Getty Images
Közélet

Százezreket érhet, ha időben kérünk jogi segítséget

Sokan nincsenek tisztába azzal, hogy mire jó egy házassági szerződés vagy, hogy például nem szükséges a munkáltató hozzájárulása a felmondáshoz. Egy jó döntéssel sokat takaríthatunk meg magunknak. Érdemes tehát ügyvédhez fordulni.

Még mindig nem divat Magyarországon, hogy a házastársak és az élettársi kapcsolatban élők házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést kössenek, pedig több élethelyzet van, amikor egy jó szerződéssel hosszú pereskedés kerülhető el és nem csak egy válóper esetén, hanem egyéb élethelyzetekben – mondta a 24.hu-nak dr. Nahm Judit ügyvéd.

Miért kötnek kevesen házassági szerződést?

Alapvetően azért, mert ma még mindig kevesen vannak pontosan tisztában azzal, mi mindenre jó egy házassági szerződés és sajnos még mindig él az az általános sztereotip gondolkodás, hogy ha szerződést akar kötni valamelyik fél, akkor azt biztosan azért teszi, mert előbb-utóbb válni akar. De ez nem igaz, mert ezen kívül is sok olyan élethelyzet adódhat, amikor egy ügyvéd által elkészített házassági szerződésnek óriási szerepe lehet – véli az ügyvéd.

Kapcsolódó
Tartásdíj és gyermekelhelyezés – Máshogyan válunk, mint régen, több jogunk van a gyerekeinkhez
Butaság, hogy ha valaki azzal zsarol, hogy 4 órás munkaviszonyba átjelenteti magát, csakhogy kevesebb tartásdíjat fizessen. A bíró dönthet máshogyan. Hogy működik a gyermekelhelyezés, mi alapján döntenek, és mit tehet, ha nem kapja meg a tartásdíjat, vagy ha nem tudja kifizetni a tartásdíjat? Ügyvédet kérdeztünk.

Tévhit az is, hogy a házassági szerződést a frigy előtt vagy az után pár héttel alá kell írni és a későbbiekben erre már nincs lehetőség. A jog szerint bármikor megköthető a házasság fennállása alatt. Kevesen tudnak arról, hogy a házassági szerződés haláluk esetén is segíthet elkerülni a vitákat és egy hosszú pereskedést. Dr. Nahm Judit szerint főleg akkor szokott probléma lenni házassági szerződés nélkül, amikor az egyik félnek, vagy akár mindkét félnek már volt korábbi házassága, amelyben gyermek is született. A házassági szerződéssel rendezhető, hogy mi minősül az egyik házastárs különvagyonának, és a vagyon mely része tartozik a házastársi vagyonközösséghez, aminek a hagyatéki eljárásban is szerepe van. A szerződés tiszta helyzetet teremthet és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt házastárs és a korábbi házasságból származó gyerekeknek ne kelljen egy méltatlan perben a vagyonon vitatkozniuk.

Élethelyzetek és szituációk, amikor jól jött volna az a bizonyos papír

Több olyan esetük is volt, amikor például a férj a házasságba egy lakást hozott a korábbi házasságból, majd azt eladták és a közös vagyonnal kipótolva vettek egy nagyobb ingatlant az új feleséggel, de az adásvételi szerződésben nem ennek megfelelően rögzítették az arányokat és a törvény szerint ½-½ tulajdoni hányadok kerültek bejegyzésre nem gondolva arra, hogy ennek nem csak a válás során lehet jelentősége. Időközben a férjjel tragédia történt és jelentkezett az első felesége, aki szerette volna megkapni a különvagyoni tulajdoni hányad után járó örökséget a kiskorú gyermeke számára. Mivel azonban nem volt rögzítve, hogy az új közös ingatlanba ki milyen különvagyont hozott be, így csak hosszas pereskedés alatt lehetett érvényesíteni a gyermeket ténylegesen megillető örökséget.

Praktikus akkor is a vagyonjogi szerződés megírása, amikor például az egyik fél (bizonytalan) vállalkozásba kezd, a beindításhoz pedig magánkölcsönt kér egy baráttól. Ugyanis ha nincs házassági szerződés, ami rendezné ezt a kérdést, úgy a magánkölcsön a házaspár közös adóssága lesz. Egy jól megírt, alaposan végiggondolt házassági szerződéssel ki lehet zárni, hogy a feleség is kötelezettje legyen a kölcsönnek, azaz a szerződésben rögzíteni lehet, hogy a gazdasági társaság és a hozzá tartozó kölcsön pl. a férj különvagyona legyen, vagyis a másik fél tehermentesítve lesz az adósság és a vállalkozás kockázatai alól. De ezeken a példákon kívül is számtalan helyzetben lehet hasznos a házassági szerződés.

