A választásra jogosultak körében egyre jelentősebb arányt tesznek ki a külhoni magyar állampolgárok: 2022-ben már minden 18. választópolgár külhoni magyar, míg 2014-ben csak minden 42. volt az. Az idén 456 528 levélben szavazót vettek névjegyzékbe, ami a teljes szavazókorú népesség 5,55 százaléka.
Négy éve a hivatalosan magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok 59 százaléka élt a szavazati jogával, ez praktikusan 224 500 szavazatot jelent, amiből 216 ezer a Fidesz listájára érkezett. A szavazatok 96 százaléka.
A levélben szavazók aránya várhatóan növekedni fog a listákra leadott érvényes szavazatok körében, részben a külhonból regisztráltak emelkedő és a magyarországi népesség csökkenő száma miatt, de a levélszavazás részletszabályainak 2018-as választás után eszközölt módosításai is ezt segítik elő.
Az egyszerűség kedvéért viszont számoljunk a négy évvel ezelőtti arányokkal: ennek értelmében 269 351 érvényes levélszavazat várható, ebből a kormánypártok 258 ezer plusz szavazattal számolhatnak. Ha így lesz,
igaz, a határon túli magyarok csak 2014 óta szavazhatnak. Az eddigi csúcs az volt, amikor 2018-ban 2 824 551 szavazatot kapott a Fidesz-KDNP, a levélszavazatokkal együtt. Ez szinte biztosan megdől, hiszen már most 2 735 381 vokson áll, a határon túliak voksai nélkül.
Nehéz megmondani, hogy a külhoni szavazatok hány plusz mandátumot érhetnek a Fidesznek. A Political Capital szerint a kormánypártok minimum egy, de lehet, hogy két képviselői hellyel számolhatnak.
Ha a kormánypárt szemszögéből a legjobb forgatókönyv igazolódik be, akkor
2010-ben ugyanis 52,73 százalékos eredménnyel nyert, jelenleg 53,1 százalékon áll, ami a külképviseleten leadott szavazatok miatt egy kicsit még csökkenhet, a határon túli levélszavazatok miatt azonban ennél jóval nagyobb arányban növekedhet.
