk!

Bár a Fidesz frakcióvezetője lapunknak ugyan még nem válaszolt, de az Alapjogokért Központ keddi konferenciáján az MTI tudósítása szerint megerősítette a cikkünkben foglaltakat. Kocsis Máté azt mondta, hogy a képviselői pozíción és a törvény által előírt kötelező egy bizottsági tagságon túl parlamenti tisztséget nem adnak olyan képviselőknek, akik korábban „az alkotmányos rend felszámolására irányuló” nyilatkozatokat tettek.

Ajánlott videó