Élettársi kapcsolat

„Tévhit, hogy bizonyos eltöltött idő után az élettársak is örökölnek egymás után. Ha nincs végrendelet vagy élettársi vagyonjogi szerződés, akkor a túlélő élettárs komoly bajba kerülhet, mert az elhunyt ingatlanán a házastársakhoz hasonlóan haszonélvezeti jog sem illeti meg. Azaz előfordulhat, hogy szerződés hiányában csak hosszas pereskedés eredményeként jut az élettárs a vagyon egy részéhez és akkor is bizonytalan, hogy milyen nagyságú vagyonhoz jut, hiszen az élettársak csak a szerzésben való közreműködés arányában részesülnek a vagyonból. Ez egy speciális, összetett bizonyítási eljárást jelent különösen egy több évtizede fennálló kapcsolat után” –mondta dr. Nahm Judit, ami egy vagyonjogi szerződéssel elkerülhető lenne.

Volt olyan esetük, amikor az élettársi kapcsolatban a férfi mindent a nő nevére íratott, pont azért, hogy az előző házasságából született saját gyermek ne örökölhessen, mert nem ápoltak jó viszonyt. Mivel azonban a nő hunyt el előbb, és nem kötöttek élettársi vagyonszerződést, így a hagyatéki eljárásban kellett a férfinek igényelnie, hogy a jogosan őt élettársi vagyonként megillető részhez jusson és a teljes vagyont ne a nő örökösei kapják meg

– közölte dr. Nahm Judit.

Az ügyvéd azt tanácsolja, hogy ne tartsanak a házassági- vagy élettársi vagyonjogi szerződések megkötésétől, mert azoknak nem csak a különváláskor lehet szerepük és kellő körültekintéssel mindkét fél érdekét szolgálhatja. Számtalan olyan élethelyzet adódhat, amikor jól jön egy jogszabályoknak megfelelően elkészített házassági szerződés.

Nagyon fontos, hogy a házassági szerződés és az élettársi vagyonjogi szerződés érvényességéhez ügyvédi ellenjegyzés szükséges, nem elegendő ha otthon papírra vetjük az elgondolásunkat.

A családjoggal foglalkozó ügyvédek tapasztalataikkal rendkívül sokat tudnak segíteni a hozzájuk fordulóknak, hogy a számukra legkedvezőbb szerződés kerüljön megkötésre, és olyan kérdéseket is felvethetnek – majd segíthet annak jogi rendezésében-, ami a feleknek a legnagyobb körültekintés mellett sem jut eszükbe, viszont ezzel később egy per elkerülhetővé válik. Ezért azt tanácsolja, hogy mindenképpen keressenek ügyvédet, mert az érvényes vagyonjogi szerződéseknek szigorú szabályai vannak, ezért saját vagyonuk védelme érdekében célszerű szakemberre bízni ennek elkészítését és nem érdemes otthon kísérletezni ennek megírásával. Az ügyvédek a kapcsolat és az érintett felek összes körülményét figyelembe véve, a felek igényeit mérlegelve készítik el az okiratokat és nem az interneten keringő mintákat használnak, hiszen minden ügy más jellegű megoldást kíván.

Munkajog

Tudta, hogy nem szükséges a munkáltató hozzájárulása a felmondáshoz? Sokszor ez az egy kulcsmondat elég ahhoz, hogy a munkáltatónk tudja, tisztában vagyunk a jogainkkal és a felmondás menetével.

Néhány évtizeddel ezelőtt az volt a jellemző, hogy egy ember évtizedeken keresztül egy munkahelyen dolgozik, ma azonban már egyre elfogadottabb a gyakori munkahelyváltás. Ha valaki ki akar lépni a munkahelyéről, az a munkáltató gazdasági érdekeivel ellentétes lehet, ezért a munkáltatók jellemzően nehezítik a munkavállaló ilyen irányú törekvéseit akár úgy is, hogy igyekeznek eltántorítani a felmondástól. A munkavállaló megijed, nem tudja, mit tegyen. Felmerül a kérdés, hogyan mondjon akkor fel, kaphat-e végkielégítést vagy sem, mikor fogja így elkezdeni máshol a munkát. A munkavállaló sokszor nincs tisztában a felmondás szabályaival, így például azzal sem, hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez nincs szükség a munkáltató hozzájárulásához – mondta a 24.hu–nak dr. Sipka Péter ügyvéd, aki gyakran találkozik ilyen esetekkel. Sokszor lényegesen egyszerűbb lenne a lefolyása egy ügynek és elkerülhető lenne a bírósági tortúra is akkor, ha időben kérnének jogi segítséget.

„Hazánkban egyelőre nem magától értetődő, hogy ha problémánk akad, akkor ügyvédhez forduljunk. Az informatikai lehetőségek látszólag gyors megoldást kínálnak, és az emberek inkább hívják az internetet segítségül, ahol különböző fórumokat böngészve próbálnak jogi segítséget kapni. De ahogy az orvosi vizsgálatok leleteivel sem érdemes az interneten szörfözve diagnosztizálnunk magunkat, a munkajogi kérdésekben sem javasolt ezt az utat választani” – állítja dr. Sipka Péter. A törvényszöveget ugyan el lehet olvasni a neten, ahhoz viszont, hogy jogainkat rendszerezetten lássuk, ahhoz jogi szakember kell, aki ismeri a bírói gyakorlatot is. Gyakran elég egy félórás, órás konzultáció ahhoz, hogy utána az illető olyan információval vérteződjön fel, amit ha helyesen használ fel, akkor érdemi tárgyaló pozícióba kerül egy jogviszony megszüntetésnél – véli az ügyvéd.

Jogos a kérdés

Az élet minden területén jogviszonyok vesznek körbe minket: amikor házasodunk, eladunk vagy veszünk valamit, és akkor is, amikor munkahelyet váltunk. Egy ügyvéd bármikor jól jöhet. Épp emiatt lenne fontos, hogy minél több ember olyan kapcsolatot alakítson ki egy ügyvéddel, amelyben jogos kérdéseire szakszerű, részletes választ kaphat, és a lehető legkedvezőbb megoldáshoz segíti őt. Ezért hívta életre az ügyvédi hivatásrend a „Jogos a kérdés!” jogi ismeretterjesztő- és jogtudatosságot fejlesztő kampányát, amelyben segítünk megválaszolni a család-, ingatlan- és munkajogi kérdéseket, illetve megtalálni azt az ügyvédet, aki képviselheti az érdekeinket.

Közös megegyezés

Vannak olyan munkáltatók is, akik egy általuk kezdeményezett jogviszony-megszüntetés esetén felkínálják annak lehetőségét is, hogy a felek a munkaviszonyt inkább közös megegyezéssel szüntessék meg, és emellé is felajánlják a végkielégítést, így csökkentve a jogi kockázatát annak, hogy a munkavállaló később munkaügyi bírósághoz forduljon. Más esetekben azonban a munkáltató nem ennyire nagyvonalú, és bőven benne van a pakliban, hogy a kilépést igyekszik inkább költséghatékonnyá tenni. Ilyen esetben csak olyan közös megegyezést írjunk alá, amelynek tartalmát értjük, és azzal egyetértünk. Gyakran a munkáltatók kész tények elé állítják a munkavállalókat és azonnali döntési helyzetbe kényszerítik, de fontos tudni azt, hogy ezekben a helyzetekben egy ügyvéd jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy mindkét fél érdekei megjelenjenek a megállapodásban.

A gyakorlatban számos kérdést vet fel a munkavállalók nyugdíjba vonulása is. Gyakran nem egyértelmű, hogy ezekben az esetekben a munkavállaló mikor közölje ezt a szándékát a munkáltatóval, esetleg tud-e olyan helyzetet teremteni, amivel pénzügyileg kedvezőbb helyzetbe kerül. Számos olyan részletszabály van, ami ilyenkor rendkívül lényeges lehet, ezért pénzben kifejezhető haszna lehet egy jogi szakemberrel történő konzultációnak.

A munkáltató – a nyugdíjas munkavállaló esetét kivéve – köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A bírói gyakorlat szerint e törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. Nem az a lényeges tehát, hogy a felmondás részletező indokolást tartalmaz-e vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható legyen: miért nincs a munkáltatónál szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára. Ennek azért van óriási jelentősége, mert vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló.

Kismamák

Az ügyvédeket sokszor keresik meg kismamák is azért, mert szeretnének visszamenni dolgozni, és tájékozódni szeretnének ennek folyamatáról. A munkáltatójuk sok esetben viszont ezt nem támogatja (például arra hivatkozva, hogy más már betöltötte a helyét) és felajánlja, hogy szüntessék meg a jogviszonyt közös megegyezéssel, mely során azonban a munkavállaló eleshet a végkielégítéstől, a felmondási időre járó munkabértől vagy esetlegesen a szabadságmegváltástól. Más esetekben pont a gyors megszüntetés a közös érdek. A kismama sem akar sok esetben visszamenni vagy talált egy másik állást, és mielőbb szeretne ott elhelyezkedni. A jogi szakember ezekben az esetekben is segíthet a munkavállaló érdekeinek megfelelő döntést meghozni.

Szponzorált tartalom

A cikk a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával készült.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.